Idén ünnepeljük költőnk, balladaírónk születésének 200.
évfordulóját, aminek alkalmából az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia
Arany János-emlékévnek nyilvánította 2017-et.
Már évek óta a köztudatban keringett, hogy 2017 kulturális
jelentőséggel, minősítéssel bír majd Arany születésének 200. évfordulója okán. Ennek
köszönhetően az idei év már hivatalosan is emlékév, melynek fővédnöke az MTA
elnöke, Lovász László lett. Arany János szülővárosában, Nagyszalontán már 2014
óta készülnek a költő évfordulójára, egy helyi emlékbizottság vezetésével. Még
ugyanabban az évben az országos Arany János Emlékbizottság is – melyet az MTA
hozott létre három éve - megtartotta az első hivatalos találkozóját. Fő feladata, hogy a különböző megemlékezéseket
figyelemmel kísérje, információit közvetítse és a tudományos feladatokat
megszervezze.
2017-ben megemlékezés-sorozatot rendez Nagyszalonta és az
Arany János Művelődési Egyesület. A programok között szerepelnek például
könyvbemutatók, fesztiválok, Toldi-verseny, vetélkedők, kiállítások és színházi
estek is.
Az emlékév március 2-án kezdődött Nagyszalontán, majd ősszel
Debrecenben és Nagykőrösön rendeznek kiállításokat, eseményeket, végül
Budapesten zárul az ünnepség. A kiállítást több helyen is megtekinthetik az
érdeklődők: Nagyszalontán, Nagykőrösön, az Országos Széchenyi Könyvtárban, az
MTA Könyvtár- és Információs Központban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az
Országos Széchenyi Könyvtár szervezésében a határon túli középiskola diákjai szavalóversennyel
színesítik a tudományos programokat. Emellett más kulturális események is
előfordulnak majd az ünnepsorozat ideje alatt.
Arany János 1817. március 2-án látta meg a napvilágot,
Nagyszalontán. Barátja, írótársa Petőfi Sándor mellett a magyar irodalom egyik
legismertebb és legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A sok elnevezés, titulus közül többek között
az MTA főtitkára, a Kisfaludy Társaság igazgatója, énektanár, iskolaigazgató és
nem utolsósorban költő, műfordító, lapszerkesztő, esztéta és újságíró is volt.
A Toldi című elbeszélő költemény nem csak ismertté tette Aranyt, hanem Petőfi
figyelmét is felkeltette. A két költő kapcsolatából hamar barátság lett, ami
még haláluk után is fennmaradt. Fontos megjegyezni, hogy Arany költői volta is
e barátság alatt virágzott ki.
„Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.”