Csernus Imre - Kádár Annamária - Pál Ferenc - Popper Péter: Sors és önismeret

Belső erőforrásaink felfedezése

A mai, egyik napról a másikra változó, változékony, bizonytalan világban talán még fontosabb is, mint korábban, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, megfelelő önismerettel rendelkezzünk. Emellett nélkülözhetetlen, hogy nehéz helyzetben is álljuk a sarat, ha mélyen vagyunk, akkor se zuhanjunk magunkba, hanem tudjuk, hogy lesz ez sokkal jobb is, hiszen az érték bennünk van, nem rajtunk kívül és nem a környezetünktől függ az értékünk. 

"[…] akár azt gondolod, hogy képes vagy valamire, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad van […]"

A kötet mind a négy szerzője elismert, nagy tudású szakember. Csernus Imre mindig megmondja a tutit. Keményen, de őszintén, tömören közli az igazságot, míg Kádár Annamária kedvesebben, saját történetén keresztül mutatja meg, hogy igenis erősek vagyunk, felállunk, kihúzzuk magunkat és nem adjuk fel. Pál Ferenc - Pál Feri atya - stílusa áll talán a legközelebb hozzám, Popper Péter pedig ugyan már nincs közöttünk, szavai, tanításai, bölcsességei velünk maradtak. 

Négy részből áll a kötet, mindegyik szakembernek egy-egy fejezet, amiben kifejti nézeteit, tanácsait, bölcs mondatokkal élesztgeti az önbizalmunk, hitünk. Ahogy az a kötet hátlapján olvasható: "Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat - mert a sorsod te vagy!" Ezt hangsúlyozzák a szerzők is, akik különböző, néhol saját példákon keresztül mutatják meg, hogy mi magunk vagyunk a sorsunk kovácsai, nem a külső tényezők irányítanak minket. Ehhez persze szükséges az is, hogy a saját kezünkbe vegyük az irányítást, ne hagyjuk, hogy sodródjunk az árral és várjuk, hogy lesz, ami lesz.

Bármilyen nehézséggel is nézzünk szembe, belső erőforrásaink ott vannak nekünk, csak tudni kell előhívni őket, élni velük. Ott van az a bizonyos belső tartás, belső gerenda, tartóoszlop, ami megtart minket nehéz időkben is.

Történjen akármilyen nehézség, kihívás, ha belül ezek az erőforrások rendben vannak, ápoljuk őket, akkor a legmélyebb gödörből is képesek leszünk kimászni.

Colleen Hoover: Verity

Már több könyvet is olvastam az írónőtől, így teljesen optimistán, kíváncsian vettem kezembe Verity című pszichológiai thrillerét is.

Már a rövid ismertető felkeltette a figyelmem, melyben egy  fiatal író nehéz anyagi helyzettel küszködik, majd elfogad egy ígéretesnek tűnő ajánlatot, ahol társszerzőként kell közreműködnie. 

Ahogy a borító is mutatja, egy olyan nő áll a könyv hátterében, aki úgymond kettős életet él. A könyveit a gonosz szemszögéből írja, mintha ő maga is az lenne. Erről vázlatot is ír, ami azt támasztja alá, hogy a könyvbeli megszólaltatott karakter személyisége megegyezik a sajátjával. Ám a könyv végére már nehéz eligazodni, hogy ki az igazi negatív szereplő. 

Két írónő a főszereplő, akik mindketten titkolnak valamit. Az íráson kívül ez az egyetlen párhuzam közöttük, egyébként két teljesen eltérő személyiségről  van szó. Azaz egy közös tényező még van mindkét oldalról. Mégpedig Verity férje, aki felkavarja Lowen szíve táját is. Ezen kívül ellentét közöttük, hogy Verity sikeres, népszerű, gazdag, míg Lowen könyvei kevésbé felkapottak, ő a csőd szélén áll és nem szereti a nyilvánosságot. 

Verity látszólagos veszteségei és sérülése (ami miatt nem tudja folytatni a könyvsorozatát) együttérzést vált ki Lowenből, ám ő hamar leleplezi a nőt.

Érdekes volt számomra, hogy a könyvsorozat tartalmából, melynek folytatására felkérték Lowent épp csak betekintést kaptam, míg Verity váratlanul felbukkanó vérfagyasztó, megdöbbentő önéletrajzi szövege és a nő gyanús háttere került középpontba, górcső alá. Úgy tűnt kiderül, hogy Verity nem is olyan ártatlan, balesetet szenvedett, veszteségeket megélt anya és feleség, ahogy be lett állítva. Ám a cselekmény végére újabb levél került elő, ami megkérdőjelezi mindazt, amit addig hittem, hogy ki is ő valójában. 

Az írónő az orromnál fogva vezetett én pedig szépen belesétáltam a csapdájába, jól titkolta az igazat a szereplőkről.  A hideg kirázott, míg olvastam a fejezeteket, nem tudtam, mit higgyek a leírtakról. Ám ezt most, a kötet elolvasása után sem tudom. Aki szereti a rejtélyeket, elmejátékot, annak bátran ajánlom ezt a könyvet.

Steigervald Krisztián: Generációk harca a figyelemért

 Hogyan tanuljunk egymástól, egymásért?

Más generáció, te ezt nem tudhatod, bezzeg az én időmben... S ehhez hasonló elszólásokkal elég gyakran lehet találkozni a mindennapokban. Ám felmerül a kérdés, hogy valóban annyira különbözünk vagy csak a világ változott ekkorát körülöttünk? Biztos, hogy jobb az idősebb generáció és rosszabb a mostani? 

Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol a szerző a kötetben, mely figyelemreméltó ismeretterjesztő olvasmány a témában.

"Mert ami a figyelemre épül, az az elfogadásra épül, az pedig a szeretetre épül."

A tartalom előtt a borítóra irányítanám a figyelmet. Két különböző ujjlenyomat látható fehér háttérrel. Számomra ez a következőt üzeni: Tiszta lap a régi és az új generációnak egyaránt.Érdekesség, hogy a két ujjlenyomat szinte egy szív formában csúcsosodik. Tehát a figyelemre, szeretetre irányítja a hangsúlyt.

A kötetben a szerző közérthetően, hétköznapi példákon keresztül mutatja be, miben mások a különböző generáció tagjai, s milyen hasonlóságok figyelhetőek meg. Más gyermekkor, más szocializáció jutott például a baby boomer és a z generáció tagjainak, de már az x, y generáció is másképp nevelkedett, hát még a legfiatalabb alfa generáció tagjai. Ez annak köszönhető, hogy fejlődő világban élünk. Először megjelentek a televíziók, majd a számítógépek, az internet, a különféle média eszközök, mobiltelefon, s egyre nagyobb lett a kínálat, ami könnyen elvonja a figyelmünket egymásról, a környezetünkről. Ám ez nem azt jelenti, hogy a kütyük feltétlenül rosszak és megvetendők, hanem, hogy megfelelő keretek között érdemes használni, hiszen a függőség már veszélyt okozhat. Ám fontos kommunikációs eszköz lehet, egy olyan platform, ahol a szülő közelebb kerülhet a gyermekéhez, kapcsolódhat hozzá. 

A mai gyerekek, fiatalok már beleszülettek az online világba, így nem várható el tőlük, hogy úgy akarjanak játszani, úgy töltsék a szabadidejüket, mint a szüleik, nagyszüleik. Ám kellenek a közös programok, ami kompromisszummal elérhető szülő és gyermek között. Természetesen a jó példa a legfontosabb. Azaz a gyerek se azt lássa a szüleitől, hogy folyamatosan a telefont nyomkodják, a képernyőt bújják, hanem azt, hogy offline módon is ki lehet kapcsolódni. Így a megfelelő példa már megvan, csak a csatornát kell megtalálni a gyermekhez. 

Sok esetben, ha akarjuk, ha nem több idő megy el telefonozással, mint szeretnénk. Szinte már nincs olyan tevékenység, amit online ne tudnánk elintézni. Legyen ez csekkfeladás, bevásárlás, rendelések. Emiatt az idősebb generáció tagjai is kénytelenek alkalmazni ezt a modern technikát. A fiataloknak viszont a különböző eszközök, online felületek kezelése a kisujjukban van, így az idősebbek sokat tanulhatnak tőlük. A fiatalok, gyerekek pedig az idősebb generációktól tanulhatnak, többek között azt, hogy hogyan lassítsanak, hogyan csodálkozzanak rá a természetre vagy hogy milyen élvezetes elolvasni egy regényt. Ahogy Steigervald Krisztián is írja egyik generáció sem jobb a másiknál, csak másabb, eltérőbb. 

A kapcsolódást, az együttműködést, a szeretetteli együttélést elősegítheti a megértés, a türelem és az, ha szeretettel, elfogadással fordulunk egymáshoz. 

Megtudhatjuk azt is, hogy milyen és miért más értékrenddel rendelkeznek az eltérő generációk. Kiderül az is, kit mi motivál, mit tart normának, elfogadhatónak. Mindezekről pszichológiai, mentálhigiénés, kommunikációs, pedagógiai szempontok és személyes példák, kutatások alapján ad átlátható képet a szakértő.

Holly Seddon: Lélegzetvisszafojtva

Női pszichológiai thriller, mely az elejétől fogva tartja az olvasó figyelmét.

A Könyvmolyképző Kiadó Kristály pöttyös könyvek sorozatában jelent meg Holly Seddon Lélegzetvisszafojtva című könyve, mely a maga több, mint 400 oldalával rabul ejti a pszichothriller rajongóit.

"Amyben láttam meg, hogy milyen az, amikor valaki nem kap második esélyt, de vadul harcol érte, hogy teremtsen magának egyet. És amikor az ember tanújává válik egy ilyen küzdelemnek, ráébred a saját második esélyére."

Érdemes szót ejteni a borítóról is a tartalom előtt. A misztikus, rejtélyes kék háttér erős kontrasztban van a piros címmel, ami hangsúlyozza a tragédia mélységét. 

Már azzal megfogott a történet leírása, hogy egy 1995-ben történt balesetet dolgoz fel, amikor én is születtem. Így már meg is volt a kapcsolódás a cselekménnyel. 

Majd kiderült, hogy egy velem hasonló idős újságíró nyomoz a kérdéses ügyben, amivel még közelebb éreztem magam a sztorihoz, hiszen eredeti végzettségem újságíró. A főszereplő újságírónak, Alexnek is megvan a saját problémája, betegsége, mellyel küzd, ahogyan a vegetatív állapotban lévő Amy is küzd az életben maradásért. A két egykorú nő élete  - ha nem is ugyanolyan súlyosan, de mégis - párhuzamot alkot. Amynek jót tesznek a az újságíró látogatásai, Alex pedig felemelkedhet a karrierjében, ha sikerül áttörést elérnie Amy történetével kapcsolatban. A nyomozás során több gyanús alak is előkerül, akik elkövethették ezt a szörnyűséget. Ám akiről kiderül végül, hogy bűnös, arra senki nem gondolt volna. Egy hasonló megrázkódtatáson átment fiatal nő esete került elő a rég elásott nyomozási mappákból, akinek a segítségével lelepleződhetett az elkövető. 

Külön szimpatikus volt, jó ötletnek tartottam, hogy váltott idősíkon és  több szemszögből ismerhettük meg a történetet, így nem maradt információhiány, homályos folt a cselekményben. 

Jó ideje nem olvastam ennyire izgalmas, tartalmas pszichológiai thrillert. Lenyűgözött a karakterek összetettsége, egymással való párhuzamuk. A nyomozás, a gyanúsítottak, a különböző szálak, a múltból felbukkanó érintettek mind mind árnyalták a képet, színesítették a cselekményt.

Lenyűgözött az összetett cselekmény, a rejtélyes elemek. Nagyon tetszett a szerző stílusa. Csak ajánlani tudom a műfaj kedvelőinek.

Szondy Máté: Mi lesz, ha...?!

Útmutató a hatékony szorongáskezeléshez

Úgy gondolom, hogy a szorongás, az állandó múlton rágódás, a jövőtől való félelem, aggódás sokunknak a mindennapjaink része. A vírusmegjelenésével csak erősödött ez az érzés, folyamat.

"Az elkerülés rövid távon segít a szorongás csillapításában, hosszú távon azonban elszalasztott karrierlépések, meg nem fogant gyermekek és kihagyott életlehetőségek kísérik. Mi a gond vele? Amikor beszűkítjük a mozgásterünket, a mindennapjaink fő irányítóelve az lesz, hogy mindenképp elkerüljük a szorongást, nem pedig az, hogy élményekkel és mélységekkel teli aktív életet éljünk."

A Kulcslyuk Kiadó ismét egy hasznos, fontos könyvnek adott helyet, melyben sokakat érintő témát olvashatunk. Ám mielőtt rátérnék a belbecsre, szót kell ejteni a külcsínről is. A borítón egy személy és annak árnyéka látható. Az árnyékot ötletesen úgy tüntették fel, mint az ember bensőjéből kiszabadult félelmetes érzelmet, ami, aki bántani akar, ami ellen harcolni kell. 

A szerző, szakember, dr. Szondy Máté ismerteti a szorongás mibenlétét, eredetét. Megtudhatjuk, miért szükséges tulajdonság és nem feltétlenül felesleges rossz a szorongás számunkra, a hétköznapok során.  Sok esetben már jóval az esemény, történés bekövetkezte előtt attól rettegünk, hogy valami balul sül el, valami rossz történik. Ilyenkor törnek ránk erőnek erejével a Mi lesz, ha...? jellegű gondolatok, kérdések. Ám ezzel csak saját magunkat, rosszabb esetben a környezetünket is hergeljük. 

A szerző tudományos alapokra helyezi a szorongás témáját, s minden oldalról körüljárja azt. Közérthetően, egyszerű, hétköznapi nyelven megfogalmazva tálalja a szorongást, nem kell hozzá értelmező kéziszótár. Ez nagyban könnyíti a megértést.  Érdekes tények, hasznos információk tárháza fogadott a könyvben, melyet értékes technikák egészítettek ki. Ez alatt a különböző szorongásoldó, szorongáscsökkentő módszereket értem. Kiderül az is,hogy a szorongás nem ördögtől való dolog, hanem igenis szükséges az életben maradáshoz, csak a mértéke nem mindegy és a szorongáshoz való hozzáállás, kezelése.

Sajnos sokszor esem ebbe a csapdába én is, és a mi lesz, ha kérdés egész gondolatsort von maga után. Ez a könyv viszont segít, hogy legyőzzük a jövőtől rettegést és múltban való dagonyázást. Többek között a mindfulness, a flow, de sok sok más módszer, melyeket a szerző elénk tár, hogy a jelenben tudjunk maradni, ne kalandozzunk el az idősíkok között. Ott van például még az öt érzékszerv technikája, ami azt takarja, hogy figyelj meg öt dolgot, amit látsz, hallasz, színeket érzékelsz, tapintasz, szagolsz (nem biztos, hogy pontosan tudom idézni, bővebben lásd a könyvben). Vagy a falevél, felhő technika, melyekkel a félelmeket, rossz gondolatokat, bizonytalanságokat egy falevélre vagy felhőre ülteted és elúsztatod messzire. Ezzel a módszerrel megkönnyebbülést nyerhetsz, levegőhöz juthatsz, megszabadulsz a felesleges aggódástól, csökkentheted a stressz szintedet. Emellett még számos jó tanáccsal lát el a szerző erős szorongás esetére. Érdemes gyakorolni őket, beépíteni a mindennapjainkba, így nyugodtabb, stressz mentesebb életet élhetünk, mint akkor amikor mindenen és minden miatt szorongunk. 

Annie Ernaux: A hely / Egy asszony

Már azóta szeretném elolvasni ezt a könyvet, mióta Szabados Ági Nincs időm olvasni kihívás csoportjában közös könyv lett. Most végre sort kerítettem rá. S, egy különleges leíró, családregényt ismerhettem meg Annie Ernaux tollából.

"Anyámnak, aki elnyomott környezetben született, ahonnét ki akart emelkedni, történetté kellett válnia ahhoz, hogy én kevésbé magányosnak és csináltnak érezzem magam a szavak és eszmék uralta világban, ahová, az ő vágyának engedelmeskedve, sikerült bejutnom."

Szót kell ejteni elsőként a borítóról, melyen fehér alapon egy gyönyörű virág szerepel. Ez a virág jelképezheti akár az élet sarjadását, ahogy a szerző felnövekedett vagy párhuzamot vonhatunk a szülei felnövés és élettörténetével kapcsolatban is.

A könyv két történetet, az édesapa és az édesanya történetét meséli el, mutatja be gyermekkoruktól halálukig. A hely az írónő édesapjáról mutat kortörténetet, elbeszéli, hogyan, éltek, hogy találkoztak az édesanyjával, majd a halál, a búcsú pillanata is érzékletesen bemutatásra került. Az Egy asszony részben pedig Annie Ernaux édesanyját ismerhetjük meg annak minden érzékeny pillanatával, nehézségével együtt.

Érdekes és megható volt megismerni e két ember élettörténetét, azt az élethelyzetet, amelybe Annie beleszületett, azt, hogy milyen viszonya volt a szüleivel, milyen szociális és kommunikációs különbségek alakultak ki közöttük. 

Összességében ez a könyv egy leírás, családregény, szociológiai írás, kortörténet, megemlékezés egyvelege. Mély érzésről tanúskodnak a szavak, melyeket papírra vetett a szerző. Szépen kirajzolódik a korkülönbség, a generációs és szocializációs szakadék gyermek és szülei között, melyet nehéz áthidalni.

Szép és örök emléket állít Annie Ernaux ezzel az írással szülei előtt.

Nick Trenton: Az önterápia művészete

Útmutató a fejlődéshez, az öntudatra ébredéshez és érzelmeid megértéséhez

Nick Trenton szerzőtől ez a második önismereti, pszichológiai, önsegítő olvasmányom. 

A borító letisztult, illik a cím és a kötet témájához. A könyv részekre van osztva, melyek fejezeteket alkotnak. Minden egyes résztéma lezárásakor kapunk egy összegzést, az addig olvasottakról, tanultakról. Így könnyebben rögzülnek bennünk az információk, melyeket a saját hasznunkra tudunk fordítani. 

E könyvet bátran ajánlom mindenkinek, akiket érdekel az önismeret, az öngyógyítás. Elsősorban mégis azoknak lehet igazán nagy segítség, akik már-már rászánnák magukat egy közös ülésre a pszichológussal. A kötetben rengeteg olyan technika és kérdés található, melyet a pszichológusok is alkalmaznak. 

E könyv segít, hogy jobban megismerjük önmagunkat, megérthessük az érzelmeinket és hozzásegít a fejlődéshez. 

A könyv segít eligazodni a gondolatok útvesztőjében, kiderül, miért gondolkozunk úgy, ahogy vagy éppen miért azokat a dolgokat csináljuk, amiket. Fényt deríthetünk saját traumáinkra, ha szembenézünk az árnyék énünkkel. Ezáltal akár azt is megtudhatjuk, mire lenne most szükségünk és mi az, ami hiányzott, kimaradt a gyermekkorunkból. Felfedezhetjük saját kötődési stílusunkat, mely hatást gyakorol a döntéseinkre, kapcsolatainkra. 

A szerző iránymutatást ad a teljesebb élethez és mankót nyújt, hogy biztosabb lábakon állhass. Nagyon fontos, hogy ne azonnali hatást várjunk a terápiától, technikáktól, hiszen rendszeres gyakorlás, idő kell az elsajátításukhoz. Ezzel, ha tisztában vagyunk és megteszünk mindent, amit a terápia előír, akkor sikeresen rálépünk a fejlődés útjára. 

Marie Aubert: Felnőtt emberek

A szerzőtől korábban olvastam már a Ha történne valami című kötetét, ami szintén elgondolkodtatott a felvázolt élethelyzet kapcsán. 

A Felnőtt emberek stílusában hasonlított az előző kötethez, mégis egy teljesen más üzenet jött át az oldalakról. 

A könyvben egy rosszul, nem egészségesen működő család képe bontakozik ki. A szereplők nem győzik leküzdeni a régi szokásokat, berögzült viselkedésmintákat, melyek olyanok, mint a belénk égett múlt, nehéz szabadulni tőlük. 

"[…] egyszerűen az, hogy ott voltam, és erre a lépésre készültem, magában hordozta annak ígéretét, hogy egyszer majd minden másképp lesz."

"Addig mehettem volna, míg már nem látom a partot, és engem is alig látni, míg fel nem oldódom a távolban, míg vízzé, kagylóvá, hínárrá és sziklává nem válok. Észre sem vennék."

Történet egy családról, ahol rosszul vannak leosztva a szerepek, nincs egyenlő testvéri viszony. Mindig csak az egyik a fontos, míg a másikat vigasztalni, sajnálni, ragyogtatni kell. Nem egy megfelelő családmodell rajzolódik ki a könyvben. Érdekes történet a nőiség, az anyaság megéléséről, annak hiányáról.

Összességében egy rövid történetet kaptam, melyben jól kirajzolódott, milyen az, amikor a családban a másik testvér a fontos, a lényeges, míg, aki erősebb karakter, de nem a megfelelő párkapcsolatokba bonyolódik, azt másképp kezelik. Megjelenik a féltékenység, a kirekesztettség, a magány és a fájdalom egyaránt a cselekményben. 

Nagy Henriett: Lehetnénk-e boldogabbak?

Tények és történetek a pozitív pszichológia világából

A szerző, Dr. Nagy Henriett klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató, szakember körbejárta, mégis mitől és hogyan lehetnénk boldogabbak. Egyáltalán a boldogság a cél vagy maga az út? Úgy gondolom, sokkal jobb, örömtelibb, ha már maga az út is boldogsággal tölt el minket, nem kifáradva, keserűen jutunk el a kitűzött célig.

"Pozitív kapcsolati jellemző például, ha a társak rendszeresen megosztják egymással, ami velük történt, és őszintén örülnek egymás sikereinek. Ha együtt tudunk örülni a másikkal, az a hála, a bizalom és az összetartozás érzését erősíti, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a két fél szívesen töltsön egymással időt. A közös programok pedig olyan élményekkel tölthetnek fel, amelyektől egyre közelebb érzik magukat egymáshoz, így válik mind fontosabbá a másik és a párkapcsolat."

Elgondolkodtató írás arról, vajon mi tesz minket boldoggá. Mi kell ahhoz,hogy boldogok legyünk? Lehet,hogy sokszor mi magunk állunk a boldogságunk útjában? Öröklés, családi minta, személyiség, tanult dolgok mind befolyásolják a boldogságszintünket. Ám tudatosan tehetünk érte, hogy a boldogság a mindennapjaink része legyen. Ehhez nem kell sem magunktól, sem a környezetünktől, a világtól nagy dolgokat elvárni, hanem tudni értékelni minden szépet és jót, meglátni mindenben a jót, a lehetőséget, az örömet. A szerző segít,hogy átformáljuk a gondolkodásmódunkat és rácsodálkozzunk a világra. Sok ötletet ad arra vonatkozólag, miképp érdemes hozzáállni az élethez, hogy mindig a napos oldalon legyünk. A könyv sokkal többről szól, mint amit a cím sejtet. Annyi minden húzódik a boldogság mögött, ami alakítja az életünket, napjainkat. Legyünk jelen a pillanatban, figyeljünk oda magunkra és társainkra, legyünk hálásak az apró dolgokért is és mindig legyenek céljaink, vágyaink, hitünk, kitartásunk. Sok esetben nincs is annyi gondunk, amennyit generálunk magunknak. Éljünk a jelenben és idejekorán ne aggódjunk a holnap miatt.

Többek között ez az üzenet fogott meg a legjobban a könyvből.

A könyv és szerző fontos üzenete, hogy nem csak a nagy dolgok tehetnek boldoggá, kis apróságnak, sikereknek is ugyanúgy lehet örülni. Sőt, minden sikerélményt érdemes megünnepelni, hogy érezzük jól haladunk az utunkon és beérik a munkánk gyümölcse. Így nem csak folytonos, fáradságos munkának tűnik az út. 

Rényi Ádám: A bezzeggyerek és más felnőttmesék

A szerző neve sokaknak ismerős lehet Az osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek című korábbi könyve kapcsán. A bezzeggyerek esetében ismét hozta a tőle megszokott stílust, szövegkörnyezetet, így nem okozott csalódást, elégedett voltam a történetekkel.

"-Értem. Nincs valami harmadik út? Tudja, olyanoknak, akik nem akarnak segget nyalni, de nem is feltétlenül kritizálnák a rendszert.

-Sajnos nincs. Volt korábban a “tűrt” kategóriánk, de megszüntettük. A langyosokat kiköpi az Isten."

"Okosnak kell lenned, mert van, ami csak okosban megoldható. És tudnod kell elfogadni, megúszni, lenyelni, végigülni, kibekkelni, újrakezdeni és bevállalni, de mindenekelőtt az egészen nevetni. Aki itt született és itt él, tudja ezt."

Rényi Ádám most is a fanyar, néhol a groteszk humor eszközével élt a történetekben. Az emberek esendőségét hétköznapi furcsaságokon keresztül ábrázolta, mintha az lenne a természetes, a megszokott. Alaposan bemutatja vágyainkat, hibáinkat, küzdelmeinket egy alternatív valóság keretein belül.

A novellákból kitűnik, milyen nehézségeink, küzdelmeink vannak, milyen gondolatok foglalkoztatnak minket, hétköznapi embereket. A könyvben visszaköszön többek között a halál, a megfelelési kényszer, bizonyítási vágy, a reménytelenség, az egyedüllét. Mind mind olyan köntösbe csomagolva, melyben Karinthy, Kaffka groteszk humorát és Roahl Dahl fantáziáját véltem felfedezni. A szerző több ízben merít a fent említett íróktól, de egyedi, sajátos stílussal rendelkezik. 

Az egész könyv egy komplett társadalomkritika, mely tükröt tart az emberek elé.

Egy-egy novellát leszámítva jót derültem a történeteken, melyekben sok esetben a valóság torzítását véltem felfedezni.Kellemes, nyári kikapcsolódás, amikor kiszakadunk a világból, ám a történetek által mégis benne maradunk.

Nick Trenton: Ne agyald túl, engedd el

Sajnos képes vagyok feleslegesen stresszelni dolgokon, túlagyalni egyes helyzeteket. Meditációval, mély levegővel már próbáltam kordában tartani a gondolataimat, heves érzelmeimet, melyek ideig, óráig működtek is, ám újra előjöttek, gyökeresen nem tudtam megszüntetni őket. 

Így külön megörültem, amikor láttam, hogy a Good Life Books Kiadónál megjelent magyarul Nick Trenton Ne agyald túl, engedd el című önsegítő, önismereti könyve.

Hálásan köszönöm a kiadónak, hogy elküldték nekem ezt a kincset!

"Meditációnak nevezhetünk minden olyan mentális gyakorlatot, amelyben szerepel három alapvető tényező: a tudatosság, a fókuszálás és a lazítás. Noha ezek egészen különböző tevékenységekben is előfordulnak, együttes, tervszerű alkalmazásuk már meditáció." 

"Tartsd szem előtt, hogy a végső cél az, hogy azonnali indulatos reakcióid kimutatása helyett megfontolt érzelmi választ adj.

Az érzelmi fegyelmezettség elsajátításának egyetlen lépése sem könnyű. Mégis, minél jobban tűröd a kellemetlen érzelmeket és a szorongást, annál ellenállóbb és kiegyensúlyozottabb leszel. Minél gyakorlottabb vagy, annál kevésbé lesz szükséged önfegyelmezésre, és amikor fékezni próbálod önmagad, fel fogsz ismerni néhány közös jellemzőt a folyamatban."

A kötetben a szerző, pszichológus szakember fejezetenként bemutatja, hogyan lehet aggodalmak, stressz és szorongás nélkül élni. Nincs semmi varázslat, humbug, csak be kell építeni a hétköznapjainkba a segítő technikákat, módszereket. Megtudhatjuk, mekkora ereje van a hálának, a lelki béke meglétének.  Mindezeket gyakorolhatjuk mindennapjaink során, nem kell hozzá stresszhelyzet.

A kötet nyelvezete közérthető, nem magaslatokról beszél a szerző, hanem baráti tanácsként hangzanak szavai. A könyv stílusa, a fejezetek sorrendje, tagolása jól mutatja mit érdemes elsőként elsajátítani, gyakorolni. Minden részegység végén összefoglalót találunk, melyek tartalmazzák az adott rész fő mondandóját. Majd a könyv végén is találunk egy összegzőt minden egyes fejezetről. Ennek köszönhetően nagyobb arányban tud beépülni a sok sok technika, módszer, melyet részletez a szerző.

Többek között segítséget kapunk a lelki nyugalmunk megőrzésében, a tűrőképesség fejlesztésében, abban, hogyan és mely meditációk lehetnek hasznosak számunkra. Emellett a túlagyalás ellen számtalan hasznos tanácsot olvashatunk, melyeket könnyedén beépíthetünk az életünkbe. Természetesen bármelyik módszert is alkalmazzuk, egyedül sok sok gyakorlással, odafigyeléssel, türelemmel érhetünk el eredményt.

Manapság a szorongás és annak tünetei - legyen az gyomorgörcs - jelen vannak a mindennapjainkban. A legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy a gondolataink csak gondolatok, nem irányíthatnak minket. Az életünket mi irányítjuk, mi uraljuk a helyzetet, mi tudjuk, hogy mikor, mi lenne a helyes lépés. Ez elsőre egyáltalán nem egyszerű, ám Nick Trenton pszichológus útmutatója alapján sikerülhet bárkinek legyőznie a negatív gondolatait.

Sokszor túlkompenzáljuk a helyzetet, pedig elég lenne hátralépni egyet, mély levegőt venni, s csak ezután válaszolni, cselekedni.