A szerző neve sokaknak ismerős lehet Az osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek című korábbi könyve kapcsán. A bezzeggyerek esetében ismét hozta a tőle megszokott stílust, szövegkörnyezetet, így nem okozott csalódást, elégedett voltam a történetekkel.
"-Értem. Nincs valami harmadik út? Tudja, olyanoknak, akik nem akarnak segget nyalni, de nem is feltétlenül kritizálnák a rendszert.-Sajnos nincs. Volt korábban a “tűrt” kategóriánk, de megszüntettük. A langyosokat kiköpi az Isten."
.png)
"Okosnak kell lenned, mert van, ami csak okosban megoldható. És tudnod kell elfogadni, megúszni, lenyelni, végigülni, kibekkelni, újrakezdeni és bevállalni, de mindenekelőtt az egészen nevetni. Aki itt született és itt él, tudja ezt."
Rényi Ádám most is a fanyar, néhol a groteszk humor eszközével élt a történetekben. Az emberek esendőségét hétköznapi furcsaságokon keresztül ábrázolta, mintha az lenne a természetes, a megszokott. Alaposan bemutatja vágyainkat, hibáinkat, küzdelmeinket egy alternatív valóság keretein belül.
A novellákból kitűnik, milyen nehézségeink, küzdelmeink vannak, milyen gondolatok foglalkoztatnak minket, hétköznapi embereket. A könyvben visszaköszön többek között a halál, a megfelelési kényszer, bizonyítási vágy, a reménytelenség, az egyedüllét. Mind mind olyan köntösbe csomagolva, melyben Karinthy, Kaffka groteszk humorát és Roahl Dahl fantáziáját véltem felfedezni. A szerző több ízben merít a fent említett íróktól, de egyedi, sajátos stílussal rendelkezik.
Az egész könyv egy komplett társadalomkritika, mely tükröt tart az emberek elé.
