Érzelmi vakcina - Költészet napja az online térben

A költészet napja alkalmából az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Nyáry Krisztián irodalomtörténészt hívta vendégül író-olvasó találkozóra, aki online platformon tett eleget a kérésnek. A szerző Érzelmi vakcina: avagy mivégre olvassunk verseket címmel tartott előadást az érdeklődőknek.

Az izgalmas, információ gazdag előadást a könyvtár igazgatója, Dr. Baranyai Tamás írásos köszöntője vezette fel. Elmondta, hogy ez a különleges online irodalomóra lehetőséget ad, hogy eltávolodjunk a szomorú valóságtól, a költészetben vigaszra, megnyugvásra leljünk, reményt, fogódzót találjunk a versekben. Emellett élvezzük a költészet nyújtotta kulturális kikapcsolódást.

Az első fennmaradt vers időszámításunk előtt 2300-ban íródott a Sumér Birodalomban. Az a tény, hogy a költészet ilyen messzire nyúlik vissza az időben, azt jelöli, hogy valamilyen élettani, társadalmi szerepe van.

Megtudhattuk, hogy amióta emberi civilizáció létezik, azóta az irodalom, a vers szolgál az érzelmi tapasztalatok hű átadásaként. Ezek a tapasztalatok a legfontosabb érzelmi szituációkból erednek. Ide tartozik a születés, halál, betegség, barátság, harag, szerelem, szakítás, harc és a közösségi konfliktusok. A versekkel tehát fel tudunk készülni az érzelmi alaphelyzetekre.

- A vers egy vizuális kép, testi érzékek felidézése, gyerekkori alapérzelmek megidézése, a természetről alkotott tudás, a végtelen űr képe egyetlen tömör gondolatba sűrítve – foglalta össze Nyáry Krisztián, a téma szakértője.

Olvasás közben a kognitív, vizuális és nyelvi észlelésért felelős idegpályák egyszerre működnek, minden szövegben más-más formában. Egy vers befogadása közben ugyanazok az érzések pulzálnak bennünk, – ha nem is akkora intenzitással – mint amiket a költemény tartalmaz. Filmnézés közben ez elmarad, mert készen kapjuk a vizuális képet.

/Pilinszky János: Négysoros/

A vers a legnagyobb stresszhelyzetben egyfajta vakcinaként működik. Segít feldolgozni a sokkot, emellett a kreativitás, empátia és a nyitott gondolkodás képességének megerősítésében is fontos szerepet játszik. Segít elfogadni a halál, elmúlás gondolatát, feldolgozni a veszteséget.

Elsősorban tudat alatt hat ránk a szöveg, beépül az életünkbe, majd később tudatosan választunk, keresünk élethelyzetünknek megfelelő költeményt. A vers számos pozitív hatása mellett tükörként is funkcionál, melyben saját magunkat vélhetjük felfedezni. Közösségépítő hatása sem elhanyagolható, a közös ismeret generációs kapocs lehet például szülő-gyermek között. Fejleszti a koncentrált gondolkodást, a memóriát, segíti az önreflexiót, a nyelvi készségek gyarapítását, növeli a jobb agyfélteke működését, gazdagítja a nyelvi kultúránkat.

/József Attila: Reménytelenül/

A vers a ritmus érzését hívja elő, ami ősi, evolúciós örökség. Legfőképp gyermekeknek okoz örömet ez a dallamos, ütemes verselés.

A költészet segítségével bármit elmondhatunk, közölhetünk, amit szóban nem tudunk kifejezni. Nem utolsósorban pedig a vers ráveszi az embert, hogy gondolkodjon a saját érzéseiről.

A vers örömforrás akkor is, ha szomorú a témája. Ezzel a mondattal ösztönöz minket Nyáry Krisztián irodalmár, hogy csempésszünk költészetet, örömet a mindennapjainkba. Olvassunk verseket, melyek számos jótékony hatással hálálják meg a rájuk szánt időt!

A szeretet ereje tartja össze a világot

Egyszer volt egy Müller Péter előadás... 

A korát megtagadva olyan szellemi frissességről tett tanúbizonyságot Müller Péter, amit még a fiatalabb generáció is megirigyelhet tőle. Szép tisztán, összefüggően beszélt, mintha csak egy tudományos szöveget olvasott volna fel. A kétórás előadás fő témája a Férfiélet női sors volt, ami 2013-ban könyv formájában már megjelent. Az író különböző vallásokból, hiedelmekből hozott példát a női és a férfi szerepre, emellett beszélt egy hatalmas fordulatról, a nők öntudatra ébredéséről is. A közönség soraiban ugyan a nők voltak többségben, de akadtak férfiak is, akik kíváncsiak voltak a lélek rejtelmeire. Kifejtette a szerző, hogy miért nem egyenlők ma a nők és a férfiak, és, mi a gond a világgal.

-           - Az a világ, amiben most élünk, egy férfi centrikus, patriarchális világ, amely szinte minden írásos hagyományában arról beszél, hogy a férfi egy felsőbbrendű lény, Istenhez hasonlatos. Úgy beszélnek erről a jelenségről, hogy öntudat a férfiben van és a nőben nem. Ma elérkeztünk egy olyan korhoz, hogy a férfiuralom csődbe vitte a világot. Most úgy néz ki, hogy össze fog robbanni, mert ebből a világból hiányzik az egységlátás, az érzelmi gazdagság, a szeretet, amit a nő képvisel. Míg a férfiak uralma kezd összeomlani, addig a nők elkezdenek öntudatra ébredni – magyarázta Müller Péter.

Ma már több nő van az egyetemen, mint férfi, sokkal több nő olvas szépirodalmi műveket, mint az előző századokban. Egyre több az írónő, költőnő is, így lassan kiegyenlítődik az irodalmi-, és könyvpiaci szereplők – tudhattuk meg az előadótól.

Az író megemlítette, hogy a mai társadalmi helyzet párhuzamba állítható Madách Imre Az ember tragédiája című művével. Madách könyvében alapigazságok vannak a női, férfi szerepekről, ahogyan a könyvben úgy az életben is a férfiak alakítják, formálják a világot. Ádám egyedül akkor nézett nőként, Évaként a párjára, amikor a nő közölte vele, hogy állapotos. Innét a nő veszi át a főszerepet, ő irányít.

Szó esett arról is, hogy Ádámot már a bibliában férfinek és embernek is tekintették, míg Éva csak nő volt.  Ám egy férfi nem tud teremteni egy nő nélkül, még akkor sem, ha Isten. Így az az elterjedt világnézet sem igaz, hogy az Isten hímnemű. Istennek is szüksége volt egy nőre – aki Szűz Mária testesített meg -, hogy gyermeket nemzzen.

Müller Péter több ízben is kifejtette az előadás során, hogy a nő, a női lélek miért érdemel megbecsülést, szeretetet, egyenlő bánásmódot. A nő a férfi másik fele, vele együtt lesz teljes ember, nélküle csak egy fél. Ketten együtt kiegészítik, segítik egymást, jobbá teszik a másik életét. Az író beszélt a szeretet, szerelem értékéről is, ami összetartja a világot. Ilyen szeretet többek között az anyai szeretet, a testvéri szeretet és a barátság.

Idézett II. János Pál pápától is, aki Hála a nőknek című írásában adózott köszönettel a másik nemnek. A pápa titokban szerelmes volt egy nőbe, akivel fiatal korában gyakran kirándultak, síeltek együtt, majd útjaik különváltak, amikor János Pál pápa lett. Ennek ellenére a későbbiekben is tartották a kapcsolatot, a nő bibliai szövegeket fordított le angolra a pápának. Segítette, támogatta őt, sőt még a halálában is ő volt vele. Ezért tudott ilyen nagy igazságokat leírni a pápa, mert megélte, hogy Anna Theresa, egy hozzá hasonlatos nő volt a szellemi társa – indokolta az író.

Majd az előadás közepe táján a görög, római regékre, istenekre terelődött a szó. Lényeges megállapításokat tett az író, amik a való életben is megállják a helyüket. Megemlítette, hogy nem véletlenül nő ábrázolta a bölcsességet a görögöknél, Pallasz Athéné képében. Athéné mellett ott volt még Héra – Rómában Juno -, aki az otthon melegét, nyugalmát őrizte, vagy a szerelem istennője Aphrodité, rómaiaknál pedig Vénusz. A nők jobban figyelnek az apró dolgokra, elnézőbbek, mint a férfiak és tudják, mikor mit mondjanak, vagy mikor hallgassanak. A nő előbb köt kompromisszumot a béke, nyugalom érdekében, törekszik a harmóniára. Ellentétben a férfival, aki csak racionálisan gondolkodik, cselekszik. Ezzel indokolja a szerző a nő szükségességét, hiszen a nő megjegyzi azokat a dolgokat, amelyek később még fontosak lesznek, de a férfi nem törődik vele. Ide kapcsolódik az est utolsó témája is, ami a hűség. Az író elmondta, hogy a szeretet mellett a hűség az, ami igazán összetart egy kapcsolatot.

-          Manapság a hűséget összeolvasztották a szexuális hűséggel, vagyis a szexualitást értik alatta. A hűség nem a szexuális kapcsolatokra vonatkozik, hanem annál sokkal magasztosabb dolog – mondta Müller Péter író.

Először csak Müller Péter beszélt az est témájáról, majd beszélgetést kezdeményezett a közönséggel. A feltett kérdésekre kimerítő választ adott a saját tudása, ismerete szerint. 

Szexualitás a XXI. Században

Testi mesék és szexfüggőség

 A Lelki Egészségfejlesztési Központ szervezésében a második előadásra Hevesi Krisztina szexuálpszichológust hívták vendégnek. A doktornő szexualitás a huszonegyedik században, szexualitás és a mentálhigiéné témájáról beszélt. Az előadásnak a Tamási Áron Művelődési Központ adott otthont.

Magyarországon, ha meghalljuk a szex szót, egyből felkapjuk a fejünket, kíváncsiak vagyunk a téma iránt, ám beszélni nem szeretünk, vagy éppen nem merünk róla.

-         - Az internet világa egy olyan speciális közeg, ami jelentős mértékben megváltoztatja a tér-idő viszonyokat, a fél életünket szinte ott tölthetjük. Ma egy átlagember körülbelül öt évet tölt közösségi felületeken – vezette fel az est témáját a doktornő.

Ennek sajnos nagy hátránya, hogy második életünket éljük a különböző felületeken, ahol sokan egy teljesen más képet mutatnak magukról. Ezzel becsapják saját magukat és a környezetüket egyaránt. A közösségi oldalakon látható női fotók, sokszor retusáltak, photoshop-nak vannak alávetve, nem is egyszer. Így sokkal tökéletesebbnek, kívánatosabbnak tűnnek, mint a hús-vér társaik. A férfiak a túlszerkesztett képek láttán átértékelik a kapcsolatukat, kevesebbnek tartják magukat, hogy nekik csak olyan nő jutott, mint a barátnőjük. A nők pedig emiatt elhiszik magukról, hogy szürke kisegerek, nem érnek fel a média által mutatott tükörhöz.

A társkereső oldalakon a külső mellett nagy szerepet játszanak a személyleírások. Kiderült, hogy a nők legtöbbször a testsúlyukról és a külsőjükkel kapcsolatban ferdítenek az igazságon, míg a férfiak a kapcsolati státuszukat és az adott kapcsolatra vonatkozó elvárásukról hazudnak. Az első beszélgetéskor, vagy az első találkozáskor így vagy úgy, de kiderül az igazság.

-         - Amikor szexuálpszichológus lettem, elhatároztam, hogy bebizonyítom, mi nők és férfiak milyen egyformák vagyunk. Azóta csak a különbségekre jövök rá – vallotta be Hevesi Krisztina.

A média azt a képet sugallja, hogy az igazán jó szex a kapcsolaton kívül található. Ez elsősorban a pornográfia hatása, ami azt mutatja, hogy a nők nimfománok, folyamatosan kívánják a szexet. A legtöbb pornófilmben megjelenik a fizikai erőszak, szadizmus. Sajnos ez kihat a párkapcsolatokra, akár különváláshoz is vezethet.

Az előadás során elhangzott még, hogy milyen rossz, negatív hatást gyakorol a kiskorúakra, kamaszokra a pornográfia elterjedése és a szabadon áramló, széles sávú internethozzáférés. Manapság egyre nagyobb odafigyelést, beszélgetést igényelnének a fiatalok ebben a témakörben.

A modern világ hozadéka, hogy teljesen átalakulnak a női-férfi viszonyok. Mások lesznek az elvárások, prioritások, megváltozik a nemek egymáshoz való hozzáállása.

A sok személyiség-, és magatartásbeli különbségek mellett vannak közös jellemvonások is férfiak és nők között. Például hasonlóan helyezkednek el a nemi szervek és kiegészítik-, illenek egymáshoz.

Az elhangzottak alapján elmondhatjuk, hogy létezik hosszantartó szerelem. Ahhoz, hogy életben tartsuk a lángot, szükséges az őszinte, rendszeres kommunikáció. Emellett lényeges, hogy éreztessük a párunkkal az iránta érzett szerelmünket, tudja, nem csak tárgyként tekintünk rá, hanem, mint életünk társa. /Tapolca/

Tudatos jelenlét mindennapjainkban

Dr. Szondy Máté előadása Tudatos jelenlét a hétköznapokban címmel

Manapság egyre inkább háttérbe szorul a jelen, helyette a jövőben vagy a múltban élünk. Rágódunk az elmúlt dolgokon, eseményeken. Jól tettük e, amit tettünk, miért azt mondtuk, amit, mi lett volna, ha... Lehetne még sorolni naphosszat, ám nem érdemes, hiszen csak a ma számít, az, hogy ma, hogyan cselekszünk. A múltból legfeljebb tanulni, okulni tudunk, felesleges a tegnapban élni.

Erről és még hasonló finomságokról beszélt a szakértő, Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta, gyógyító. E három titulus közül Tapolcán a Tamási Áron Művelődési Központban az pszichológus szakemberrel találkozhatott a közönség.

Az előadáson egy meditációhoz hasonló, de annak nem nevezhető folyamatban vett részt a közönség. Egy váltakozó hangulatú zenét hallgattak (lehetőleg csukott szemmel, egyedül a zene ütemére koncentrálva), majd értékelték kiből mit váltott ki az adott dallam. Emellett sok hasznos tanácsot, segítséget nyújtott az erre nyitottaknak.
Megtudtuk, hogy a hibáinkat, félelmeinket el kell fogadni, így könnyebb együtt élni velük, mintha mindig rágódnánk, szoronganánk, hogy jaj, mi lesz most, mit csináljak, stb.
Sokan egy elektronikus eszközbe - legtöbbször a telefonjukba - bújnak, vagy a múlton/jövőn rágódnak, ahelyett, hogy ott és akkor jelen legyenek, megéljék a pillanatot. Nagyon fontos, hogy amikor csak tehetjük tartsunk én időt, amikor csak magunkra figyelünk, kizárunk minden külső impulzust. Ekkor megnyugszik a lelkünk és ki tudunk kapcsolódni, gondolataink sem szállnak össze-vissza. Emberi kapcsolatainkat erősítsük, mert sokkal jobb és hasznosabb, kellemesebb élőben kommunikálni, mint egy közvetítő eszközön keresztül.
Igyekezzünk csökkenteni az okostelefonon való lógást, helyette olvassunk, beszélgessünk, menjünk ki a szabadba. Sokkal összeszedettebbek leszünk, ha akár csak néhány órára letesszük a telefont és magunkra, majd a környezetünkre figyelünk. Néha érdemes "csak úgy" lenni, hogy nem csinálunk semmit, hanem a környezetünket, körülöttünk élőket szemléljük. Így jobban megismerhetjük egymást és önmagunkat is.

Ajánlom: https://moly.hu/konyvek/szondy-mate-megelni-a-pillanatot

https://moly.hu/konyvek/szondy-mate-a-boldogsag-tudomanya

https://moly.hu/konyvek/szondy-mate-szabo-bartha-anett-demonaink

https://moly.hu/konyvek/szondy-mate-hogyan-tudnek-tovabblepni

Előadás a drogokról, szenvedélybetegségekről

A Tapolca és környékén élők nagy örömére dr. Zacher Gábor főorvos, toxikológus, december 14-én a városba látogatott, ahol a Tamási Áron Művelődési Központba megtartotta élménydús és tanulságos előadását.

Egy szék nem maradt üresen, annyian kíváncsiak voltak a főorvos úrra. A nézők már tűkön ülve várták, hogy elkezdődjön az est, majd mindenki elnémult, amikor dr. Zacher Gábor a színpadra lépett.
Dr. Zacher először megköszönte az érdeklődést és a figyelmet, majd hamar a drogokra a tendenciákra és a statisztikákra terelődött a szó. Sajnos kiderült, hogy Európa droghasználati mutatója elég magasan áll, ami elkeserítő ránk magyarokra nézve is. Egyre több kábítószer kerül itthon is a piacra, főleg parti-, és dizájner drogok, amelyek nagyobb adagban, vagy rendszeres használat esetén ugyanolyan veszélyesek tudnak lenni, mint ismertebb társaik (kokain, gina, marihuana, stb.)
Majd a drogok mellett szóba kerültek az egyéb szenvedélybetegségek is, mint az alkohol, cigaretta, vagy a játékgépek, ahol egy család havi fizetési is rámehet a játszadozásra.
A főorvos kijelentette, hogy elsősorban az a legfontosabb, hogy otthon a szülők mit tesznek a gyerek "puttonyába", mivel engedik útnak. Nagyon fontos átadni a mostani generációnak az idősebbek tapasztalatát, bölcsességét, ballépéseket, hogy tanuljon belőle, ne kövesse el újra ugyanazokat a hibákat, mint szülei. Emellett a nemet mondás művészetére kell megtanítani a gyereket, hogy a buliban a harmadik ital alkohol után nemet tudjon  mondani egy negyedikre vagy egy spanglira, ha megkínálják.
Szóba került az is, hogy a kilencvenes évektől napjainkig született generáció teljes mértékben eltér a szüleikétől. Emiatt meg kell próbálni másképp nyitni feléjük (felénk), mint kortársaik felé. Meg kell tanulni a nyelvüket, hogy megmaradjon a kommunikáció szülő-gyermek között.
A másik kommunikáció pedig az idő, az odafigyelés, akár kisebb, akár nagyobb gyerekről van szó. Amikor valamit szeretne mondani vagy mutatni a gyerek, akkor figyelni kell rá, nem azt mondani, hogy édes fiam/lányom hagyjál most meccset nézek, mosogatnom, takarítanom kell vagy főzök, nem érek rá. Abban az esetben, ha ez van mondva a gyereknek és később, ha már ráérne odafigyelni a szülő, akkor már késő lesz. Annyit mondd majd csak a fiatal, hogy már mindegy, hagyjuk, semmi vagy nem fontos/nem érdekes. Ezt meg kell akadályozni vagy elvágódik a kommunikációs csatorna. Volt, nincs. Ezért kell időt áldozni a gyerekekre, mert a velük töltött pillanat elillan, de az összes többi dolog megvár.

Varázs, varázs, izzó parázs

Az első Harry Potter könyv, A bölcsek köve idén húsz éve, hogy megjelent angolul. Ennek kapcsán a könyvsorozat magyar fordítója, Tóth Tamás Boldizsár - közönségtalálkozó keretén belül - ellátogatott a Wass Albert Könyvtár és Múzeumba. A könyvtárban sok diák, gyerek megjelent, akik rengeteg kérdéssel bombázták a fordítót.

A vendéget Vasáros Ferencné gyermekkönyvtáros köszöntötte. A fordító elárulta, hogy szinkron-dramaturg a szakmája, ami kapcsolatban áll a könyvfordítással. Gyermekkorában az olvasás szeretete megalapozta a könyvekhez való kötődését, ami az egyetemen is visszaköszönt. Német-angol szakra járt az egyetemen, nyelvtanárnak készült. Végül nem nyelvtanár, hanem fordító lett belőle. 

-         -   Fiatal koromban felkértek, hogy egy filmforgalmazónak a sajtóanyagait fordítsam, - nem készültem fordítónak, de – amikor ezt elkezdtem csinálni, rájöttem, hogy élvezem, szeretem a feladatom, így lettem műfordító – emlékszik vissza Tóth Tamás Boldizsár.

Előfordult, hogy hosszú hetekig ki sem mozdult a lakásából, csak írt. Ilyen volt például a Harry Potter negyedik kötete, amit körülbelül egy hónap alatt fordított le.

-        -   A műfordítás azzal kezdődik, hogy elolvasom az adott könyvet, ismerkedem a mű stílusával. Miután elolvastam elkezdem fordítani az első oldalon, a neveknek egyből utánanézek, mit jelent, hogyan magyarosítsam. Majd elolvasom magyarul is a kész művet és javítom, amit még kell. Ezután továbbküldöm, megnézi egy szerkesztő is, kigyomlálja az esetleges hibákat, korrektor ellenőrzi az elütéseket. Végül előkészítik a nyomdának és elkezdődik a nyomtatás – meséli a fordító.

Az egyik szereplő beszédstílusa eltért a többi karakterétől,- dialektusban beszélt - így azoknál a részeknél, ahol ő beszélt más stílusban kellett írni a fordítást. Tóth Tamás kedvenc szereplője Dumbledore, mert a humora és beszédstílusa közel áll hozzá. Érdekesség volt a gyerekek számára, hogy az angol Hogwarts szóból, hogyan lett Roxfort. Szójáték és képzelőerő áll mögötte, ahogy Tamás elárulta. A Hogwarts magyarul varacskos disznót jelent, így ezt elvetette a fordító, majd az iskola témában kezdett el gondolkodni. Végül az Oxford és a Rokfort sajt névbetűiből jött létre a rajongók által kedvelt Roxfort iskola magyar elnevezése. 

-          - A varázsige gyártásban gyakori módszer a könyvekben, amit Rowling is alkalmazott. Vesz egy latin szót, ami az angolban ismert. Vagy elferdíti vagy az eredeti formájában hagyja. Ám a magyarban kevesebb latin szó van, amit ismerünk, így olyan szavakat kerestem, amiket a hazai olvasók is megértenek. Így lett például az angolok számára ismert Expelliarmus varázsigéből Capitulatus. Ebben a formában már hasonlít, a magyar kapitulál igére – mondta Tamás.

A legszebb emlék Tamás számára az volt, amikor feleségével Lipcsében voltak, ahol éppen könyvvásárt tartottak, amire meghívták a Harry Potter írónőjét is. Sajnos bokros teendői ezen a napon visszaszólították Budapestre, így felesége dedikáltatta az írónővel a saját nevére szóló könyvet, a sorozat első magyar kiadását. Rowling az aláírása mellett, azt is beleírta a könyvbe, hogy reméli nem volt nehéz fordítani.

https://moly.hu/alkotok/toth-tamas-boldizsar