Robin Lim: Várandósság

 Gyakorlati tanácsok és éltető receptek a babavárás időszakára

A várandósságról, babavárásról már számos könyv napvilágot látott, így mindig volt mihez nyúlni, aki tájékozódni kívánt a témában. Ez a kötet, amit most ajánlok, ez rendhagyó, több szempontból is kiemelkedik a sorból. 

Kezdjük azzal, hogy az On the Spot frontemberei Cseke Eszter és S. Takács András ajánlásával jelent meg a könyv, ami úgy gondolom garancia a minőségi tartalomra. 

Nem is tévedtem, hiszen, ha már csak a borítót megtekintjük megnyugtató színeket, harmonikus ábrákat láthatunk, melyek akár sejtek is lehetnének. Mindenesetre egy rétegről rétegre felépülő alakzatot látunk, amihez hasonlóan alakul ki a személyiségünk, s ugyanígy lépésről lépésre válunk anyává, alakul át a testünk a gyermek jövetelére. 

A babavárás az egyik legszebb és legvágyottabb időszak egy nő életében. Így méltán fontos esemény ahhoz, hogy egy egész könyvet szenteljenek a babavárás, anyává válás oltárán. 

A kötet segítséget nyújt abban, hogyan táplálkozzunk megfelelően már a babavárás, majd a várandós időszak alatt, amivel hozzájárulhatunk babánk megfelelő fejlődéséhez, egészségéhez. Anyaként, leendő anyaként még fontosabb, hogy figyeljünk önmagunkra, a lelki békénkre, a környezetünkre, annak védelmére. Mindegyik kihat a babára, tehát nem mindegy mit gondolunk, milyen ingerek érnek, s hogy hogyan cselekszünk, milyen jövőt, bolygót hagyunk utódainkra. Emellett egyfajta pozitív szemléletet is kapunk a könyvtől, s megtudhatjuk mennyi mennyi jótékony vetülete lehet, ha beszélünk magzatunkhoz.

Majd a kötet második felében főként a táplálkozásról esik szó. Megtudjuk, mivel nyerheti vissza a frissen szült anyuka, nő az erejét, energiáját, milyen ételekre, ásványi anyagokra van ilyenkor szükség. Rengeteg receptet oszt meg velünk a szerző, melyeknek a többsége könnyen elkészíthető, könnyedén beszerezhetőek az alapanyagok is. 

Számomra még nem jelenlegi állapot a várandósság, mégis úgy olvastam el a könyvet, mintha már részese lennék ennek az élethelyzetnek, változásnak, de nevezhetjük csodának is. Már nagyon várom, hogy babám legyen, így előtte igyekszem minél többet olvasni, tájékozódni megfelelő szakirodalmakból a témában. 

Viszkok Fruzsi: Tedd rendbe az életed!

Újra egy önfejlesztő könyv, ezúttal a népszerű vlogger, Viszkok Fruzsi tollából. 

Viszkok Fruzsi könyve igazi kincs, amit sok halogatás után végre elolvastam én is. Igyekeztem minden egyes fejezetet, rész egységet rögzíteni a memóriámba, hogy bármikor előhívhassam.

"Meggyőződésem, hogy környezetünk sokat elárul arról, mennyire vagyunk rendben fejben. Ha életünk éppen összeszedett és kiegyensúlyozott, akkor ezt többnyire otthonunk állapota is tükrözi."

A népszerű vlogger könyve önfejlesztő és életvezetési kötet egyszerre. Kívül belül esztétikus, szépen rendezett tartalmat kapunk, amit szívesen veszünk kézbe, hisz kellemes látvány a szemnek is. Fruzsi az élet számos területét górcső alá veszi, s ez alapján igyekszik a legjobb tanácsokkal ellátni minket, olvasókat. Ráadásul személyes bevált technikákat, módszereket is megoszt velünk, ami plusz pont neki. Nagyon szeretem az olyan önfejlesztési könyveket, ahol szerző leírja, neki mi vált be, mi segített egyes helyzetekben.

"[…] a leghasznosabb munka az életben, amikor önmagunkon dolgozunk."

Úgy gondolom, hogy sosem árt egy kis újratervezés az életünkben. Előfordul, hogy megakadunk, elakadással küzdünk, megtorpantunk a hétköznapi rutinunkat illetően, elvesztettük a motivációt vagy épp elkényelmesedtünk, belustultunk. Többek között ilyen esetekben - is - segít Fruzsi könyve.

Számos jó tanácsot kapunk arra vonatkozólag, hogy hozzuk ki magunkból és a napunkból a legtöbbet. Vegyük sorra ezeket a tanácsokat:

- feküdjünk le aludni hasonló időben, s nagyjából azonos időben keljünk fel minden nap. Ne lazsáljunk az ágyban sokkal tovább hétvégén sem. Így kipihentek leszünk, beáll a rendszer, kialakul az alvási rutinunk is. 

- fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot, lehetőleg vizet. Fontos, hogy minden étkezéshez igyunk meg 1-2 pohár vizet, ami már hozzájárul a folyadékbevitelhez, s az agyunk oxigén ellátottságához. 

- felkelés után vessük be az ágyunkat, hisz a szépen bevetett ágyba kevésbé szeretnénk visszafeküdni, s már ezáltal szép rendezetten indul a napunk. 

- gazdálkodjunk megfelelően az idővel. Használjunk ki minden lyukas időt hasznosan. A szórakozás, pihenés azután következzen, hogy végeztünk minden feladatunkkal. Időnként tartsunk digitális detoxot, amikor a telefont félretesszük, s nem pörgetjük, nem nem nézzünk rajta semmit. Mindehhez számos módszert megismerhetünk a könyvből, melyek segítenek hogyan osszuk be hatékonyan az időnket.

- sütés-főzés után mindig egyből pakoljunk, takarítsunk el magunk után.

- az általános takarításokat végezzük el minden nap, a nagyobb volumenüt pedig hétvégére időzítsük, így rendben indul a következő hetünk.

- figyeljünk a kamránk, hűtőnk tartalmára. Elsőként azokat az élelmiszereket használjuk fel, melyeknek leghamarabb lejár a szavatossági idejük. Lehetőség szerint egy hétre előre tervezzük meg, mit fogunk készíteni, enni a következő héten, s ez alapján vásároljunk egy adott mennyiséget abból, amire szükségünk van, s nincs otthon. Mindig bevásárlólistával menjünk boltba, így kevesebb az esélye, hogy elcsábulunk spontán vásárlásra.

- Rendszerezzünk a dolgaink, tárgyaink között. Haladjunk szép sorban, először egy helyiség, majd a következő. Ne tartsunk meg olyan tárgyat, amire már nem szívesen nézünk rá, nem okoz örömet, csak porfogó. Ez lehet akár ajándékba kapott tárgy is, rakjuk ki vagy ajándékozzuk, adjuk el, ha már nem leljük benne örömünket. Tegyünk ugyanígy a ruhásszekrényben is. Az a ruha, ami az utóbbi egy évben nem volt rajtunk, nagy valószínűséggel már nem is lesz. Így szortírozhatunk aszerint, hogy elajándékozunk, eladunk vagy éppen kidobunk valamit, amire már nincs szükségünk.

- Rendkívül fontos és megjegyzendő, hogy ha belül rendben vagyunk, akkor a környezetünk is rendben van. Ám, ha valami nincs rendben, az kihat a környezetünkre is. S ugyanez igaz fordított esetben is. Tehát igaz a mondás, hogy rend a lelke mindennek. 

Számos instrukciót kapunk még utazástervezéssel kapcsolatban, sportolási tippeket, melyeket otthon a négy fal között is elvégezhetünk. Emellett sok-sok spórolási, helytakarékos trükköt árul el Fruzsi, melyeket könnyedén beépíthetünk a mindennapjainkba. 

Mindez csupán egy nagyobb szelete annak, amit a könyv tartalmaz, ám remélem elég ízelítő ahhoz, hogy minél többen a kezükbe vegyék, s elmélyedjenek benne, hasznosítsák a benne leírtakat.

Szabó-Bartha Anett: Sémakémia

Miért éppen vele? Miért éppen így? Párválasztásunk és párkapcsolataink rejtett dinamikái

Ez a könyv mindazoknak szól, akik már léptek egymás után ugyanabba a folyóba, választottak hasonló személyiségű, működésű párt maguknak vagy éppen ők maguk folyamatosan ugyanúgy (valószínűleg rosszul) reagálnak egy adott szituációban.

"Minden emberi problémára igaz, így a párkapcsolati nehézségekről is elmondható, hogy azoknak nem okuk, hanem történetük van."

A szerző, szakember elénk tárja, s négy különböző párkapcsolaton keresztül be is mutatja, mi állhat a folyamatos rossz választásaink mögött, s miért oly nehéz változtatni, s levetkőzni magunkról e sémát, amely befolyásolja a működésünket, választásainkat.

Ahogy minden egyes ember, úgy minden egyes párkapcsolat is különbözőképp működik. A egyéni működésmódhoz, ha hozzájárul még a séma is, amit hordozunk, még bonyolítja a dolgokat.

Szerencsére van megoldás, drasztikus esetben szakember segítségét kell kérni, de mindig lehet változni, s változtatni egy bizonyos helyzeten vagy éppen saját magunkon. A legtöbbünknek van valamilyen hozott sémája, ami többnyire negatív felhangot képvisel az életünkben. Fontos, hogy az asszertív kommunikáció elsajátításával már sokat tehetünk annak érdekében, hogy ne törjünk ki veszekedésben, amikor a sémáink összecsapnak.

Sok esetben mi magunk sem tudjuk, nem értjük, hogy miért úgy reagálunk ahogy, s honnan tör fel belőlünk az adott érzés. A működésmódunk többnyire bonyolult, saját magunknak is nehéz lehet fejteni, mi zajlik bennünk, hát még a párunknak, aki nem érti a reakciónkat, a váratlan kirohanás okát. 

Számos sémamód létezik, melyeket a szerző mind-mind felsorol, s a teljességre törekedve bemutatja azok jellemzőit. Néhány esetben én is magamra ismertem a sorok között, így már tudom, milyen sémamódokkal kell szembe néznem. 

Tanulságos, informatív könyvet kaptam a Sémakémia képében. Örülök, hogy elolvastam, sok hasznos észrevételem van a leírtakkal kapcsolatban. Bátran ajánlom a téma iránt érdeklődőknek, s mindazoknak, akik úgy érzik, megrekedt a szerelmi életük. 

Ella Berthoud: A tudatos olvasás művészete

Aki ismer az tudja, hogy az irodalom, az olvasás a mindenem. Nagyon szeretem az új, friss könyveket szagolgatni, olvasás terén pedig szinte mindenevő vagyok. Az utóbbi időben pedig egyre fontosabbá vált számomra a tudatos olvasás. Az az olvasás, amikor teljesen átadom magam a flow érzésnek és nem mozdít ki semmi a történetből.

Ennek kapcsán nagy érdeklődéssel vettem a kezembe ezt a könyvet, melyet Jakobovits Kitti irodalomterapeuta fordított.

A kötet kívül-belül egyaránt gyönyörű, igényes munka. S nem csalódtam a tartalomban sem. Számos új, hasznos információ birtokába kerültem.

"Ez a könyv legerősebben arra világít rá, hogy az olvasás képessége nem (csak) az értelmiség jelzője, megtanulni olvasni pedig nem (csak) az első iskolai évek feladata. Az olvasás sokkal inkább egy olyan dolog, amit folyton újra és újra kell tanulnunk annak mentén, ahogy mi magunk is fejlődünk, érünk, változunk, és ahogy helyzetről helyzetre más motivációval, céllal, szükséggel nyúlunk egy könyvért."

A biblioterapeuta szerző ötleteket ad, hogyan tudjuk feldolgozni az olvasmányélményeinket, mit tehetünk, hogy olvasás után is az adott történetben maradjunk. Emellett részletesen bemutatja mégis, hogyan lehet tudatosan olvasni, hogyan válhat művészetté, s az érzelmi intelligenciánk fejlesztőjévé az olvasás. Megismerkedhetünk azzal, hányféleképpen tudunk olvasni, s mi is a különbség a különböző olvasási, befogadási módok között. Érdekesség az is, hogy milyen előnyös oldala van annak, ha társaságban, másokkal együtt olvasunk. Többek között közösséget kovácsol, megoszthatjuk az olvasmányélményünket, vitát indíthatunk a témával kapcsolatban, különböző nézőpontokat ismerhetünk meg.

Másképp olvas egy gyerek és másképp egy felnőtt. Ez is kiderül a kötetből, mégis milyen korosztályi sajátosságok vannak az olvasás terén. Ízelítőt kapunk abból is, hogyan találjuk meg önmagunkat a könyvben. Azaz egy kis irodalomterápia is lapul a sorok között. Ez külön öröm volt számomra, mert rendkívül közel áll hozzám a téma.

Előfordul, hogy elfelejted, mit is olvastál vagy bizonyos részek homályosak egy idő után? A szerző erre is ad instrukciót, hogyan emlékezz az olvasottakra, s hogyan maradjon veled a történet a későbbiekben is. 

Szentesi Éva: A legfontosabbat utoljára hagytam

Szentesi Évát szinte az egész ország ismeri. Számomra a WMN - en napvilágot látott cikkei azok, melyek által megkedveltem a "Szentesit". Szimpatikus az őszinte, szókimondó, határozott stílusa, ami azért sejteti, hogy egy érzékeny lélek lakik a kemény külső mögött.

A Hamvaimból című kötet után ez a második könyv, melyet a szerzőtől olvasok. Kíváncsian, s egyben óvatosan vettem a kezembe e kötetet, hiszen témáját tekintve messze nem egy könnyed, kikapcsoló olvasmányról van szó.

"Nem akarom elrejteni a ráncaimat. Nem akarok örökké fiatal maradni. Nem öregszem, hanem élek."

Talán a fenti mondat az, ami a legjobban megfogott  Éva szavai közül. Úgy gondolom, hogy leginkább az tud azonosulni e szavakkal, aki átesett egy drasztikusabb betegségen, műtéten. Emellett hangsúlyoznám azoknak is, akiknek többé.kevésbé, de egészségben élnek, hogy a legfontosabb az: ÉLÜNK. Hogy nézünk ki, hány ráncunk van, milyen a külsőnk, ez mind-mind másodlagos, ha életben vagyunk, s nem pedig az életünkért küzdünk. 

"Mert nem elég csak a testen gyakorolni a vigyázást, mert a lélek szoros kölcsönhatásban van a testtel, és ha ott belül rossz, kivűlről hiába van a lekiválóbb gyógykenőcsökkel bebugyolálva."

Szentesi Éva részletesen beavat minket, olvasókat a betegsége kialakulásába, annak nehézségeibe, a szembenézés nehézségébe, majd a gyógyulás nehéz, embert próbáló  szakaszába. Ám nem csak úgy küzdött, majd műtötték és meggyógyult, hanem csupán 20% túlélési esélye volt, hogy életben marad. Legfőbb támogatást és erőt az édesanyja jelentette, aki végigkísérte a teljes folyamaton. Mellette ott voltak még a barátok, ismerősök, akik bíztatták, "fogták a kezét" ebben a küzdelemben.

Nem elég, hogy szembesült Éva a betegségével, ráadásul már akkor tudta meg, hogy daganatos beteg, amikor már egy ideje jelen volt a rák a szervezetében. Ilyenkor felmerül a gondolat, hogy ki tehet erről, ki az, aki hibázott vagy netán a sors keze van a dologban? Ez már sosem derül ki. A fontos az, hogy sikerült megtalálni a megfelelő orvost, aki el is vállalta a kezelést, a műtétet ebben az előrehaladott állapotban. Sajnos nem volt egy fáklyásmenet, hisz iszonyatos fájdalommal járt az egész hercehurca, ráadásul előfordultak kemény pillanatok. Majd, amikor már azt hitte Éva, fellélegezhet, a rák újra kiújult a szervezetében, s az idegeket támadta. Végül sikerült teljesen eltávolítani a tumort, s tünetmentes élet kezdődhetett végre. 

Ám sajnos ez nem azt jelenti, hogy soha nem térhet vissza ez a kór, hanem, hogy akkor épp minden rendben volt, de azóta is folyamatos és alapos figyelmet igényel Szentesi Évától, hogy odafigyeljen a testére, lelkére, s ápolja azt.

A gyógyulástörténet mellett nagy hangsúlyt kap a könyvben a prevenció, hisz a szerzőnek nem titkolt célja felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára. A szűrővizsgálatok életet menthetnek, érdemes megfelelő időközönként elmenni, s megnézetni magunkat. Majd megtudhattuk, Évának mi volt az, ami segített, ami hozzájárulhatott a gyógyulásához. 

Legszívesebben kötelező jelleggel minden nőnek, kiskamasztól kezdve a kezébe adnám, hogy ismerkedjen meg ezzel a veszélyes betegséggel és törekedjen a megelőzésre. 

Nem tudni, pontosan mitől alakulhat ki a rák, ám az életmód, az öröklött gének, a testi-lelki egészség megléte vagy épp nem léte mindenképpen közrejátszik. 

Klausz Melinda: Megosztok, tehát vagyok

 Szakértői kérdések és válaszok a közösségi médiáról

Évekkel ezelőtt Tapolcán találkoztam Melindával, ahol előadást tartott a könyv témájában. Ekkor hamar elfutottam a könyvesboltba, s dedikáltattam is a kötetet a szerzővel. 

A kötet az élet számos területét górcső alá veszi a média szempontjából. Ilyen a család, az iskola vagy éppen a munkahely. Fejezetről fejezetre elénk tárul, hogyan ivódott be a közösségi média az életünkbe, mindennapjainkba. Nem telik el úgy nap, hogy ne használnánk a telefonunkat, valamilyen közösségi oldalra ne mennénk fel, stb. Mindez lenyomatot hagy az éterben, egyfajta digitális lábnyomot hagyunk magunk után. Ám, ha ez nem lenne elég, a közvetlen környezetünkre is kihat a média használatunk. Az online tér időt von el a szeretteinktől, barátainktól, s előfordulhat, hogy eluralkodik az életünkön. 

"Crackberrynek hívjuk, amikor valaki ötpercenként megnézi, hogy kapott-e új levelet. A szó a BlackBerry és a crack, vagyis kábítószer szókapcsolatából alakult ki."

"A feszültséget fokozza, hogy a közösségimédia-felületeken zajló kommunikáció során folyamatosan összehasonlítunk: magunkat a másikkal, lájkjaink és hozzászólásaink számát, fényképeinket a másokéival."

Szép új internetes világ vagy veszélyes, sötét bugyor? Ez is kiderül a kötetből, hogy milyen veszélyek leselkednek ránk a különböző oldalakon. Érdemes szemfülesnek lenni, figyelni minden gyanús, szokatlan mozzanatot, értesítést, mert hamar csőbe húzhatnak. Ez alatt értem azt, hogy visszaélnek az adatainkkal, személyiségünkkel, ellopják a bankkártya adatainkat. Tehát gondoljuk meg kétszer is, hol adjuk meg az adatainkat, s hol jobb, ha nem tesszük. Ebben segítséget, útmutatót nyújt Klausz Melinda közösségi méda szakértő, a könyv szerzője.

Az utóbbi időben alig akad olyan korosztály, akit ne érintene közvetlenül vagy közvetve az online világ, a média platformok színes szagos birodalma. Így ezt a kötetet kortól, nemtől függetlenül mindenkinek ajánlom, mert érdemes tisztában lenni azzal, mi biztonságos, s mi nem az.

"Ne adjuk meg nyilvánosan iskolánk, munkahelyünk nevét, elérhetőségeinket, mert így a potenciális zaklatók követni fognak, felhívnak, sms-ben, e-mailben zaklatnak, az adathalászok pedig begyűjthetik az adatainkat."

Összességében a közösségi média témakörében számos kérdésünkre választ találunk ebben a könyvben, mely pontról pontra bemutatja a közösségi oldalak működését a sötét zugokkal együtt. Megtudhatjuk, mire érdemes odafigyelnünk, ha aktívan jelen vagyunk a közösségi média felületein. Kiderül többek között az is, hogy egy megosztással, feltöltéssel mennyi mennyi lábnyomot hagyunk az online térben, s mindez szabadon lebeg az éterben. Tudni akarod, hogyan lehet mégis biztonságos(abb)an használni a közösségi média platformot? Szerezd be, s olvasd el a könyvet! Nem bánod meg! 

Singer Magdolna: Gyászkísérés

 Együtt a bánat és a feldolgozás útján

Singer Magdolna író, mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó ebben a kötetben fogódzót nyújt a gyász elviselésére, a tragédiával való szembenézésre és a feldolgozás folyamatában.

Szimpatikus volt, hogy a fejezetek különböző tematika alapján kerülnek elválasztásra, így egy-egy esetet jobban megismerhetünk, körbejárhatunk.

Számomra fogódzót és lelki támaszt, mondhatni megnyugvást jelentett a könyv olvasása. Nagymamám tavaly év végén hunyt el váratlanul, ennek következtében kezdtem el utána nézni a halál és gyász témájának. Érdekelt, hogy a könyvek, szakirodalom mégis hogyan tárgyalja ezt a kifejezetten nehéz élethelyzetet, amellyel életünk során mindannyian találkozunk.

Sok-sok elmesélt történetben felfedeztem a saját gyásszal, veszteséggel kapcsolatos érzéseimet. Majd a történetek mellé jött a szerző, szakember iránymutatása, egyengetése, hogy hogyan érdemes tovább, mi lehet jó ilyen esetben. Olyan érzés volt olvasni, mintha egy együttérző, támogató kéz kinyúlt volna a lapok közül megszorítva a kezem, s azt mondaná, hogy nem vagy egyedül.

"Úgy tűnik nekem, van olyan az életben, amikor az őrület a normális válaszreakció a minket ért csapásra."

Ahogy a fenti idézet mutatja, van olyan élethelyzet, amikor az őrület elfogadható és nem számít deviáns viselkedésnek. Sok esetben nem merjük megélni, kimutatni a gyászunkat, mert félünk attól, hogy elítélnek, megszólnak érte. Ennek igaz az ellenkezője is, amikor valaki hétköznapian, "normálisan" viselkedik egy hozzá közel álló személy elvesztése után. 

A könyvből világossá vált számomra is, hogy nincs olyan, hogy valaki jól vagy rosszul gyászol. Inkább a tartama és a mélysége, ami nem mindegy. Van, amikor már egészségtelen szint alá megy. Ekkor érdemes, kell segítségért folyamodni. A legjobb, ha az érintett személy saját maga keres fel szakembert, nem pedig úgy szerzik neki a terápiát az aggódó ismerősök, rokonok. 

A szakember főként akkor tud segíteni, ha a páciens, ügyfél hajlandó megnyílni neki és elhiszi, hogy ettől jobb lesz neki. 

A gyászolóval szemben a legfontosabb a türelem és az értő figyelem, hallgatás. Ennek mikéntjére is számos példát hoz Singer Magdolna a kötetben. Éreztetni kell a személlyel, hogy ő a fontos, csak rá figyel, koncentrál a másik. Itt megjelenik Rogers személyközpontú szemlélete, mely teret ad a gyászoló fájdalmának kibontakozásában mindenféle közbeszólás nélkül.

A kötet végén a szerző remek filmeket, további irodalmat, szakirodalmat ajánl a témával kapcsolatban, amiből az érdeklődő vagy gyászoló szemezgethet.

Steigervald Krisztián: Generációk harca a figyelemért

 Hogyan tanuljunk egymástól, egymásért?

Más generáció, te ezt nem tudhatod, bezzeg az én időmben... S ehhez hasonló elszólásokkal elég gyakran lehet találkozni a mindennapokban. Ám felmerül a kérdés, hogy valóban annyira különbözünk vagy csak a világ változott ekkorát körülöttünk? Biztos, hogy jobb az idősebb generáció és rosszabb a mostani? 

Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol a szerző a kötetben, mely figyelemreméltó ismeretterjesztő olvasmány a témában.

"Mert ami a figyelemre épül, az az elfogadásra épül, az pedig a szeretetre épül."

A tartalom előtt a borítóra irányítanám a figyelmet. Két különböző ujjlenyomat látható fehér háttérrel. Számomra ez a következőt üzeni: Tiszta lap a régi és az új generációnak egyaránt.Érdekesség, hogy a két ujjlenyomat szinte egy szív formában csúcsosodik. Tehát a figyelemre, szeretetre irányítja a hangsúlyt.

A kötetben a szerző közérthetően, hétköznapi példákon keresztül mutatja be, miben mások a különböző generáció tagjai, s milyen hasonlóságok figyelhetőek meg. Más gyermekkor, más szocializáció jutott például a baby boomer és a z generáció tagjainak, de már az x, y generáció is másképp nevelkedett, hát még a legfiatalabb alfa generáció tagjai. Ez annak köszönhető, hogy fejlődő világban élünk. Először megjelentek a televíziók, majd a számítógépek, az internet, a különféle média eszközök, mobiltelefon, s egyre nagyobb lett a kínálat, ami könnyen elvonja a figyelmünket egymásról, a környezetünkről. Ám ez nem azt jelenti, hogy a kütyük feltétlenül rosszak és megvetendők, hanem, hogy megfelelő keretek között érdemes használni, hiszen a függőség már veszélyt okozhat. Ám fontos kommunikációs eszköz lehet, egy olyan platform, ahol a szülő közelebb kerülhet a gyermekéhez, kapcsolódhat hozzá. 

A mai gyerekek, fiatalok már beleszülettek az online világba, így nem várható el tőlük, hogy úgy akarjanak játszani, úgy töltsék a szabadidejüket, mint a szüleik, nagyszüleik. Ám kellenek a közös programok, ami kompromisszummal elérhető szülő és gyermek között. Természetesen a jó példa a legfontosabb. Azaz a gyerek se azt lássa a szüleitől, hogy folyamatosan a telefont nyomkodják, a képernyőt bújják, hanem azt, hogy offline módon is ki lehet kapcsolódni. Így a megfelelő példa már megvan, csak a csatornát kell megtalálni a gyermekhez. 

Sok esetben, ha akarjuk, ha nem több idő megy el telefonozással, mint szeretnénk. Szinte már nincs olyan tevékenység, amit online ne tudnánk elintézni. Legyen ez csekkfeladás, bevásárlás, rendelések. Emiatt az idősebb generáció tagjai is kénytelenek alkalmazni ezt a modern technikát. A fiataloknak viszont a különböző eszközök, online felületek kezelése a kisujjukban van, így az idősebbek sokat tanulhatnak tőlük. A fiatalok, gyerekek pedig az idősebb generációktól tanulhatnak, többek között azt, hogy hogyan lassítsanak, hogyan csodálkozzanak rá a természetre vagy hogy milyen élvezetes elolvasni egy regényt. Ahogy Steigervald Krisztián is írja egyik generáció sem jobb a másiknál, csak másabb, eltérőbb. 

A kapcsolódást, az együttműködést, a szeretetteli együttélést elősegítheti a megértés, a türelem és az, ha szeretettel, elfogadással fordulunk egymáshoz. 

Megtudhatjuk azt is, hogy milyen és miért más értékrenddel rendelkeznek az eltérő generációk. Kiderül az is, kit mi motivál, mit tart normának, elfogadhatónak. Mindezekről pszichológiai, mentálhigiénés, kommunikációs, pedagógiai szempontok és személyes példák, kutatások alapján ad átlátható képet a szakértő.

Nagy Henriett: Lehetnénk-e boldogabbak?

Tények és történetek a pozitív pszichológia világából

A szerző, Dr. Nagy Henriett klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató, szakember körbejárta, mégis mitől és hogyan lehetnénk boldogabbak. Egyáltalán a boldogság a cél vagy maga az út? Úgy gondolom, sokkal jobb, örömtelibb, ha már maga az út is boldogsággal tölt el minket, nem kifáradva, keserűen jutunk el a kitűzött célig.

"Pozitív kapcsolati jellemző például, ha a társak rendszeresen megosztják egymással, ami velük történt, és őszintén örülnek egymás sikereinek. Ha együtt tudunk örülni a másikkal, az a hála, a bizalom és az összetartozás érzését erősíti, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a két fél szívesen töltsön egymással időt. A közös programok pedig olyan élményekkel tölthetnek fel, amelyektől egyre közelebb érzik magukat egymáshoz, így válik mind fontosabbá a másik és a párkapcsolat."

Elgondolkodtató írás arról, vajon mi tesz minket boldoggá. Mi kell ahhoz,hogy boldogok legyünk? Lehet,hogy sokszor mi magunk állunk a boldogságunk útjában? Öröklés, családi minta, személyiség, tanult dolgok mind befolyásolják a boldogságszintünket. Ám tudatosan tehetünk érte, hogy a boldogság a mindennapjaink része legyen. Ehhez nem kell sem magunktól, sem a környezetünktől, a világtól nagy dolgokat elvárni, hanem tudni értékelni minden szépet és jót, meglátni mindenben a jót, a lehetőséget, az örömet. A szerző segít,hogy átformáljuk a gondolkodásmódunkat és rácsodálkozzunk a világra. Sok ötletet ad arra vonatkozólag, miképp érdemes hozzáállni az élethez, hogy mindig a napos oldalon legyünk. A könyv sokkal többről szól, mint amit a cím sejtet. Annyi minden húzódik a boldogság mögött, ami alakítja az életünket, napjainkat. Legyünk jelen a pillanatban, figyeljünk oda magunkra és társainkra, legyünk hálásak az apró dolgokért is és mindig legyenek céljaink, vágyaink, hitünk, kitartásunk. Sok esetben nincs is annyi gondunk, amennyit generálunk magunknak. Éljünk a jelenben és idejekorán ne aggódjunk a holnap miatt.

Többek között ez az üzenet fogott meg a legjobban a könyvből.

A könyv és szerző fontos üzenete, hogy nem csak a nagy dolgok tehetnek boldoggá, kis apróságnak, sikereknek is ugyanúgy lehet örülni. Sőt, minden sikerélményt érdemes megünnepelni, hogy érezzük jól haladunk az utunkon és beérik a munkánk gyümölcse. Így nem csak folytonos, fáradságos munkának tűnik az út. 

Nick Trenton: Ne agyald túl, engedd el

Sajnos képes vagyok feleslegesen stresszelni dolgokon, túlagyalni egyes helyzeteket. Meditációval, mély levegővel már próbáltam kordában tartani a gondolataimat, heves érzelmeimet, melyek ideig, óráig működtek is, ám újra előjöttek, gyökeresen nem tudtam megszüntetni őket. 

Így külön megörültem, amikor láttam, hogy a Good Life Books Kiadónál megjelent magyarul Nick Trenton Ne agyald túl, engedd el című önsegítő, önismereti könyve.

Hálásan köszönöm a kiadónak, hogy elküldték nekem ezt a kincset!

"Meditációnak nevezhetünk minden olyan mentális gyakorlatot, amelyben szerepel három alapvető tényező: a tudatosság, a fókuszálás és a lazítás. Noha ezek egészen különböző tevékenységekben is előfordulnak, együttes, tervszerű alkalmazásuk már meditáció." 

"Tartsd szem előtt, hogy a végső cél az, hogy azonnali indulatos reakcióid kimutatása helyett megfontolt érzelmi választ adj.

Az érzelmi fegyelmezettség elsajátításának egyetlen lépése sem könnyű. Mégis, minél jobban tűröd a kellemetlen érzelmeket és a szorongást, annál ellenállóbb és kiegyensúlyozottabb leszel. Minél gyakorlottabb vagy, annál kevésbé lesz szükséged önfegyelmezésre, és amikor fékezni próbálod önmagad, fel fogsz ismerni néhány közös jellemzőt a folyamatban."

A kötetben a szerző, pszichológus szakember fejezetenként bemutatja, hogyan lehet aggodalmak, stressz és szorongás nélkül élni. Nincs semmi varázslat, humbug, csak be kell építeni a hétköznapjainkba a segítő technikákat, módszereket. Megtudhatjuk, mekkora ereje van a hálának, a lelki béke meglétének.  Mindezeket gyakorolhatjuk mindennapjaink során, nem kell hozzá stresszhelyzet.

A kötet nyelvezete közérthető, nem magaslatokról beszél a szerző, hanem baráti tanácsként hangzanak szavai. A könyv stílusa, a fejezetek sorrendje, tagolása jól mutatja mit érdemes elsőként elsajátítani, gyakorolni. Minden részegység végén összefoglalót találunk, melyek tartalmazzák az adott rész fő mondandóját. Majd a könyv végén is találunk egy összegzőt minden egyes fejezetről. Ennek köszönhetően nagyobb arányban tud beépülni a sok sok technika, módszer, melyet részletez a szerző.

Többek között segítséget kapunk a lelki nyugalmunk megőrzésében, a tűrőképesség fejlesztésében, abban, hogyan és mely meditációk lehetnek hasznosak számunkra. Emellett a túlagyalás ellen számtalan hasznos tanácsot olvashatunk, melyeket könnyedén beépíthetünk az életünkbe. Természetesen bármelyik módszert is alkalmazzuk, egyedül sok sok gyakorlással, odafigyeléssel, türelemmel érhetünk el eredményt.

Manapság a szorongás és annak tünetei - legyen az gyomorgörcs - jelen vannak a mindennapjainkban. A legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy a gondolataink csak gondolatok, nem irányíthatnak minket. Az életünket mi irányítjuk, mi uraljuk a helyzetet, mi tudjuk, hogy mikor, mi lenne a helyes lépés. Ez elsőre egyáltalán nem egyszerű, ám Nick Trenton pszichológus útmutatója alapján sikerülhet bárkinek legyőznie a negatív gondolatait.

Sokszor túlkompenzáljuk a helyzetet, pedig elég lenne hátralépni egyet, mély levegőt venni, s csak ezután válaszolni, cselekedni. 

Dr. Benkovics Júlia: Magunkról

Tabuk nélkül a női testről

A szerző, Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, szoptatási tanácsadó hasznos ismeretekkel, informatív tanácsokkal lát el minket, olvasókat. A Libri Könyvkiadónak nagy köszönet, hogy kiadta ezt a hiánypótló edukációs kötetet, az illusztrátornak Czikkely Panninak, aki kreativitásával szerethető dizájnt, élethű ábrázolásokat varázsolt a könyvbe. A legnagyobb hála pedig a szerzőt illeti, aki vette a fáradságot és tanulmányai, szaktudása, tapasztalatai alapján elénk tárta a női test csínját-bínját. 

"A menstruáció tipikus modellje annak, hogy ha a társadalom a nőkről szeretne beszélni, akkor meg kell tanulni az összetett gondolkodást: az egyszerűsítés ártalmas."

"A hólyaggyulladás nem a ledér öltözködés miatt ránk szabott karmikus büntetés, hanem fertőzés."

A női test, a menstruáció, a vetélés, a nemi betegségek a mai napig tabutémának számítanak. Pedig, ha beszélnénk róluk könnyebben megelőzhetnénk vagy éppen gyógyíthatnánk utóbbiakat. Talán lehet mondani, hogy még a csapból is a szexualitás folyik, sok film is ezt tükrözi, ennek ellenére a kockázatokról, baktériumok előfordulásáról nem szól a fáma.

Ebben a könyvben a szakember szerző, Dr. Benkovics Júlia a női testről az ismereteket témákra bontva, a könnyedebb kérdéskörökkel kezdve tálalja az információkat. Mindezt a legtermészetesebb, legközvetlenebb stílusban, tabuk nélkül. 

A kötetben szó esik többek között a női nemi szerv részeiről, részletes taglalásban, a menstruációról, a nemi betegségekről, az endometriózisról, a vetélésről és szexuális életről, gyermekvállalásról egyaránt. Megjelenik még a szőrtelenítés nagy dilemmája és a szüzesség kérdése is.

A szerző közérthetően, humorosan, közvetlen stílusban közelíti meg a legintimebb témákat is. Ezáltal nem egy rideg, száraz szakkönyvet olvasunk, hanem egy szórakoztató, de hasznos, informatív könyvet a női testről, magunkról.

E könyv hiánypótló darab, minden nő - korosztálytól függetlenül - nagy hasznát venné a háztartásában. Érdemes elolvasni, hiszen soha nem lehet elég információnk a saját testünkről. Sok elgondolkodtató ismerettel lettem én is gazdagabb, ezután még jobban figyelek a saját testemre. Örülök, hogy a könyv által behatóbban ismerhetem a saját testemet, annak működését. 

Elinor Greenwood: Mit érzel?

Az érzelmek színes világa

Ez a könyv kívül belül színes, élénk, magával ragadó. Érdemes többször átlapozgatni, főleg kisgyermekkel együtt.

A könyv 2019-ben jelent meg itthon a HVG Könyvek kiadásában. A Hvg Kiadó sok-sok hasznos, változatos olvasmányt kínál az önismeret, önbizalam témakörében. Ide tartozik a Mit érzel? című könyv is. 

"Az élet egy utazás... élvezd az utat!"

"Fontos, hogy higgy magadban!"

Ezt a könyvet már az óvodás korú gyermekkel is lehet olvasni, hiszen az érzelmekről, érzésekről nem lehet elég korán beszélni. Fontos, hogy megismerjük az érzéseket, érzéseinket. Különbséget teszünk jó és rossz, kellemetlen érzések között. Ám mind szükségesek a mindennapjainkhoz, az élethez, így ne akarjuk csak a jót megélni, a rosszat pedig kizárni az életünkből. Fontos, hogy tudjuk kezelni az érzéseinket, ne uralkodjanak el rajtunk. Ebben segít ez a könyv is különböző trükkök, tehcnikák, ötletek bemutatásával. 

A szerző a könyvben a gyermekek nyelvén ismerteti az érzéseket, élethelyzeteket, s tanácsokat ad, hogyan tudjuk feldolgozni a kellemetlen helyzeteket. 

Ennek köszönhetően a gyermek megtanulhatja kezelni az indulatait, dühét, szorongásait. Kiderül, hogy a sírás jót tesz a szervezetnek, hiszen megkönnyebbülünk, tisztülünk általa, akár meg is nyugszunk. 

Érdekességként pedig az írónő elénk tárja, hogy az egyes érzések megélése közben mi történik a szervezetünkben.

Ne felejtsük, hogy az érzelmek a barátaink, csak meg kell tanulnunk jól kezelni őket. 

Tina Rae-Jessica Smith: Az is oké, ha nem minden oké

Ezt, akár nekünk mondják, akár mi mondjuk saját magunknak bíztatásképp, nagyon nehezen hisszük el. Pedig valóban így van. Valami oknál fogva, ha rossz dolog történik velünk, kellemetlen inger ér, egyből homokba dugnánk a fejünket, feladnánk. Reménytelen helyzetek tömkelegével vannak és lesznek is az életünkben, ám mindig van, akire számíthatunk, támaszkodhatunk. Nagyon fontos, hogy ezt ne felejtsük el. Emellett merjünk segítséget kérni, ha atrocitásnak vagyunk kitéve vagy félünk, nem érezzük jól magunkat. Legyen ez testi vagy lelki fájdalom.

Hiánypótló kötet, mely segít a gyerekeknek, kamaszoknak jól élni, testi-lelki egészségben.

Ahogy az alcím is mutatja, ötletek garmadáját gyűjtötte össze a szerzőpáros és tárta az olvasók elé, hogy hogyan érezzük jól magunkat a bőrünkben.

Kötelezően feladnám mindenkinek elolvasni! Élvezetes, hasznos és informatív könyv!

A szerzőpáros elénk tárja, hogyan tudunk javítani a közérzetünkön a hétköznapokban. Ilyen "eszköz" a pozitív gondolkodás, a mentális egészségünk karban tartása, önismeret ismerete és a jóllétünk ápolása.

A pozitív szemlélet sokszor pozitív irányba billentheti az éppen kevésbé fényes helyzetünket, így érdemes alkalmaznunk ezt a módszert, mindenbe meglátni a jót. 

Kádár Annamária: Valódi példaképek

Inspiráló történetek küzdelemről és kitartásról

Példaképre igenis szükségünk van, erősítenek, bátorítanak, megmutatják, hogy igenis érdemes küzdeni, kitartani a célunkért. 

Merjünk nagyot álmodni!

"Mert nagyon sokszor azt hisszük, hogy egy talicska limlommal boldogabbá tudjuk tenni magunkat és a másikat – pedig igazából csak egymásra van szükségünk!"

Kádár Annamária ebben a kötetben valóban valódi példaképeket mutat be, mesél róluk. Kitartásukkal, tenni akarásukkal, vágyálmaikkal reményt adnak a mai gyerekeknek, de sok sok felnőttnek is. Soha nem késő elkezdeni, belevágni egy nagy kalandba. Legyen az utazás, egy könyv megírása, segítségnyújtás, a szeretetünk kiterjesztése, tehetségünk kibontakoztatása, álmaink megvalósítása. A könyv és a benne lévő élettörténetek, sikertörténetek megmutatják, hogy érdemes küzdenünk, hinnünk abban, amit el szeretnénk érni. Soha ne adjuk fel, tartsunk ki akkor is, amikor lebeszélnének minket, nem hisznek bennünk. Bizonyítsuk be, hogy igenis képesek vagyunk elérni a kitűzött célt, ahogy a kötetben felsorolt ismert és elismert emberek is.

"Vagyunk mi és vannak ők – ez a gondolat minden előítélet gyökere. Sokszor egy apró különbség is elég ahhoz, hogy félelemmel és ellenséges indulattal tekintsünk egymásra."

"Az olvasás varázslat. Megfeledkezünk önmagunkról, és mindennapi valóságunkat hátunk mögött hagyva, belépünk egy teljesen új világba. Egyetlen életünk helyett ezernyi életet élhetünk, gondolatban elröpülhetünk más korokba és kultúrákba, a legizgalmasabb hősök bőrébe bújhatunk, válogatott kalandokban lehet részünk. Miközben pedig másokról olvasunk, csodálatos módon egyre többet tudunk meg saját magunkról."

Mondottam ember küzdj és bízva bízzál! Nem véletlen, hogy ezzel a felszólítással zárja nagy volumenű művét Madách Imre. E mondat bontakozik ki Kádár Annamária élet írta meséjében is.

Olvasd el kortól függetlenül és gazdagodj, inspirálódj általa!

Lukács Liza: Hogyan szeretsz?

Kötődési sebeink gyógyítása

Lukács Liza Hogyan szeretsz? című könyve hatalmas kedvencem lett.

Ez a kötet az egyik legjobb a témában. Minden olyan kapcsolódást, kötődést említ, melyek hatással vannak az egész életünkre.

Lukács Liza közérthetően, mégis mély információtartalommal foglalta össze, hogy min is múlik, ki hogyan szeret, hogyan tud, hogyan képes szeretni.

Mindezt korosztályokra, különböző problémákra lebontva.

"Önmagunk megismeréséhez ugyanis mindig kell egy másik ember, aki betölti a tükör szerepét. Az igényeink, a szükségleteink, az érzelmeink visszatükrözéséből áll össze bennünk egy kép önmagunkról."

"A stresszkutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy a személyes jó kapcsolatok nemcsak elraktározódnak az idegrendszerben, hanem a leghatásosabb és mellékhatásoktól mentes gyógyszert is jelentik a testi és lelki feszültségforrásokkal szemben."

A könyv elején mélyebben megismerhetjük magát a kötődést, a kötődés típusait. Majd ezután korcsoportokra lebontva ráismerhetünk a saját jellemzőinkre is vagy éppen a környezetünkben élők kötődési típusára, sebeire. A szerző, szakember informatívan, közérthetően vezet be minket a kötődés, leválás, önállóság, öröklődés berkeibe. Külön ajándék, hasznos útmutató, hogy minden fejezet végén önismereti, önsegítő kérdéseket gyűjt csokorba Lukács Liza pszichológus, melyek segíthetnek alaposabban megismerni önmagunkat, azt, ahogyan viselkedünk, szüleink viselkedését. Több ízben olvastam már ebben a témában, de úgy tűnik, még mindig tud újat mondani a szerző. 

A szerző fő célja, hogy rálépjünk az önismeret, öngyógyítás útjára, a következő generációnak pedig ne adjuk át saját kötődési sebeinket, hanem gyógyítsuk meg magunkat előbb.

Bátran ajánlom a téma iránt érdeklődőknek!

Hasznos tanácsadó lehet ez a kötet annak, aki útmutatót szeretne kapni kötődési sebeinek gyógyításához, megértéséhez, feldolgozásához. 

Randolph M. Nesse: Rossz érzések jó okkal

Lelki problémáink az evolúciós pszichiátria tükrében

Mind a pszichológia, mind a pszichiátria egyaránt érdekel, foglalkoztat, így amint megláttam, rögtön tudtam, hogy el kell olvasnom ezt a könyvet. Először a Hvg Kiadó oldalán jött szembe év elején, mint újdonság, frissen megjelent mű. Majd egyre több helyen láttam, olvastam róla ajánlót. Nem utolsó sorban pedig a Hvg az egyik kedvenc kiadóm, akiktől mindig szívesen olvasok, követem a friss megjelenéseket. 

"Szép lenne, ha fájdalom és szorongás nélkül élhetnénk, viszont ebben az esetben hamar véget érhetne az életünk."

"Az élő szervezet kompromisszumok halmaza. Mindenen lehet javítani, ám minden javításnak megvan a maga költsége."

"Az elme szünet nélkül, éjjel-nappal működik: terveket sző, elmélkedik, képzeleg, álmodik."

"A modern környezet magyarázatot ad egyes mentális zavarok gyakori előfordulására is. A szerabúzus, az evészavarok és a figyelemzavarok jórészt a modern társadalmak problémái."

Hiánypótló kötet a maga nemében. A szerző, Randolph M. Nesse pszichiáter bevezet a lelki problémák, akadályok,örökletes tulajdonságok, betegségek, torzult gének, lelki, pszichés betegségek rejtelmeiben. Mindezeket az evolúciós pszichiátria tükrén keresztül láttatja az olvasóval.

A szerző sok esetben szakkifejezéseket használ, ám zömében érthető a tartalom, könnyedén átjön az üzenet, azaz, hogy semmi sem fekete vagy fehér, hanem jóval árnyaltabb az összkép, mint elsőre hisszük.

Érdemes elolvasni, hiszen megtudhatjuk belőle többek között,hogy milyen pozitívummal bír a szorongás, a félelem, a depresszió. Természetesen a mérték, az nem mindegy. Olyan ismereteket szerezhetünk saját magunkról, melyeket eddig nem is gondoltunk volna, a fejlődésünk, önismeretünk szempontjából viszont építőkövek lehetnek ezek az információk.

Úgy gondolom, a könyv utolsó mondat keretbe foglalja az egyik fő üzenetet:

„Ahelyett,hogy megdöbbenünk az élettel együtt járó szenvedések láttán, ámuljunk és bámuljunk a többség mentális egészségének csodáján.”

V. Kulcsár Ildikó: Kölykök dilik, szerelem

 Római kalandozások

V. Kulcsár Ildikó neve a Nők Lapja női újságból már ismerősen csengett. Volt szerencsém több írását is olvasni, magamba szívni kedves, szívmelengető szavait, stílusát.

Ez a könyv egy kedves ismerős által került hozzám, amiért azóta is hálával adózom. 

"Ezerféleképpen lehet élni, valamennyien magunk döntjük el, hogyan érezzük jól magunkat a bőrünkben."

Ezt jól igazolja Ildikó beszámolója is. Ráadásul nem az anyagi jólétünkön múlik, hogy jól legyünk élvezzük az életet, jól érezzük magunkat a bőrünkben, hanem a hozzáállásunkon, életszemléletünkön, leleményességünkön. 

"Mert bizony az életünk minősége – hál istennek! – nem a pénztárcánk vastagságától függ! ( Jelzem, még attól sem, hogyan tudunk előrehaladni azon a nyavalyás hivatali, szakmai ranglétrán.) Inkább attól, mennyi élmény befogadására vagyunk képesek a földön kiméretett sóhajtásnyian rövid, hatvan-hetven-nyolcvan évünk során! És mennyit tudunk ezekből az élményekből átadni azoknak, akiket szeretünk…"

Maga a történet elsősorban útinaplóhoz hasonlít, ám mégis több annál. Tele történéssel, izgalmakkal, érzelemmel és nem utolsó sorban életkedvvel. A lapokról sütött az élet, az élni vágyás, a család iránti elhivatottság, önzetlen szeretet, tudás átadás az utódok felé. Mindez közérthetően, könnyed stílusban tálalva, ahogy csak szeretni lehet. Mind a beszámolót, mind a szerzőt. 

Olaszország eddig is vonzott, ám az újságírónő szavai után még lelkesebb lettem az Örök város iránt. 

"Mert az ember akkor lesz igazán felnőtt, amikor az édesanyja szedi a sátorfáját, és átköltözik abba a megfoghatatlanul távoli, másik világba. Nagyon utálok felnőtt lenni. És üzenem minden fiatal és öreg „nem felnőttnek”, hogy fusson, szaladjon, rohanjon amíg lehet. Mennék én is, de fél éve már nincs hová."

Teljes mértékben egyetértek V. Kulcsár Ildikóval, miszerint akkor válunk igazán felnőtté, amikor már nincs mellettünk az édesanyánk. Főleg, hogyha jó viszonyt ápoltunk vele. Egészen addig ott van, ha segítő kézre van szükségünk, bátorítás kell, esetleg egy jótanács sütés-főzés, gyermeknevelés, ügyintézés kapcsán. Amikor eltávozik, akkor már egyedül saját magunkra számíthatunk, elveszítjük a hátvédünket. Utána már önmagunknak kell megállni a lábunkon mindenféle segítség nélkül. Tehát élvezzük ki, amíg velünk vannak szeressük az Édesanyánkat.

Douglas Rushkoff: Jelensokk

 Amikor minden most történik

A társadalom- és kultúrakritikaként bemutatkozó kötet 2014-ben jelent meg a HvG Kiadónál.

A HvG számomra egyet jelent a minőségi szakmai írással, mely felturbózza az ismereteinket globális témákban. 

"... a most egyszerre tesz boldoggá, kábít el és emészt fel bennünket. Ennek ellenére figyelnünk kell az előttünk álló jövőre és meg kell próbálnunk okosabban élni a jelennel."

/ Sherry Turkle/

A Jelensokk lenyűgöző és gondolatébresztő könyv. A szerző kiemeli a szomorú valóságot, vagyis azt, hogy nincs időnk megélni a pillanatot, amire vártunk, mindig sietünk, állandóan a készenlét állapotában veszteglünk, elborít minket a temérdek esemény, történés, információ, amely mind mind egyszerre történik. Ezt emberi valónk,se testünk, se lelkünk nem képes befogadni, feldolgozni. 

"Amikor a világ zabolátlan gyorsulásba kezd, néha a türelem az egyedüli helyes válasz. Nyomjuk meg a pillanatmegállító gombot, és tartsunk egy lélegzetvételnyi szünetet!

Van rá időnk."

A szerző ismert és elismert médiateoretikus, a digitális műveltség szószólója. Megismertet minket, olvasókat azzal, hogyan érdemes viszonyulnunk a jelenünkhöz, hogyan ne szippantson be bennünket az információk végeérhetetlen spirálja, ahol egy pillanatra sincs megállás, szünet, holt idő. A jelent, a jelen pillanatot akkor érthetjük meg és fogadhatjuk el, amikor tisztában vagyunk az előzményekkel, a kultúra és a média fejlődésével, a múltunkkal. Éljünk meg mindent a jelenben a lehető legjobban, nem foglalkozva azzal, mennyire minden történik mindeközben. Adjuk át magunkat az adott pillanatnak, így nem lesz elvesztett nap, óra, perc.

"A tradicionális lineáris történetmesélés úgy működik, hogy megteremtik a szereplőt, akivel azonosulhatunk, veszélybe kerül, majd lehetősége nyílik arra, hogy kiutat találjon szorult helyzetéből."

Megpróbálhatjuk átverekedni magunkat az információ ostromló áradatán és beszállhatunk önmagunk utolérésének végeláthatatlan játékába. De választhatjuk azt is, hogy a jelenben élünk: sms-ezés helyett szemkontaktus; gyorsaság helyett minőség; a digitális tökéletesség helyett pedig emberi gyengeségek. 

Saul Austerlitz: A Jóbarátok-generáció

 Mi zajlott a színfalak mögött?

Amikor azt hallom, hogy Jóbarátok, akár így egybe, akár külön, rögtön a kultikus 90'-es évekbeli sorozat jut eszembe. Ugyan én akkor születtem - nagyjából -, amikor elindult a hat jó barát története, ennek ellenére a későbbiekben hatalmas kedvenc lett. A napokban a könyv olvasása közben nosztalgikus hangulatba kerültem, így a hétvégén el is kezdtem nézni a Jóbarátokat, amivel a hangulatom is kezdett feljebb kúszni a mosoly-skálán. 

"A Jóbarátok azt üzente a fiatalok közönségének, hogy a felnőttség olykor ugyan félelmetes, de ezt enyhíti a barátok jelenléte, mert így velük együtt nézhetünk szembe az akadályokkal. Ez nyilván irreális képzet volt, hiszen senki sem marad örökké a barátaival; ha az ember családot alapít, nem lóghat állandóan a régi haverokkal. A Jóbarátokban mégis volt egy vitathatatlan alapigazság: felismerte, hogy az amerikai fiatalok elengedhetetlenül fontos részének tartják a baráti körüket. Ahogy egyre később házasodnak, sok esetben meg már egyáltalán nem, úgy lett a barátság egyre inkább életforma – és nem csupán rövid közjáték – az életükben. (:..)

A Jóbarátok tehát egyszerre realitás és fantázia."

Úgy gondolom, hogy ez a kissé terjedelmes idézet szépen összefoglalja a Friends igazi, lényegi mondanivalóját, üzenetét. Ez az, ami miatt érdemes nézni a sorozatot, erőt lehet meríteni belőle.  

Valahogy a sorozat bohémságából többet szerettem volna kapni, emiatt lett a négy csillagos értékelés. Érdekes volt bepillantani a kulisszák mögé, olvasni, hogyan zajlott a szereplőválogatás, a színfalak mögötti kemény írói munka, az öltöztetés, a humoros, vicces beszólások születése. A szerző bebizonyítja, hogy valóban a kiválasztott hat színész volt a legjobb választás a karakterekre. Összességében érdemes volt elolvasni, sokat megtudtam a sorozat elő-, és utóéletéről, arról, hogyan kelt önálló életre a Friends. Kis hiányérzet maradt, de tetszett, amit kaptam.

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

Minden háború veszteségekkel, áldozatokkal, fájdalommal jár. Így volt ez az I. és II. világháborúnál, az '56-os forradalomnál és még sorolhatnám. Ám Csernobil esetében volt a legszörnyűbb a helyzet.

"Halál rejtőzött mindenütt, de ez valamilyen más halál volt. Új maszkokat viselt, korábban ismeretlen külsőt öltött." Szvetlana Alekszijevics belorusz írónő 2015-.ben Irodalmi Nobel-Díjat kapott a könyvért, mely az Európa Kiadó gondozásában jelent meg idén.

A könyv elején kapunk egy átfogó időbeli, térbeli történeti áttekintést, tehát, aki kevés ismerettel rendelkezik a katasztrófáról, az a pár oldal tényközlő leírása által jobban megértheti, mi is történt, 1986. április 26-án, Csernobilban.

Először egy elhunyt tűzoltó feleségének szavait, szívszorító, ám egyben kitartásról, lelki erőről tanúskodó történetét olvashattam. Beleborzongtam a sorokba, hogy ennyire felkészületlenül küldték a reaktorhoz az embereket, vagyis feláldozták őket. Ljudmila Ihnatenkon kívül még sok-sok érintett idézte fel az eseményeket. Többek között környezetvédelmi felügyelő, tanítók, likvidátor, fényképész, újságíró, katonák, a zóna illegális lakói.

Szinte hihetetlen, hogy megtörténhetett az atomrobbanás, ez a világméretű tragédia. Az emberi butaságnak, makacsságnak nincs határa. Mint, ahogy más háború, úgy ez is megelőzhető lett volna, ha nem a túlteljesítés járt volna a vezetők fejében. Utólag pedig nem eltitkolni, tagadni, hanem vállalni kellett volna a történteket, legfőképpen azért, hogy ha nem muszáj több ember ne vesszen oda a szükségesnél, minél biztosabb védőfelszerelést kellett volna biztosítani, ám ez a legtöbb esetben elmaradt.

Igazi néma gyilkos volt az atomrobbanás és az utána következő időszak. Még levegőt venni, enni, inni is halálos volt a zónában és a zóna közelében. A mai napig nem egy gyermek születik rendellenességgel a robbanás utóhatása miatt. Belegondolva hány és hány élet csúszik félre, mennyi ember nem élhet teljes, egészséges életet a múltbeli katasztrófa miatt?! Indokolatlanul sok...

Kellemes, üdítő olvasmánynak egyáltalán nem mondanám, azt viszont kijelenthetem, hogy érdemes elolvasni. Már csak azért is ajánlott kézbe venni, elolvasni a könyvet, hogy tisztába legyünk a történtekkel, azzal, hogy mi is történt valójában azon a végzetes napon 1986-ban.