Új év, új nap, új lehetőségek és főképp jobbnál-jobb olvasnivalók várnak ránk idén is.Ám ne feledkezzünk meg arról, hogy 2020 is rengeteg izgalmas olvasmányélménnyel gazdagított minket. Személy szerint 97 könyvet olvastam ki a megcélzott 100-ból, ami nem is olyan rossz arány, főleg, hogy dolgoztam, tanultam is mellette.
Most pedig következzen a 10+1 legjobb könyv, ami nagy hatással volt rám és kedvenceimmé váltak.
Az első Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról című könyve, ami teljesen átértelmezte a halál kérdését.
Ez a könyv egy rendkívüli beszélgetés az életről, filozofálás arról, ami igazán fontos, lényeges a földi létünkben. Nagyon szerettem olvasni, mondhatni, hogy ajándék, apró bölcsességmorzsa volt minden sora!
"-Mindaddig, amíg szeretni tudjuk egymást, amíg emlékezni tudunk a szeretetre, amit kaptunk és adtunk, úgy halunk meg, hogy nem távozunk el innen igazán. Itt marad a szeretet, amit teremtettünk. Itt marad a tömérdek emlék rólunk. Tovább élünk – mindazoknak a szívében, akiket megérintettünk, akikre hatottunk, amíg velük voltunk."
Őt követte Louisa May Alcott: Kisasszonyok klasszikusa, melyre tavaly hosszú várakozás után sort kerítettem.
A Kisasszonyok egy rendkívül pozitív és derűs történet.
Elbűvölő írás az összetartásról, szeretetről, megbocsátásról, segítségnyújtásról, önzetlenségről, barátságról.
Louisa May Alcott önéletrajzi ihletésű könyve jóval több, mint családregény. Egy kedves, néhol civakodó, de megbékélő nővéreket ismerhetünk meg, akik igen különbözőek, mégis közel állnak egymáshoz.
Harmadik kedvenc J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien szerelmi története
Gyönyörű, megható szerelmi történet, ami Beren és Lúthien szála mellett betekintést enged a Szilmarilok korába. Több monda, nézőpont is elmeséli Beren és Lúthien történetét, mindegyik egy kicsit másképp elmesélve azt. A regék mellett részleteket olvashatunk a Leithian-énekből is. A könyvet Alan Lee meseszép illusztrációi díszítik.Nagy rajongója vagyok Tolkien világának, így már a megjelenés óta vártam erre a könyvre. Az plusz érdekesség volt számomra, hogy Tolkien Beren és Lúthien történetét feleségéről és önmagáról mintázta.
A sorban negyedikként Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors pszichológiai kötete végzett.
"Nekünk kell kijelölnünk az életünk kereteit, ehhez azonban muszáj megértenünk, hogy honnan jöttünk. Csak az látja, hogy merre mehet tovább, aki tudja, honnan jött, és milyen terheket cipel magával."
Többek között választ kapunk arra, hogy miért nem találják egyes nők a helyüket a világban, hiszen fiúnak várták őket. Érdekes információkat tudhatunk meg a születési sorrendről is, kihez hogy állnak hozzá a szülei, hogyan , miképp érvényesül. Még lehetne sorolni, hisz sok-sok hasznos információval lehetünk gazdagabbak a könyv értelmezése, elolvasása által. Mindközül legjobban engem a transzgenerációs problémák, folyamatok érintettek meg. Ezáltal jobban értem, miért viselkednek úgy a rokonaim, ahogy. Hiszen, akinek nehéz, keserű gyermekkora volt, vagy éppen szeretetlenségben nőtt fel, sajnos akaratlanul is átadja ezt az "örökséget" a gyermekének, ami ellen ugyan nehéz, de lehet tenni!
Az ötödik könyv pedig nem más, mint Tisza Kata: A legjobb hely a városban te vagy című verseskötete.
"az a szerelem magyarázza
amikor annyira szeretnek
hogy a lábujjaid is
kivételesek lesznek
(…)"
Tisza Katát mindenkinek ajánlom ismerkedésre, olvasásra! Olyan érzelmi vonatra ültet fel a szerző, amely segít feldolgozni a veszteségeket, segít szembenézni velük. Versei, mint lüktető életszilánkok tárulnak elénk, melyek bármelyikőnkkel megtörténhetnek, szembejöhetnek. Így ezáltal még közelebb érezzük magunkhoz a lapokról visszaköszönő szavakat.
A verseskötet után Gabrielle Bernstein: Ítélkezés nélkül című könyve volt rám nagy hatással.
Előszeretettel olvasom az Édesvíz Kiadó kiadványait, mert mind a magyar, mind a külföldi oldalról igényes, értékkel bíró könyveket vonultat fel a palettán. Többek között ide tartozik Gabrielle Bernstein: Ítélkezés nélkül című könyve, aki mint életmód-tanácsadó látja el az olvasókat hasznos, főleg gyakorlati, részben elméleti tanácsokkal az ítélkezés ellen és az ítélkezésmentes, szeretetet sugárzó életmód kialakításához nyújt útmutatót.
"A legkedvesebb dolog,amit másokért tehetünk az, hogy elfogadjuk őket. A legundokabb dolog pedig az, ha megpróbáljuk megváltoztatni őket."
Majd Pál Ferenc: Szorongástól az önbecsülésig könyve vált hatalmas kedvencemmé, melyet ajánlásra, kölcsönkönyvként olvastam el.
Segít jobban megismerni magunkat, felismerni hiányosságainkat, sebeinket, akadályainkat. Emellett rávilágít arra,hogyan élhetnénk teljesebb, boldogabb életet a múltbeli sebeinkkel együtt és utat mutat, hogyan, miképpen kerekedhetünk felül szorongásainkon és haladhatunk a belső önbecsülésünk felé.
A felsorolásból nem maradhat ki Lackfi János: Száll a kakukk a fészre című kötete, amelyben humorral dolgozza fel a történelem, irodalom egyes karakteres jeleneteit, műveit.
Régen nevettem ennyit egy könyvön. Olyan, mai formába öltöztette Lackfi a különböző történelmi, irodalmi korokat, szereplőket, természetesen kiparodizálva, hogy szem nem maradt szárazon. Ennyi történelmi tény, információ nevettető formában ritkán van jelen. Úgy gondolom, aki kevésbé szeret olvasni, de tanult már pl a szabadságharcról, Arany Jánosról az garantáltan jól szórakozik majd Lackfi János szavain.
A legnagyobb hatást pedig Csernus Imre: Főnix című könyve érte el.
Olyan számomra ez a kötet, mint egy megerősítés, útmutató, hogy igenis örüljünk, hogy élünk, amíg lehetőségünk van, addig éljünk meg minden napot, minden pillanatot. A haláltól, betegségtől pedig ne féljünk idejekorán, épp elég akkor foglalkozni vele, amikor már a nyakunkon van, esetleg megbetegedtünk. Mindaddig teljesen felesleges, csak megbetegítjük a negatív gondolatokkal magunkat.
"Nem az a kérdés, hogy mikor mész el, hanem az, hogy milyen minőségű életet fogsz addig élni."
Utolsóként pedig Almási Kitti: Ki vagy te? című önismereti, önsegítő könyvét emelném ki.
"A nagy kérdés ugyanis mindig az, hogy a különböző szerepeinket szabad döntésünkből vesszük-e magunkra vagy kényszerből."
Nagyon fontos, amit a szakember is hangsúlyoz, hogy minden helyzetben tudjunk önazonosak maradni, ne veszítsük el a saját identitásunkat senki és semmilyen szituáció kedvéért.
Ráadásként pedig szót kell ejtenem Almási Kitti: Bátran élni kötetéről is, amit az utolsó héten olvastam ki.
Úgy éreztem, hogy jelenleg, ahol tartok életszakasz, szükségem van a fejlődésre, önfejlesztésre, önismeretre. Ehhez nagyban hozzájárult Almási Kitti fent említett két kötete. Mondanivalóját tekintve erősen összekapcsolódik a két könyv, hiszen a szakember mindegyikben azt közvetíti elsősorban, hogy merjük felvállalni magunkat, azt ami igazán mi vagyunk, nem pedig, amit elvárnak tőlünk.
"Rengeteg dolgot teszünk, amivel kapcsolatban időnként fel kellene tenni a kérdést: tényleg ezt akarom? Nekem is fontos? Becsületbeli kérdés vagy csak külső elvárás? Reális, hogy én oldjam meg? Értékeli a másik? "
