Patrick King: Beszélgess könnyedén bárkivel

Tegyél mély benyomást másokra, légy elbűvölő, karizmatikus és szimpatikus bármilyen helyzetben

A kötet néhány hónapja jött velem szembe online felületen, mint friss megjelenés. Majd később könyvesboltban is elgondolkodtam a témán, érdekesnek találtam. Végül felvettem a kapcsolatot a kiadóval és múlt héten meg is érkezett ez a könyv, melyet általános iskola felső tagozattól erősen ajánlanék mindenkinek elolvasni. 

A könyvet köszönöm a Good Life Books Kiadónak! :)

A kommunikáció, a beszélgetés a mindennapjaink részét képezik. Ezáltal minden nap kapcsolatot teremtünk, interakcióba lépünk. Sokszor feszengünk, kínosan érezzük magunkat egye szituációkban, mert nem tudjuk, hogy mit mondjunk, hogyan folytassuk az elakadt beszélgetést, hogyan tartsuk fenn az érdeklődést vagy éppen miként köszönjünk el beszélgetőpartnerünktől, hogy az ne tűnjön lerázásnak. Sokszor kínos csend áll be a társalgásba, ami igen kellemetlen tud lenni. 

A szerző, Patrick King mindezek megelőzéséhez nyújt segítséget, különböző praktikákkal, fogásokkal ismertet meg minket. A kötetben útmutatást nyújt, hogy hogyan kommunikáljunk, hogyan érdeklődjünk, mit tegyünk, hogy szimpátiát ébresszünk a másikban. Emellett segít, hogy hogyan mondjunk nemet komfrontálódás nélkül, milyen módon meséljünk el egy történetet, esetet, hogy fenntartsuk az érdeklődést, ne váljunk unalmassá, sokká. Fontos témaként merül még fel az elköszönés, a beszélgetés lezárása is. 

Minden egyes társas helyzethez találunk jól beépíthető, használható módszert, melyekkel sikeresebb beszélgetést folytathatunk le.

Különböző techinkákkal ismertet meg az író. Ilyen a tükrözés, amikor elkezdjük leutánozni partnerünk mimikáját, szóhasználatát, stb. Majd következik a hármas szabály. Ez magában foglalja, hogy egyszerre ne tegyünk háromnál több kijelentést, majd kérdéssel, tompítóval folytassuk. Lényeges, hogy horgonnyal - olyan dolog, ami összeköt a másikkal - indítsuk a beszélgetést, majd nyíljunk meg a másik félnek, majd bátorítsuk a másikat, hogy ő is áruljon el magáról valamit. Megakadsz, hogy miről is beszélj? Van négy alaptéma, melyet a könyv is bemutat, ezekhez bátran nyúlhatsz. Ilyen a család, foglalkozás, hobbi és a motiváció.

Érdemes észben tartani, hogy a beszélgetés nem verseny, hanem kapcsolatteremtés, tehát nem kell azonnal kijavítani a másikat, ha valamit mi másképp tudunk. Kötőszóként pedig az "igen, de" helyett használjuk bátran az "igen, és" kapcsolódást. Sokkal szimpatikusabbnak fogunk tűnni és kellemesebb lesz a beszélgetés is. Az író elárulja, hogy a non verbális jelek - mint a csend, az aktív hallgatás - is fontos, hangsúlyos részei a kommunikációnknak. Az sem mindegy, hogyan hangsúlyozunk, mennyi érzelmi töltetet viszünk bele a mondanivalónkba. Lényeges még az is, hogy soha ne panaszkodjunk. Ténymegállapításokat tehetünk, de az ne menjen át panaszáradatba. 

Az egyik legfontosabb pedig, hogy beszélgetéseinket a 80/20 arány uralja. Tehát 80%-ban a másik félről és csak 20%-ban szóljon rólunk a beszélgetés. 

Igyekeztem a könyv esszenciáját megragadni, de a felsoroltakon kívül még sok más hasznos információra hívja fel a bestsellerszerző, szociális készségfejlesztő a figyelmünket. Többek között, hogy melyek a gyakori beszélgetési hibák, melyekbe belefuthatunk és hogyan kerüljük ki őket.

Érdemes elolvasni kortól, nemtől függetlenül. Úgy gondolom, mindenki könyvespolcán ott a helye ennek a kötetnek. A gyakorlati tanácsoknak, technikáknak köszönhetően könnyedén elsajátíthatók a leírtak. 

Vekerdy Tamás: Jól szeretni

Tudod-e, hogy milyen a gyereked?

Vekerdy Tamás pszichológus, író neve számomra garancia a minőségre. Szavaira érdemes figyelni, megfogadni tanácsait, szakmaisága rendkívüli. Könyvei példaértékűek lehetnek a szülők, pedagógusok, szakemberek számára, de a laikus érdeklődő is plusz ismereteket szerezhet belőle.

"[…] a gyerek neurózisa mindig a család tünete. Fontos megállapítás, még akkor is, ha a gyerek már nem gyerek, hanem a szülőkkel együtt élő fiatal felnőtt. Ilyenkor ő a család leggyengébb láncszeme, hát rajta mutatkozik meg a tünet – de a család beteg. Azok is, akiken ez esetleg nem látszik."

Ebben a könyvben a pszichológus a gyermek egyediségére, sajátos személyiségére helyezi a hangsúlyt. Oldalakon keresztül írja, hogy a gyermek viselkedését, személyiségének alakulását erősen befolyásolja, hogy jól szeretik-e a szülei, gondviselői. Jól szeretni nem egyenlő azzal, hogy mindent megadunk a gyermeknek, elárasszuk játékokkal, pénzzel. Akkor, ha csak úgy pénzt adunk a gyermeknek az nem feltétlen helyes, semmiképp nem pótoljuk vele a szeretetet és az együtt töltött minőségi időt. Ne tárgyakkal, pénzzel pótoljuk, ha nem vagyunk eleget a gyermekkel, hanem igyekezzünk időt szakítani a közös időtöltésre, hiszen később meglesz az eredménye, látszatja a törődésnek és a mellőzésnek is. 

"[…] a gyerek neurózisa mindig a család tünete. Fontos megállapítás, még akkor is, ha a gyerek már nem gyerek, hanem a szülőkkel együtt élő fiatal felnőtt. Ilyenkor ő a család leggyengébb láncszeme, hát rajta mutatkozik meg a tünet – de a család beteg. Azok is, akiken ez esetleg nem látszik."

Ez a könyvből kiragadott részlet azt bizonyítja, arra világít rá, hogy ha gyermekkel probléma van, legyen az pszichés, lelki, magatartásbeli, annak oka elsősorban a családban keresendő. A családban, a családdal van baj ilyen esetben, hiszen a gyermek a legtöbb esetben visszatükrözi az otthoni helyzetet, viszonyokat, állapotot. Az, hogy otthon, ahol felnő a gyermek, milyen példát lát, milyen környezetben nő fel, hogan viszonyulnak hozzá, hogy beszélnek vele mind-mind nagy hatással van a gyermekre, arra, hogy milyen felnőtté válik, milyen lesz az értékrendszere, világnézete. 

Összességében sokat tanultam a könyvből, örülök, hogy elolvastam. Többször elő fogom venni ezt az biztos. Vekerdy Tamás meglátásai mindig felnyitják a szemem a gyernekek viselkedésével, fejlődésével kapcsolatban. Elgondolkodtató, kifejezetten hasznos írás. Minden gyerek egyedi, értékes, akit úgy kel elfogadni, ahogy van. Mindehhez csupán jól kell szeretni a gyermeket, figyelni rá, időt szánni rá, foglalkozni vele, stb.

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Az írónőnek korábban olvastam már az első két kötetét, így izgatottan vártam ezt a történetet is. 

A szerző fiatal kora ellenére  - vagy épp emiatt - átlátja, érzi a világ működését, melyet könyveiben visszaad. Az előző könyveihez (Normális emberek, Baráti beszélgetések) hasonlóan a Hová lettél szép világ is a mai fiatalságra helyezi a hangsúlyt. A fiatal felnőttek - ahogy az életben is - keresik az útjukat, azt, hogy mi a helyes irány, mit, hogyan cselekedjenek. 

"Olyan ez, hogy amikor minden nagyon rossz, akkor van egy kis érzés, akkora, mint egy makk, és bennem van, itt. A szegycsontjára mutatott, a bordái közé. Olyan, hogy amikor le vagyok hangolva, tudom, hogy felhívhatlak, és te majd megnyugtatsz. És amikor erre gondolok, legtöbbször nem is kell, hogy felhívjalak."

"Azt mondogatom magamnak, hogy boldog akarok lenni, csak éppen nem alakultak ki a boldogság feltételei. De mi van, ha ez nem igaz? Mi van, ha én nem hagyom magamnak, hogy boldog legyek? Mert félek, vagy jobban szeretek önsajnálatban fetrengeni, vagy nem hiszem el, hogy megérdemlem a jó dolgokat, vagy bármi más miatt. Ha valami jó történik velem, mindig azon rágódom, az egész vajon mikor fordul át rosszba. Szinte vágyom arra, hogy minél hamarabb történjen valami rossz, inkább hamarabb, mint később, ha lehet, akkor azonnal, hogy legalább ne kellien folyton szoronganom miatta."

Erősen elgondolkodtató, amit a szerző közvetít. Vajon, mikor választjuk a helyes utat, mikor élünk helyesen?A főszereplők úgy ahogy van megismerik az élet nyers oldalát, igazi valóját. Aggódnak az életük, a jövőjük miatt, az egymáshoz fűződő viszonyaikon, a szexualitáson és annak hatásán. Ám szépség is van a világban, alakulhatnak jól is a dolgok, mindezt csak észre kell venni, meg kell becsülni és értékelni az összes apró jót, ami megadatik.

Azt hiszem, ahogy a könyvben szereplőkkel, úgy velünk is előfordulhat, hogy boldogok akarunk lenni, jól akarjuk érezni magunkat, de azt hisszük vagy éppen ettől félünk, hogy nem érdemeljük meg. Meglehet, hogy néha saját magunk ellenségei vagyunk és mi akadályozzunk önmagunk boldogságát, boldogulását? A szereplők, Eileen, Alice, Felix és Simon akár mi is lehetnénk a harmincas éveinkben. Toljuk a karriert, igyekszünk jó pályán tartani a baráti kapcsolatainkat, mindeközben az élet történik velünk, az idő halad, s úgy érezhetjük, hogy megragadtunk benne. Ezt és mindezek nehézségeit mutatja be az írónő a négy fiatal életútján egymáshoz való kapcsolódásain keresztül. 

A fiatal szerző tükröt tart a társadalom elé, megmutatja a 30-asok dilemmáit, kétkedéseit, azt, hogy hogyan boldogulnak ebben a mai világban.

A könyvet ITT tudod beszerezni :)

Dr. Csernus Imre: ÉN és TE

A szerző, szakember könyveit, írásait már évek óta kedvelem. Szókimondó, nyers, de őszinte és mindig megmondja a tutit. Sokszor az ember elevenébe talál azzal, mennyire igaza van. Introvertáltnak vallom magam, így inkább olvasom a könyveit, nem ülök ott az előadásain. Egy előadáson mégis voltam, ami elég ütősre sikeredett. Ennek az Egy életed van - ahogy egyik könyvének címe is - volt a fő témája. 

"A tisztelet a másik iránt csak akkor élhet benned, ha önmagadat is tiszteled. Csak azt tudod adni a másiknak, ahogy önmagadhoz viszonyulsz."

"A szeretlek azt jelenti, hogy szeretek veled lenni, és ez nem szorul magyarázatra."

Csernus Imre ismét jól megmondta a tutit. Ebben a könyvében a párkapcsolatra, a megfelelő viszonyokra helyezi a hangsúlyt.Nagyon fontos, hogy – ahogy a címben is olvasható – én és te a felállás, nem pedig a jól megszokott te és én. Úgy tudjuk csak szeretni, tisztelni a másikat, őszintének lenni vele, ha előssorban mindezt megtesszük saját magunkkal is. Nem számít önzőségnek saját magunkat tenni az első helyre, hanem ez jelenti az önbecsülést.

"Márpedig amíg elvárom ugyan a másiktól a szeretetet, de önmagamat nem tudom szeretni és megbecsülni, addig a másik sem fog szeretni igazából."

Csernus felhívja a figyelmet arra, hogy az őszinteség a legfontosabb egy párkapcsolatban. Na és persze a megfelelő kommunikáció. Nem mindegy, hogyan közöljük a párunkkal, ha valami nem tetszik nekünk.

Sajnos, nem sajnos a gyermek első példája a szülő, az a kapcsolat, ahogyan ők élnek, ahogyan ők fordulnak egymáshoz. Ez lesz a példa, a norma előtte, a követendő út akaratlanul is. Emiatt is nagyon fontos, hogy egy pár akkor vállaljon gyermeket, ha mindketten felnőttek, nem csak testileg, de lelkileg, szellemileg is megértek a feladatra és mindketten ezt akarják. Abban az esetben, ha a gyermek születése után már nem vagy nem úgy szeretik egymást, mint férfi és nő, akkor érdemes megebszélni a dolgokat, ki mit gondol, érez a kapcsolatról. A gyermek miatt soha nem érdemes együtt maardni, hiszen a gyerek nem ragasztó, ráadásul megérzi a fesztséget, konfliktust, ami negatív férfi és női mintát ad neki. Akkor, ha elhidegült a prá egymástól, érdemes békében, külön utakon folytatni, így két egészséges szülője lesz a gyermeknek, akik odaadóan szeretik, figyelek rá, nem ordibálnak ,veszekednek a feje felett.

Először tehát szeressük, fogadjuk el önmagunkat, csak azután tudunk egészséges párkapcsolatot létesíteni.

Fiala Borcsa: Vele tűrök, vele szenvedek

38 történet kapcsolatokról és egyéb zűrökről

Fiala Borcsa személye már a wmn.hu-ról ismerős, stílusát hamar megszerettem, örömmel olvastam tőle ismét könyv formájában. 

A kötet témája a kapcsolatok, szerelem, család bonyodalmai, kusza viszonyrendszere. Úgy gondolom, hogy legalább a 38-ból egy történetben ráismerhetünk saját, vagy éppen környezetünk helyzetére, így ismerős szituációk sora vetül elénk. 

"Mindenképpen házasodjatok meg; ha jó feleséget szereztek, boldogok lesztek – ha

rosszat, akkor filozófusok."

/Szókratész/

"Utólag belegondolva végül arra jutott, valószínűleg az lehetett a legfőbb probléma, hogy sötétben, vagy legalábbis erős félhomályban ismerkedtek össze."

Fiala Borcsa különböző történeteken keresztül mutatja be, hogyan futhat vakvágányra egy kapcsolat. Miért van az, hogy az elején minden szép és jó, aztán egyszer csak hirtelen beüt a villám? Mint egy időzített bomba, ami tönkre teszi a kezdeti boldogságot.

Miért bántjuk azt, akit szeretünk? Miért nem vagyunk képesek leülni és megbeszélni a felmerülő problémákat?

Ezt és ehhez hasonló kérdéseket feszeget a szerző, aki görbe tükröt tart a szereplői elé.

Ezek a rövidke történetek rólunk szólnak, amint önmagunkat keressük, igyekszünk helytállni a párkapcsolatok útvesztőiben, megugrani a próbatételeket.

Természetesen, ha már Fiala Borcsáról van szó, nem hiányozhat a humor, az empátia, melyek hatására felváltva sírunk és nevetünk a történéseken.

Szerettem olvasni ezt a könyvet, elmerülni a különböző élethelyzetekben, melyeket a szerző elém tárt. Kíváncsian várom, milyen témákkal lep meg még minket, olvasókat. Az eddig megjelent és kimaradt könyveit pedig, amint tudom pótlom. Hiszen Fiala Borcsát olvasni életstílus.

FIALA BORCSA a wmn.hu főszerkesztője, két gyerek édesanyja, író, újságíró. Kíváncsi emberként nagyon sok téma foglalkoztatja a gasztronómiától kezdve a furcsa halotti szertartásokon át a döntési fáradtságig. Írt ifjúsági regényeket és reklámfilm-forgatókönyvet is. A Vele tűrök, vele szenvedek a harmadik, felnőtteknek szóló kötete.