A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filmadaptáció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filmadaptáció. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. március 7., hétfő

Nick Hornby: Egy házasság helyzete

Az esetek nagy részében előre tudom, hogy mit fogok olvasni vagy éppen, hogy mit szeretnék kikölcsönözni a könyvtárból. Legutóbb velem jött két előre nem tervezett könyv is. Ilyen Nick Hornby Egy házasság helyzete című könyve is.

Vallom, hogy a váratlan dolgok, akár egy olvasmány is lehet olyan jó, mint, ami előre tervezett.

Így voltam ezzel a kötettel is, ami elmondhatom, hogy alaposan meglepett mind stílusát, mind előadásmódját tekintve.

"– Étteremben szoktunk hezitálni, ha nem tudjuk, hogy mit rendeljünk, nem amikor azt mondod valakinek, hogy szereted."

Először a Pop, csajok, satöbbi című könyvéről hallottam a szerzőnek, majd mégis ez a regénye került elsőként a kezembe. Sokan megosztó íróként hivatkoznak rá, így örülök, hogy már én is tudok véleményt alkotni róla. Számomra meglepetést okozott ez a szokatlan, sajátos stílus, ami néhol komikus volt, néhol érdekes hasonlatokkal tarkított. Végeredményben inkább a kedveljük a szerzőt csoportba sorolnám magam. Története, stílusa felüdülést hozott változatosságával, egyedi nyelvezetével.

Már értem, miért mondják,hogy Nick Hornby stílusa utánozhatatlan.
Valami különös humort alkalmazva mutatja be egy házaspárnak azt a helyzetét, amikor szembesülnek a közös életükkel, annak azonos és különböző pontjaival. A történetben minden egyes fejezet egy kocsmában játszódik, ahol a párterápia előtt találkoznak, beszélgetnek a felek, majd ez utóbbi tárul elénk, olvasók elé.
Szokatlan tálalása egy házasság rendbehozatalának, de mindenképpen érdekes olvasmány.

Még fogok olvasni a szerzőtől, abban biztos vagyok. Kíváncsian várom, hogy a többi írása milyen hatással lesz rám. 

2021. szeptember 3., péntek

William Golding: A legyek ura

A közelmúltban eldöntöttem, hogy, ami kicsit is érdekel klasszikus és eddig kimaradt, azokat bepótlom. Így legutóbb A legyek urára került sor. 

Először a Szívek Szállodája Roryjánál láttam ezt a könyvet, ráadásul molyon Rory listáján is fenn van, így mindenképp meg akartam próbálni. 

Első olvasásra nekem kicsit Orwell Állatfarm című kötetére hajaz, sok hasonlóságot véltem felfedezni közöttük. 
"– A dolgok szétesnek. Nem értem, miért. Olyan jól kezdődött; boldogok voltunk. És aztán…"

Minden egyes könyv hozzánk tesz valamit, mondanivalója van, ám úgy gondolom, hogy a klasszikusnak titulált kötetek igazán mély üzenetet hordoznak az olvasók számára. Bemutatják az adott kort, korszakot, amelyben íródtak, szemléltetik a társadalmi-, és erőviszonyokat. 

Így történt ez A legyek ura esetében is, ahol a hajótörött fiúk vezért választottak, majd a választás ellenére mégis két csapatra osztódtak, külön vezetővel, mintha ellenfelek lennének, nem egy lenne a vágyuk. Ez pedig nem más, mint, hogy kijussanak a szigetről és haza jussanak. Ám a fiúk közül sokan vademberekként kezdtek viselkedni, mint akiknek elborult az elméje, elfeledve a civilizációt, kulturált viselkedést, létezést. 

"Határoznia és gondolkodnia kell….. a gondolkodás fontos dolog….. következményei s eredményei vannak….."
Láthatjuk az emberi ösztönök fejlődését, az akaratosságot, a másik legyőzni akarását. Az ésszerű döntések mellett sajnos fellépett a hatalomvágy, erőszak, kegyetlenkedések.

A hajótörés, a sziget, maga a bevezető kép Robinson Crusoe világát idézi bennem, azzal a különbséggel, hogy ő mindvégig ember maradt, nem vált erőszaktevővé.

A több ízben megjelent klasszikus hétköznapi problémákat vet fel nem éppen hétköznapi környezetben.

2021. augusztus 26., csütörtök

Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl

A szerző 2015-ben debütált ezzel a könyvével a világon, itthon pedig 2018-ban jelent meg ez a különleges könyvecske.

A szerző egy fiktív, ám egyáltalán nem megszokott fantasztikus, időutazós sztorit vázolja fel a különálló történetekben, hanem izgalmas, egyedi hangulatot, varázst ad a cselekményeknek.

A könyv ráadásul egy rendkívül sikeres színdarab alapján íródott, mely elnyerte a 10. Szuginami Drámafesztivál nagydíját.

"Igya meg a kávét, mielőtt kihűl!"

Különböző életeket, élethelyzeteket ismerhetünk meg, akik ilyen vagy olyan okból kifolyólag szeretnének visszamenni a múltba egy adott napra vagy éppen a jövőbe, melyet még homály fed. Mindehhez csupán öt dolgot, szabályt kell betartaniuk, méghozzá a következőket:

1. Az időutazás során csak azokkal az emberekkel találkozhatsz, akik már jártak a kávézóban.
2. Bármit is csinálsz míg „odaát” vagy, a jelent nem változtathatod meg.3. A kérdéses széken ül valaki. Mindenképpen meg kell várnod, amíg ő elhagyja a széket.
4. Nem ülhetsz át máshova, nem cserélhetsz széket.
5. Az utazás akkor kezdődik, amikor kitöltik a kávédat, és akkor végződik, amikor kihűl.

A Funicula Funiculi Kávézóba egy időben éppen ezért számos számos ember, turista érkezett, hogy változtasson valamit a múltban, ami által jobb lesz a jelenje. 
Ám, amint megismerték a feltételeket sokan visszahőköltek az időutazástól. 

Ennek ellenére mégis akadt néhány bátor versenyző, aki benevezett egy útra. Természetesen csak addig, míg a kávé ki nem hűl. 

Előkerül az anyaság, hűség, házasság, testvériség, gyász, betegség, mint központi téma a történet során. Mindezt körülfonja a kávékultúra és a szeretet. A társas kapcsolatok több szempontból is nagy szerepet kaptak a kötetben. Baráti, testvéri, szerelmi, házastársi kapcsolatot is megfigyelhetünk. Emellett a kávézó, pincérek és a vendégek viszonya is említésre méltó. 

Külön élveztem, hogy váltott szemszögben íródtak az egyes részek, így egy kicsit mindig más bőrébe bújhattam. A téma és az, ahogy a szerző továbbítja a cselekmény lényegi üzenetét merőben lélektani színezetet kölcsönöz neki. 

Egy kedves történetcsokrot kaptam, ami mélyen megérintett a maga különleges bájával. Csak ajánlani tudom az elolvasását. 

2021. április 22., csütörtök

Pierre La Mure: Moulin Rouge

A kötet Henri de Toulouse-Lautrec életregénye, amelyben a művészet és szenvedély kettőse kap kiemelt szerepet Franciaországban egy arisztokrata származású nyomorék festővel a főszerepben.

"Ne várj a nevetéssel, amíg boldog leszel, mert meghalhatsz anélkül, hogy valaha is nevettél volna. Okos fickó az a La Bruyére…"

Mindig is érdekelt az ismert alkotók élete, életműve, legyen az akár festő, író, zenész, stb. Ebben a könyvben egy olyan festő élete tárult elém, aki már életében hírnevet, elismerést szerzett magának, ám ő testi adottságai, ebből adódó hátránya miatt mégsem lehetett boldog.  

A szerző bemutatja, milyen lehetett egy kisfiúnak arról álmodni,hogy festő lesz belőle. Ám mindeközben egy komoly betegség miatt, elmagányosodik, alkot, kimarad az iskolából, gúnyolódások áldozatává válik. Végül ismert, elismert festőművész lesz belőle, akinek munkásságát már életében nagy szavakkal illetik.
Izgalmas, sokszor szívbemarkoló volt olvasni a sorokat, melyekből csöpögött a szenvedés, meg nem értettség.


"Mindnyájunknak van valamije, amibe belemenekül."

A szóban forgó  Henri de Toulouse-Lautrec-nek például a könyv, rajzolás, később pedig a festészet, ami éltette. Majd amikor bármit tett is elkerülték, nem szerették a nők, - legalábbis nem szerelemmel - elkeseredésében alkoholba folytotta bánatát. Az alkohol hamar elbutította a festő agyát, szociális érzéke egyre lejjebb került. Végül ismerősei, barátai próbálták kirángatni a gödör aljából, mígnem szanatóriumba került, majd rövid időre felépült, alkotott, aztán újra visszaesett.

Rövid élet jutott a festőnek, akit 40 éves kora előtt elragadott a halál. Különcsége ellenére sokan kedvelték, elismerték munkásságát, ráadásul festményei a Louvre-ban is helyet kaptak.  

2020. december 16., szerda

Nicholas Sparks: Az utolsó dal

A Szerelmünk lapjai, a Vissza hozzád, a Menedék után sort kerítettem egy újabb Sparks gyöngyszemre. Mint a szerző annyi korábbi könyve, ez a mű is megihlette a mozgókép világát, Miley Cyrus és Greg Kinnear főszereplésével filmvászonra álmodva figuráit.

"Ronnie a szeme sarkából észrevette, hogy az apja mosolyog.
– Gyönyörű volt, nem? – jegyezte meg.
Az apja tett néhány lépést, s csak utána válaszolt.
– Igen – mondta. – De leginkább annak örültem, hogy megosztottam veled ezt a pillanatot."

Ennek a regénynek, - ahogy a szerző többi könyvének is - meglehetősen beszélő címe van. Nagy jelentősége van a történetben, mondhatni végigkíséri a cselekményt. 
"Először magadnak kell megtanulnod megbocsátani."
Az olvasás során egy keserédes, de mégis megható, gyönyörű történetet kaptam. A szerző egy apa-lánya kapcsolatot tár elénk, ahol az elidegenedést felváltja a közeledés, nyitás egymás felé. Ronnie és öccse, Jonah az évek óta nem látott apjuknál töltik a nyarat, ami mindhármuk számára meghatározóvá válik. Felelevenedik előttünk egy házasság tragédiája, az első szerelem elsöprő ereje és annak kihívásai, próbatételei, majd pedig a megbocsátás és egymásra találás szívderítő érzése. Ronnie, a kamasz, lassan nagykorú főszereplő teljes személyiségváltáson megy keresztül, a nyár végére megváltozik az életszemlélete, megbocsátóbb, nyitottabb lesz a világra, környezetére. 
"Az élet, pontosan olyan, mint egy dal, állapította meg magában Steve,
Az eleje rejtély, a vége megerősítés, de a közepe az, ahol az érzelmek rejtőznek, amelyek megérintik az embert."
Ez az édesapa karakterétől származó gondolat a való életben is megállja a helyét. Igazolja, hogy egy dalban olyan érzések rejtőzhetnek, melyeket csupán szavakkal nehéz lenne kifejezni. A dal magában foglalja az élet szépségét, fájdalmát, örömét és könnyeit. 

A család és az első szerelem mellett megjelenik a baráti hűség, a barátság, mint elfogadás, a hit és az újrakezdés. 

Érdemes elolvasni, hiszen egy érzelmekkel átitatott, szívig hatoló történetet kaphatunk apáról és lányáról, kamaszszerelemről, megbocsátásról.

2020. július 16., csütörtök

J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér herceg

Megjelenése óta a Harry Potter varázslósorozat sikere töretlen, egyre többen olvassák, újraolvassák. Ugyanúgy aktuális a mondanivalója, szórakoztató jellege, mint tíz, húsz évvel ezelőtt. 
"Még mindig túl keveset éltél ahhoz, hogy felfogd, mennyire különleges ember vagy."

Jelenleg úgy érzem, hogy eddig ez a rész a kedvencem a sorozatból. Ismét izgalmakkal, nevetéssel, humorral és bánattal, szomorúsággal teli történetet kaptam. Jobban megismerhettem Voldemort, azaz Tom Rowle Denem gyermekkorát, fiatalkorát, tetteinek kiváltó okát. Ki tudja, hogyan alakul a sorsa, ha megfelelő vagy legalább feleannyi szeretetben részesül, mint amennyire Harryt szerették a szülei. Harmione és Ron ismét bebizonyította, hogy hű barátai Harrynek, mellette állnak, akkor is, ha nem mindig értenek egyet vele. 
Veszteségek, halálozások is fel-feltünedeztek a kötetben, melyek miatt sötét, borús hangulat uralkodott egyes részek felett. 

Ismertető: 

A Voldemort elleni harc állása aggasztó; a baljós jeleket már a muglikormány is észleli. Szaporodnak a rejtélyes halálesetek, katasztrófák. Harry azt gyanítja, hogy esküdt ellensége, Draco Malfoy is a halálfalók jelét viseli. Az élet azonban háborús időkben sem csak harcból áll. A Weasley-ikrek üzleti tevékenysége egyre kiterjedtebb. Szerelmek szövődnek a felsőbb évesek között, a Roxfort házai pedig továbbra is versengenek egymással. Harry Dumbledore segítségével igyekszik minél alaposabban megismerni Voldemort múltját, ifjúságát, hogy rátaláljon a Sötét Nagyúr sebezhető pontjára.
Korábban nem olvastam még  Harry Potter történetét, most felnőtt fejjel vettem először kézbe. Ennek ellenére ugyanúgy élveztem minden egyes sorát, mintha kiskamaszként nyújtana izgalmas, varázslatos utazást, kikapcsolódást. 

Ez a könyvsorozat bizonyíték arra, hogy az igaz, tiszta szeretet erősebb a fekete mágiánál, a gonosznál, így győzedelmeskedhet felette. 

2017. október 26., csütörtök

Saroo Brierley: Oroszlán

A történet az író, Saroo igaz története a kitartásról, önfeláldozásról, hitről, reményről. Saroo kivételes férfi, aki öt éves kisfiúként túlélte, amibe sokan belehaltak. Küzdött és hitt abban, hogy valaki rátalál és megmenekül.
" Fájt a szívem, amiért semmivé foszlott minden reményem, mégis végtelenül megkönnyebbültem, amiért sikerült kereket oldanom. Legalább a túlélési ösztönöm nem hagyott cserben. Bizonyos szempontból még erőt is merítettem abból, hogy képes vagyok vigyázni magamra."

Fájdalmasan igaz, de gyönyörű történet egy fiúról, aki egy vonatra felszállva elvesztette családját, majd hónapok múlva a sok gyötrő szenvedés, megpróbáltatás gyümölcseként örökbe fogadta egy ausztrál házaspár. Huszonöt évvel később hónapokig tartó nyomozás, kutatás  - és egy Kandwa-i facebook csoport adminjának segítségével - után végül rátalált igazi családjára Indiában.
Ennek és a találkozásnak köszönhetően sok kérdésre választ kapott, le tudta zárni a múltat.


" Néha óhatatlanul is úgy érezzük, olyan erők működnek a háttérben, amelyek meghaladják az értelműnket. Bár ezt az érzést semmiképp nem szeretném vallásos keretek között erőltetni, határozottan úgy gondolom, hogy nem véletlenül lettem elveszett árvából olyan férfi, akinek két családja is van. Minden pontosan úgy történt, ahogy történnie kellett. "

Ez a könyv több, mint egy életrajzi könyv, egy élettörténet. Benne vannak az író = főszereplő saját benső gondolatai, küzdelmei, ami még többé, még értékesebbé teszi a könyvet.