Matt Haig: A lány, aki megmenti a Karácsonyt

A fiú, akit Karácsonynak hívnak folytatásaként nagyon kíváncsi voltam erre a történetre is. Karácsony közeledtével kicsit engem is átjárt a remény a könyv olvasása során. Ezt a reményt igyekszem megtartani, ahogy a főszereplő lány is erre törekedett.

"– Egy nap majd jobb életed lesz – kezdte. Ezt az utóbbi időben többször is mondta már. – Tudod, az élet is csak olyan, mint egy kémény. Néha át kell verekedned magad a sötéten, hogy aztán meglásd a fényt."

"– Azért ez fura, nem? – gondolkodott el. – Mármint hogy az ember szeret valakit, és az a valaki is szereti, aztán a valaki egyszer csak eltűnik. De hová lesz a szeretet?"

Ahol ​A fiú, akit karácsonynak hívnak véget ért, ott kezdődik ez a könyv.

Méltó folytatása A fiú, akit Karácsonynak hívnak történetnek. Megható, aranyos történet szintén a karácsonyról, melyből nem hiányzik az izgalom sem. A szerző bebizonyítja, hogy olykor éppen elég, ha egy ember hisz, nem veszíti el a reményt, ahhoz, hocs létrejöhessen a csoda. 

Az eseményeket olvasva hol nevettem, hol pedig együtt izgultam a szereplőkkel, hogy minden jól alakuljon és a felhők mögül előbújjon a reményteli napsugár.

A kedves, szívmelengető történetet pedig Chris Mould illusztrációi teszik még mesésebbé.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a karácsonyi történeteket, legyen az gyermek vagy felnőtt. Kellemes kikapcsolódás, aranyos történet minden korosztálynak.

Al Ghaoui Hesna: Soha ne add fel (Holli 2.)

 Mese arról, hogyan győzd le az akadályokat

 

Ebben a kötetben Hesna folytatja Holli történetét. Ismét betekinthetünk a kislány életébe, ahol meg kell küzdenie a félelmeivel, szorongásaival. Általa mi is megtanulhatjuk leküzdeni a félelmeinket, szembenézni az akadályokkal.

"Mindig jogod van azt érezni, amit érzel."

 

Erre hívja fel Holli figyelmét Mumus, a házi rém, aki ismét a kislány mellé szegődik, amikor megbénítja őt a félelem. Adja át magát magát annak az érzésnek, ami épp körbeveszi, ne meneküljön előle, inkább élje át, majd nézzen szembe vele. Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy lehet bátran félni, pozitív hozadéka is lehet ennek az érzésnek, nem csak árnyoldala, ahogy elsőre látszik.

Mumus segítségével Holli újult erőre kap, elhiszi, hogy attól még, hogy régen nem hittek benne, igenis érdemes megpróbálnia többek között a fára mászást, tájékozódást a magasból. Ráadásul a félelme legyőzése mellett bátorságot, erőt öntött csapattársaiba is, ahogy a házi rém tette vele. 

Ez is mutatja, hogy hatalmas erőt adhat, ha tudjuk, valaki bíztat, hisz bennünk. Mantrázzuk magunkban, hogy képesek vagyunk erre, arra, igenis vagyunk olyan jók, mint a másik, ha hibázunk, merjük felvállalni, ne fussunk el előle, hisz bárkinek lehet rossz napja vagy éppen egy rosszul sikerült pillanata, attól még ugyanolyan értékes ember.

"Néha annyira elszántan törtetünk a célunk felé, hogy mire odaérünk, már nem is emlékszünk, miért is vágytunk rá annyira. És közben elfelejtjük élvezni az oda vezető utat."

 

Holli történetében is megjelenik az a mondás, hogy nem a cél a fontos, hanem maga az út. Tehát ne csak az út végére helyezzük a figyelmünket, hanem éljük meg az út során ért inpulzusokat is, adjuk át magunkat az adott pillanatnak, hiszen az is hozzánk tesz. Nem mindegy, hogy csak faarccal törtetünk előre vagy néha meg is állunk megünnepelni az apró sikereket, mosolyogni, jót nevetni az esetleges bakikon. Hiszen ne felejtsük, senki sem tökéletes, aki ezt mondja, a hibáit takargatja. Egyedül az nem hibázik, aki nem csinál semmit. Ebben az esetben inkább hibázzunk akár többet is az utunk során, hiszen ebből is tanulunk, tapasztalatot szerzünk, előre haladunk, míg, ha nem teszünk semmit, ugyan nem hibázunk, de egy helyben toporgunk. 

A Holli, a hős után a Soha ne add fel is magával ragadott. Úgy gondolom bármennyi idős is az ember, egy kis bátorító löketre, féleleműző technikára mindig szükségünk lehet. Hesna Holli történetén keresztül ad tippeket,hogyan bíztassuk a gyerekeket, gyermekeinket és adott esetben, mi magunk hogyan lendüljünk túl a félelmünkön. 

Az írónő, haditudósító ebben a történetben is egy különleges utazásra hív Holli oldalán, ahol a kislánnyal közösen megszelidíthetjük a félelmet, mely úrrá lesz rajtunk.

A történet élvezetes és tanulságos minden korosztálynak, Hesna tudja, hogyan szólítsa meg hatékonyan az olvasót. Ehhez hozzájárul Bertóthy Ágnes illusztrációja is, aki rajzaival életre keltette Holli meséjét.

Morgan Rhodes: Falling Kingdoms - Fagyos hullámok

A Fagyos hullámok a sorozat magyarul megjelent negyedik kötete. Ugyan már ez is szép szám, úgy tűnik, hogy dupla ennyi részre számíthatunk még, hiszen eredeti nyelven már lezárult a sorozat, ráadásul nyolc kötettel. 

Az előző részekhez igazodva ez a kötet is jól kidolgozott, most is kapunk új karaktereket, akik segítik hőseinket a nekik rendelt úton. Úgy gondolom, hogy a történet kiemelkedő része a fantasy birodalomnak, mind felépítettség, kidolgozott szereplők, cselekmény és karakterfejlődés szempontjából. 

Még mindig Mytica trónja és a birodalom áll a történet középpontjában, természetesen párhuzamban az őskövekkel és a Figyelőkkel. Királypártiak, lázadók, szörnyek csapnak össze egymással, ám a végére megváltoznak a szerepek, hogy ki kinek az oldalán harcol, hiszen több ízben is tanúi lehetünk karakterfejlődésnek, csavarnak, amit előszeretettel alkalmaz az írónő. Persze ettől csak még izgalmasabb, fordulatosabb lesz az egyébként sem egyszerű, hétköznapi sztori. 

Kiderült, hogy nem mindenki eleve rossz, gonosz, aki annak látszott, annak mutatta magát. Előfordulhat, hogy, akit eddig ki nem állhattunk, az a kedvencünké avanzsálódik, drukkolunk, hogy sikerüljön a terve. Kíváncsi vagyok, hogyan tudják helyrehozni a saját és szüleik hibáját a szereplők. Lesz fejtörés, feladat bőven, annyi biztos. Ám erre még várni kell, hisz négy rész követi ezt a kötetet. Akarom mondani remélhetőleg magyarul is, hiszen eszméletlen jó és különleges a történet, érdemes magyarul is olvasni, forgalomba hozni. 

Spirit Bliss: Mennydörgő némaság

Elérkeztem a végső búcsúhoz, amikor lezárom magamban a Swanson-Summers történetet. Fájó szívvel, de mégis boldogan, elégedetten fejeztem be az utolsó kötetet. 

Spirit Bliss sokadszorra is elvarázsolt, rabul ejtette a szívem. Kétségtelen, hogy az egyik ritkán emlegetett tehetséges hazai írónőnk, aki több figyelmet érdemelne.

"A testvéreknek két kötelessége van, hogy békeidőkben civakodjanak, a bajban pedig összetartsanak."

A Könyvmolyképző Kiadó ad otthont az írónő eddig megjelent könyveinek, amely remélem még gyarapodni fog a közeljövőben. 

A befejező rész váratlan fordulatokat tartogat, ami hatással van az összes szereplőre. Bűnüldözés, menekülés, álca, haláleset, félelem, rettegés szeretettel, érzelmekkel fűszerezve. Elénk tárul a gyönyörű Skócia, ahol tanúvédelmi program keretén belül tartózkodik a Swanson és Summers család. Rejtélyek, váratlan gyilkosságok ütik fel a fejüket, melyek még inkább felrázzák és összezavarják szeretett karaktereinket. Kicsit olyan, mintha az olvasó és a szereplők is egy kész átverés show-ban szerepelnének ahol minden sarkon kandikamera leselkedik áldozatra várva. Ráadásul azt sem tudni kiben bízhatnak, ki barát, s ki ellenség. Emellett érzelmek garmadája vonul végig a cselekményen. Jossie két tűz közé kerül, vajon kit szeret valójában, s kire tekint barátként? Adam és Camilla a kislányuk és egymás lelki, mentális egészsége miatt aggódnak, hisz a bekövetkezett tragédia mindőjükben mély nyomot hagyott. Végül mikorra úgy tűnt, hogy elmúlik a fenyegetettség, megérkezik a felmentő sereg a véghajrában kiderül, hogy sokan nem azok, akiknek mondják magukat, van akit pedig ártatlanul megbélyegeznek. A végső küzdelem után mindenki megnyugodhatott, majd a két friss szerelmes rájött, hogy a korkülönbség nem lehet akadály, ám ráérnek, hiszen az igaz szerelem türelmes, kitartó és elszánt a választott mellett. 

A történet fokozatosan bontakozott ki a szemem előtt, izgalomban tartva. A nyomozót hamar megkedveltem, Jossie-t, Adam húgát pedig jobban megismerhettem, mint eleddig. Ez a kötet méltó lezárása a Swanson-Summers történetnek.

Ráadásul még intenzívebbnek éreztem, mint az előzőeket. Le a kalappal az írónő előtt,hogy fenn tudta tartani az érdeklődésemet feszültségkeltő történetvezetésével.

Az előző kötetekhez hasonlóan nyugodt szívvel ajánlom ezt a részt is a borzongani vágyóknak, rejtélyt szeretőknek.

Spirit Bliss: Kígyók sziszegése

Az Árnyékvilág trilógia második része talán még jobban beszippantott, felpezsdített, mint az első kötet.

Ismét csak dicsérni tudom az írónőt, aki rendkívülit alkotott ezzel a történettel. Megragad, kalandra hív, nem enged. Majd egyre csak a folytatás mibenléte furdalja az oldalam.

"Mikor Peter Summers, menedzser rádöbben, hogy a filmstúdió, amelynek dolgozik, gyermekprostitúcióval is foglalkozik, először nem tudja, mit tegyen. Egy dologban biztos csak: nem fordíthatja félre a fejét, ahogyan mások teszik!

Kockára teszi a szerelmét, a saját biztonságát, az életét, hogy bizonyítékot gyűjthessen a bűnösök ellen, és kimenekítse a karmaik közül a gyerekeket."

A kötet gyönyörű borítója egyszerre ábrázolja a cselekményt beindító motívumot az esküvői ruha képében, míg a liliom a boldog beteljesülést testesíti meg. Ráadásul a virág neve felbukkan egy monumentális dalcímben is a történet vége felé. 

Míg az első rész Adam és Camilla szálát bontotta ki lépésről-lépésre, megismerve a ma már szívemhez oly közel álló mellékszereplőket, addig ebben az etapban Julie és Peter szerelmének, kapcsolatának a kibontakozását vehetjük górcső alá. Emellett elénk tárul Adam gyermek-, majd kamaszkora, ahogy egyik napról a másikra jóképű, tehetséges férfivé válik Peter oldalán, nevelése által. Betekintést kapunk Peter és Adam apa-fiú viszonyáról, arról is, hogyan kerültek egymás mellé, s mennyi mindent éltek meg együtt. 

A kapcsolati ábrázolások mellett fény derül egy rég elfeledett bűntényre, amely most napvilágra kerül, ám ennek kemény következményei vannak, amit szeretett karaktereim akarva-akaratlanul elszenvednek. Félreértések sorozata az, ami bajba, veszélybe sodor sokakat. Az igazi bűnösök pedig hosszú ideig megússzák, nem kerülnek horogra, de végül, nagy nehézségek árán sikerül felgöngyölíteni az ügyet. Másrészről pedig egy tehetséges énekesnő szárnypróbálgatása is megmutatkozni látszott, sőt némi kitartó küzdelem után meghozta gyümölcsét. 

A hideg kirázott, rettenetes volt pedofíliáról, erőszakról olvasni, amit fiatal fiúkkal tettek befolyásos emberek, akiknek a pénz által korlátlan hatalom volt a kezükben. Fokozott kíváncsisággal vártam, vajon mi sül ki a nyomozásból, magánakciókból. Ám, ahogy annak lennie kellett, ugyan halmozott nehézségek, akadályok árán, de elkapták az elkövetőket, akik oly sok álmatlan éjszakát okoztak az utánuk kutatóknak és szeretteiknek. 

A krimi és a romantikus szál párhuzamosan volt jelen a cselekményben, tökéletes kettőst alkotva. Izgalom, boldogság, rettegés, félelem, bűnüldözés egyaránt megjelent a történetben. 

José Rodrigues dos Santos : A 632-es kódex

Elvarázsolt J. R. dos Santos stílusa, így nem volt kérdés számomra, hogy egy újabb művével folytatom az olvasást.

"Nem a cselekedetért jár jutalom, hanem a szándékért, ami azt szülte."

Nagy izgalommal vetettem bele magam a Noronha-sorozat első kötetébe. Az író védjegyévé vált precíz kutatómunka itt is fellelhető. A regény egészét áthatja az izgalom és a felfedezések korának misztériuma.  A főhős megbízást kap, hogy megfejtsen egy rejtélyes üzenetet. Nem is sejti, hogy ezzel egy 500 éves titokról rántja le a leplet: Kolumbusz Kristóf valódi kilétéről.

"Hogy nagy légy, légy teljes; semmit ne túlozz

és el se fojts magadban.

Mindenben légy egész. Bármily csekély is

a tett, add bele lelked.

Minden tóban ott ragyog az egész hold,

mert a magasban él ő."

A könyv szórakoztató időutazásra invitálja az olvasót. Számtalan meglepetést tartogat, valamint apró leckéket az életről.

Gyönyörű környezetben játszódik a cselekmény: a főhős eljut Rioba, Genovába és Jeruzsálembe is. A magánéleti szál életszerű keretet ad a műnek. A szívbe markoló fordulatok arra emlékeztetnek: semmi sem állandó, de a szeretet örök, és minden nehézséget áthidal.

Ismeretterjesztő regény, tele szenvedéllyel és egy hatalmas pofonnal a végén.

Mitch Albom: Öten a mennyországban

 Ez a kötet 2019-ben jelent meg az Animus Kaidó gondozásában. Korábban a Keddi beszélgetések életről és halálról című könyvet olvastam a szerzőtől, ami mély nyomot hagyott bennem, megérintett a mondanivalójának mélysége. Így volt ez  az Öten a mennyországban című spirituális írásnál is, ahol az életünk fontossága került középpontba. 

"…,hogy minden összefügg egymással, az meg kihat az utána következőre, és hogy a világ tele van történetekkel, de a történetek vége mindig ugyanaz."

A kötet összességében nem éppen vidám, szívderítő történet. A szerző erős in medias res kezdéssel borzolja a kedélyeket a hirtelen bekövetkező tragédiával, aminek az értelmét, a főszereplő életének eseményeit, azok összefüggéseit csak ezután mutatja be. Eddie, a főszereplő egy életet mentve zuhan át a túlvilágra, mennyországba, ahol egymást váltva öt ember meséli el a történetét Eddie-nek és szemlélteti, hogyan kapcsolódott össze az életük, míg mindketten éltek. Ugyan Eddie úgy érzi feleslegesen szenvedett és élt egy unalmas életet, amelyben egyedül felesége jelentett valódi örömöt számára. Ám a beszélgetések felnyitották a szemét, hogy minden egyes élet értékes a maga módján és hatással van a társadalomra, embertársaira. Nem véletlen, hogy minden mindennel összefügg, ami igaz az emberekre is. Tehát mindenkinek az élete, egy egy cselekedete hatással van az összes többi emberre, az egész univerzumra. Ez Eddie életében úgy mutatkozik meg, hogy a gyermekek szolgálatába állt, amikor elkezdett a vidámpark karbantartójaként dolgozni. Ezzel épségben tudva az ott játszadozó, szórakozó gyerekeket. 

Mitch Albom ezzel a kötetével is rávilágít arra, hogy nincs olyan, hogy felesleges, értelmetlen élet, hiszen soha nem tudhatjuk hány és hány ember életére voltunk hatással. Bármit is teszünk az visszahat ránk. Többek között emiatt is nagyon fontos a megbocsátás képessége. 

Érdemes megismerkedni a szerzővel, aki nem a megszokott módon tárja elénk a halál állapotát és bemutatja, hogy bármit is teszünk az hatással van az egész társadalomra. 

Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi 2-3. Együtt - Egyedül

 Mivel egy-egy könyv fél suliidőt ölel fel, így pár részt egyben értékelek. 

Ismét pályázatok, versenyek küzdelme és dicsősége tárult a szemem elé, ötvözve Reni szenvedését Cortez miatt, majd Virág miatt is. Utóbbi megingatta a barátságukat, de szerencsére csak rövidebb szünetet eredményezett, meg tudták beszélni a dolgokat. A kockák miatt nem egyszer büntetésbe került az osztály, amiért fel kellett áldozniuk az órák közötti szüneteiket.. Szomorú, ez fájt nekem is. 

Neményi ismét hozta az intelligens személyt, aki példás tanuló és nagyon jó barát is egyben. Ráadásul nem akar senkire sem hasonlítani, nem nyomul bandába, hogy menőnek tűnjön, hiszen van egy egyedi személyisége és önálló gondolatai. Nem véletlenül kedvelem annyira a karakterét. Nagyon örültem volna én is egy ilyen különc osztálytársnak, barátnak. Kinga pedig csodák csodájára megmutatta, hogy ugyan rejtve, de van szíve, titkon jót akar Reninek. Igazi hidegzuhanyként hatott Renire, amikor Kinga magához térítette a nyavalygásából, hogy ne nyalogassa már annyit a sebeit.

Virág szerelmes lesz, te jó ég, ez megért volna egy misét, sőt többet is.. Ám kiderült a srácról, hogy nem egészen az, akinek kiadja magát, - sajnos nem elég hamar - így Virág és az édesanyja kiadták az útját. 

Reni és Cortez között mintha történne valami.. na igen sajnos ott az a mintha, mert a pillanat elillan, Reni netmegvonásban részesül, így vakvágányra fut a majdnem kapcsolatuk. Vajon mi lesz még ebből? 

Ebben a két kötetben ráadásul egy igazán klasszul sikeredett osztálykirándulás is volt, ami még jobban összekovácsolta a kis létszámú osztályközösséget, remélem lesz még hasonló kirándulás a történetben. :)

Az iskolaújságban Neményi és Reni ismét remekel, Kinga nem nagy népszerűségnek örvend jelen állás szerint. 

Cortezék bandát alapítottak, ami a Jalapeno nevet viseli. Elmondása szerint azért, mert a Red Hot Chili Peppers már foglalt, ez tetszett :D Jó lenne, lenne hang melléklet is a könyvek mellé, így hallhatnám, hogyan énekel Cortez. Persze nem is kérdés, hogy nagyon ott van hangilag. 

Végül tizedik második félév... sokan bukásra állnak, ideje javítani. Vajon megússzák a léhűtők és együtt marad a csapat? Nagyon remélem! Hamarosan kiderül. 

Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi 1. - Kezdetek

 Bármilyen meglepő is egészen eddig számomra kimaradt a híres-nevezetes SZJG sorozat olvasása... 

Ám sokan ajánlották, dicsérték, rágták a fülem, hogy mindegy mennyi idős vagyok, ezt el kell olvasnom, annyira zseniális az egész sztori, eszméletlen jó karakterekkel. Ennek eleget téve múlt héten bementem a könyvtárba, azzal az elhatározással, hogy megismerkedem a Szent Johanna Gimi rabulejtő világával. 

Leiner Laura nem véletlenül tartozik a népszerű magyar szerzők közé, ezt most már én is határozottan állíthatom. A sorozat az életet tükrözi vissza, de közben mégsem egészen, hisz több a való élet másolatánál. Tele van humorral, esendőséggel, kamaszkori botlásokkal, szerelemmel, hülyüléssel. Ráadásul sok-sok élethelyzet, mint a költözés, új iskola, új társak, barátok, új környezet is jelen van a könyvben, amivel az életben is sokszor szembetaláljuk magunkat. 

Jó volt újra beleélni magam a gimis hétköznapokba, a tanulás, röpdogák izgalmába vagy amikor összefog az osztály egy csínytevésnél és senki nem árulja el, ki a felbújtó, az igazi "tettes". A karakterkidolgozásért plusz pont az írónőnek! Nagyon szeretek olvasni, így csupa öröm volt számomra, hogy nem csak a főszereplő lány, de az egyik fiú osztálytársa is hatalmas könyvmoly, sőt intelligens könyvmoly. A gimiben érdekes, izgalmas programok, szakkörök vannak, amelyek engem is érdekelnének, főleg az újságírás, így nagy mosollyal az arcomon olvastam azokat a részeket.

A kilencedik osztály mindig nehéz, már amiatt is, hogy ismét új arcokat kell megszokni, új suli, új tanárok. Ám itt ez mégis olyan könnyednek, természetesnek tűnt, az ellenségeskedő Kinga ellenére is. A többiek lazák, de jó arcok. Leginkább Reni és Neményi keverékeként tudnám elképzelni magam, ugyan nem voltam kitűnő tanuló, ám Renihez hasonlóan sokszor tőlem kérték el a leckét, stb. Na és persze Cortez. Úgy gondolom, mindekinek -nekem is- van, volt gimiben egy Corteze, ha már csak képzeletben is. Izgalmas volt figyelemmel kísérni az első szerelem elsöprő erejét, legalábbis Reni részéről, de a következő részekben már alig várom, hogy Cortez lépjen valamit az ügyben. :) Virág és Neményi igazi klassz barátok, akik ott vannak, amikor kell, támogatnak, segítenek vagy épp az orrod alá dörgölik a fájó igazságot, önnön véleményüket vagy pedig áradoznak a hobbijukról, amit szeretnének, ha neked is egyezne az övékkel. 

Ehhez az alapsztorihoz társulnak Reni kamasz szakkönyveket bújó, mindennel tisztában levő (legalábbis ezt hiszik) szülei, egy aranyos kiskuyta, Pete Wentz, gördeszka, lovaglás és a sims nevű játék, ami számomra nem mond semmit, így ez utóbbi nagy talányt jelent nekem. 

Összességében teljesen elégedett vagyok a könyvvel. Amellett, hogy szórakoztató a sztori, sok klassz zenét, egy-egy filmet, könyvet ismerhettem meg általa, melyekről eddig nem vagy kevésbé hallottam. Egyszóval.. második rész ide vele! 

J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi

Hét vastag könyvön keresztül kísérhettem végig Harry Potter és barátai történetét, míg elértem a lezáráshoz. Persze még számos kiegészítő kötet áll a HP rajongók rendelkezésére, így senki nem marad a közkedvelt varázsvilág nélkül. 

"– Ne szánd a holtakat, Harry. Az élőket sajnáld, s legfőképpen azokat, akik szeretet nélkül élnek. Ha visszamész, tehetsz róla, hogy kevesebb lélek nyomorodjon meg, kevesebb család szakadjon szét. Ha úgy érzed, ez megéri a fáradságot,akkor most egy időre búcsút veszünk egymástól."

Ez a rész ismét sok sok kalandot és veszélyt rejt magában, tele van izgalmakkal az első oldaltól a prológusig. Harry, Ron és Harmione horcruxokra vadásznak ebben a részben, ám nem kevés akadályt gördítenek az útjukba. Különös, felfokozott érzések kavarognak egész idő alatt a szereplőkben. Harry nem is meglepetésére unokafivére meglepő érzelemnyilvánításról tesz tanúbizonyságot, mielőtt védelembe helyezik őket. Majd később Ron kezd egyre furcsábban viselkedni, ami az egyik horcruxnak tudható be. Később persze jóváteszi ballépését, melyet elkövet barátai ellen. Érdekes tényeket tudhatunk meg Dumbledore professzorról is, főleg a Grindelwalddal való kapcsolatáról és a családjához fűződő viszonyáról. Eközben ismételten bebizonyosodik a Roxforti csata lezajlásakor, hogy a szeretünk és minket is szeretnek a legnagyobb erő a világon. Nagyobb, mint a halál, a hatalom és a sötétség. Ehhez hozzájön még az önfeláldozás is, ami Voldemortra soha, egy percig sem volt jellemző,ám Harry nem egyszer tanúbizonyságot tett e nemes tulajdonságról. Így végül a Sötét Nagyúr hiába harcolt teljes vállszélességgel, mintha minden ezen múlna, Harry a szeretet és a jóság erejével legyőzte őt. 

Kedvencem volt a könyv vége, amikor több, mint egy évtizedet előre ugrottunk az időben és a három jó barát immár szülőkként álltak a 9 és 3/4. vágányon, hogy könnyes búcsőt vegyenek gyermekeiktől, mint immár Roxfortos diákoktól. 

J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér herceg

Megjelenése óta a Harry Potter varázslósorozat sikere töretlen, egyre többen olvassák, újraolvassák. Ugyanúgy aktuális a mondanivalója, szórakoztató jellege, mint tíz, húsz évvel ezelőtt. 

"Még mindig túl keveset éltél ahhoz, hogy felfogd, mennyire különleges ember vagy."

Jelenleg úgy érzem, hogy eddig ez a rész a kedvencem a sorozatból. Ismét izgalmakkal, nevetéssel, humorral és bánattal, szomorúsággal teli történetet kaptam. Jobban megismerhettem Voldemort, azaz Tom Rowle Denem gyermekkorát, fiatalkorát, tetteinek kiváltó okát. Ki tudja, hogyan alakul a sorsa, ha megfelelő vagy legalább feleannyi szeretetben részesül, mint amennyire Harryt szerették a szülei. Harmione és Ron ismét bebizonyította, hogy hű barátai Harrynek, mellette állnak, akkor is, ha nem mindig értenek egyet vele. 
Veszteségek, halálozások is fel-feltünedeztek a kötetben, melyek miatt sötét, borús hangulat uralkodott egyes részek felett. 

Ismertető: 

A Voldemort elleni harc állása aggasztó; a baljós jeleket már a muglikormány is észleli. Szaporodnak a rejtélyes halálesetek, katasztrófák. Harry azt gyanítja, hogy esküdt ellensége, Draco Malfoy is a halálfalók jelét viseli. Az élet azonban háborús időkben sem csak harcból áll. A Weasley-ikrek üzleti tevékenysége egyre kiterjedtebb. Szerelmek szövődnek a felsőbb évesek között, a Roxfort házai pedig továbbra is versengenek egymással. Harry Dumbledore segítségével igyekszik minél alaposabban megismerni Voldemort múltját, ifjúságát, hogy rátaláljon a Sötét Nagyúr sebezhető pontjára.
Korábban nem olvastam még  Harry Potter történetét, most felnőtt fejjel vettem először kézbe. Ennek ellenére ugyanúgy élveztem minden egyes sorát, mintha kiskamaszként nyújtana izgalmas, varázslatos utazást, kikapcsolódást. 

Ez a könyvsorozat bizonyíték arra, hogy az igaz, tiszta szeretet erősebb a fekete mágiánál, a gonosznál, így győzedelmeskedhet felette. 

Jorge Bucay: A bölcsesség útja

Már korábban is, de újabban ismét nagyon rákaptam az önismereti, pszichológiai írásokra. Így rövid töprengés után Bucay Camino sorozatának 5. részét, A bölcsesség útját vettem kezembe.

"Szüntessük meg a múlttól való függésünket, és ne mérgelődjünk. Ha sikerül így tennünk, váratlan ajándékot kapunk jutalmul. Amint megszabadulunk a múltunktól, elenyésznek a benne gyökerező félelmeink is."

Jorge Bucay argentin pszichológus könyveiből emberek százezrei merítenek erőt és bölcsességet életproblémáik megoldásához. Az ötrészesre tervezett Camino-sorozat az önismeret útján kíséri végig az olvasót. Eddig megjelent kötetei: Az autodependencia útja, A találkozás útja, A könnyek útja és A boldogság útja.

"A bölcset nem az időskor teszi, hanem az, hogy sokat látott, sokat tapasztalt és sokat megélt."

Elgondolkodtató írás tele bölcseletekkel. Ismert emberek tanításait hozza példaként a szerző egy-egy kijelentéshez. Sok érdekességet, alapigazságot fogalmaz meg Jorge Bucay, amellyel felnyitja az olvasó szemét, hogy az életünket csak mi magunk élhetjük, nem cselekedhet helyettünk senki, a bölcs, nem a korából adódóan bölcs, hanem az átélt, megélt élettapasztalatoktól. A bölcsesség nem az értelmiség kiváltsága, nem kell főiskolát, egyetemet végezni ahhoz, hogy bölcsek legyünk, ki legyünk békülve önmagunkkal. Nagyon sok dologra, tényre rávilágít a szerző, ami a szemünk előtt van, csak nem vesszük észre, nem vagyunk hajlandóak tudomást venni róla. 

Ismét egy olyan mű befogadásával lettem gazdagabb, ami hozzám tett valami pluszt, több lettem általa. Érdemes elolvasni. Vedd kézbe te is! 

Amanda Stevens: A birodalom

A Sírkertek Királynője trilógia második kötete

A birodalom méltó folytatása az első résznek. Benne van minden, ami egy jó folytatáshoz kell. Fenntartja az érdekklődést a történet iránt, egy pillanatra sem laposodik el. Minden fejezet valami újat rejt, tele van titokkal, feszültségkeltő elemekkel. 

"Egyszer azt hallottam, hogy a legnehezebb olyan emberrel együtt élni, akit nem szeretsz. Én mindig azt hittem, hogy sokkal nehezebb olyasvalakivel együtt élni, aki téged nem szeret."

Ebben a részben Amelia újabb rejtélyekbe bonyolódik és belecsöppen egy nagy nevű család örökösödési harcába. Ameliát Asher Falls temetőjének restaurálására kérik fel, azaz az Asher sírkert rendbetételére. Ám ez nem csupán egy munka, hanem a restaurátor megismeri születésének körülményét és igazi családját. Természetesen a szellemek, kísértetek sem maradhatnak el, melléjük viszont most csatlakozik a gonosz is, aki az élet és halál közötti térben pusztít, kiszipolyozza az emberek életkedvét, jóságát, saját irányítása alá akarja vonni az emberi lelket. 

Elégedett vagyok a sorozat második részével is, hiszen hiány nélkül, részletebe menően tárja elénk a szerző a másvilág borzongató igazságát és az élet keserűségét. Kíváló alkotás a maga nemében. Szerelem, család, paranormális jelenségek, rejtélyek mind mind megjelennek a könyvben. 

Betekintő a cselekménybe: 

Amanda Stevens paranormális-romantikus sorozata, a Sírkertek királynője folytatódik. A halottlátó temetőrestaurátor, Amelia Gray egy újabb megbízatást kap, ami majdnem az életébe kerül. Ezúttal ugyanis egy tó mélyére süllyedt ódon temető női kísértetei kérik a segítségét, miközben a látszólag csendes kisvárosban feltűnik a Gonosz, és ördögi tervet eszel ki…

J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege

Idén kaptam rá a Harry Potter kötetekre, előtte valahogy mindig elkerültek. Rowling sorozata egyaránt szórakoztatja, kikapcsolja a gyerekeket, fiatalokat és idősebbeket. 

A varázsvilág szereplői - tulajdonságaikat, körülményeiket nézve - nagyon is hasonlítanak hozzánk, olvasókhoz. Így mindenki könnyen azonosulhat egy hozzá közel álló karakterrel. Emiatt még közelebb érezhetjük magunkhoz a történetet, eseményeket. 

Nagyon vártam már, hogy az első három kötet után újra elmerülhessek a varázsvilág csodáiban és sötét zugaiban. A Tűz Serlege már a történet elején fokozta a kedélyeket a Kviddics Világkupával, ahova Harryék is eljutottak egy zsupszkulcs segítségével. Majd egy meglehetősen bosszantó és szemtelen, kíváncsiskodó újságíró, Rita Vitrol is feltűnt a színen, sokak bánatára. Hatalmas megdöbbenést váltott ki a Trimágus Tusa eredménye is, ahol a három iskola - Roxfort, Beauxbattons, Durmstrang - képviselte magát. Ám lett egy negyedik bajnok is, nem más, mint Harry Potter, aki maga nem nevezett a versenyre, tehát valaki az életére tört és bedobta a nevét a serlegbe. 

Ekkor kezdődtek csak igazán a bonyodalmak Roxfort falai között. Majd ismét kiderült, hogy nem mindenki az, akinek mutatja magát, hála a százfűlé-főzetnek és a mogorva természetnek. Harry és barátai a verseny idejére alaposan felköthették a nadrágjukat, hiszen Harry, mint fiatalabb versenyző még nem rendelkezik azzal a tudással, mint versenytársai. Így tehát alapos kutatómunka és Hermione olvasottsága, Hagrid, Cedrik segítsége juttatta előre. Persze nagyban hozzájárult becsületessége, bátorsága is a győzelemhez.

A végkimenetelre pedig senki sem számított. Na jó, várható volt, hogy Voldemort visszatér, de, hogy ilyen áron és formában az meglepetést okozott. Az ifjú Potter a helyzethez mérten emelt fővel helyt állt, nem menekült el, hanem szembenézett a Sötét Nagyúrral. 

Érdeklődve várom, hogyan folytatódik Harry, Ron és Hermione kalandja a Roxfort öreg falai között és a varázsvilágban. 

Victoria Green: Szív-hangok 1.

Victoria Green írónőnek eddig négy könyvnek adott életet, melyeket egyre többen forgatnak az olvasók közül. 

A Szív-hangok című könyve igaz történeten alapul, így még kíváncsibbá tett, hogy mit rejtenek az oldalak. 

"A semmiből kerültél az utamba, mint egy nyári zápor. Szeretnék nap, mint nap elázni!"

Mondhatnám, hogy a cselekmény úgy kezdődik, akár egy átlagos hétköznapi nap, egészen addig, míg fény nem derül a titokra, melyre már későn jönnek rá a szerelmesek. Mire megtudják, addigra rég végérvényesen, fülig beleszeretnek egymásba. 

Anna és Zsolt kapcsolata egy váratlan találkozással kezdődik, hiszen Anna Székesfehérváron lakik, a fiú pedig Budapesten. Utóbbi a barátjához jött látogatóba, így találkozhatott a lánnyal a buszon, amikor ő a barátnőjével utazott. 
Nem sokkal a buszos találkozás után összefutott a két fiatal a parkban is, mikor Anna a kutyáját vitte sétáltatni. Nagy meglepetésként érte, hogy belebotlott Zsoltba, aki nem sokat gondolkozott, randira is hívta őt. Kapcsolatuk hamar szárba szökkent, igazi mesébe illő love storyként folytatódott. 
Tartott ez egészen addig, míg fény nem derült egy meglehetősen nagy horderejű családi titokra, kapcsolatuk összetettségére. Idővel és egy kis utánajárással kiderült, hogy megnyugodhat a szerelmespár, gond nélkül együtt lehetnek ezután is. Jöttek a vizsgák, egyre nehezebben oldották meg a találkozásokat, ám hétvégenként mindig összehozták, hogy együtt lehessenek. 
Sajnos hiába fordult jóra a helyzetük, hiába fogadták el őket mind a lány, mind a fiú családjában, ha a Sors elválasztja kettejüket egymástól. Egy gyönyörűnek ígérkező kettesben töltött estén bekövetkezett a szörnyű baleset. Ezt követően megváltozik Anna élete és Zsolté is, ám mindketten másképp lesznek ezután. 

Nagyon tetszett, hogy a szerző a való életből merített, már már magam előtt láttam a párt és a nem éppen hétköznapi gondjaikat. Ahhoz képest, hogy ez volt az első könyve Victoria Green-nek, alig érezhető rajta. Itt-ott megmutatkozik, hogy még nem olyan kiforrott, mintha már gyakorlott íróként lenne ez a sokadik története, ám így sem okozott csalódást! 
Ez a könyv is bebizonyította, hogy a szerelemnek sorsfordító, mindent felülíró ereje van, jöhet bármilyen akadály. 

Anna és Zsolt történetét e-könyv formátumban megrendelhetitek többek között a LIBRINÉL is! :)

Jessica Park: Nyugtalan vizek

Jessica Park már a Szeretni bolondulásig sorozattal belopta magát a szívembe. Majd ezt követte a Lélegezz velem, a Nyugtalan vizek első része. Hihetetlen milyen stílussal, érzelemvilággal dolgozik az írónő. Egyszerűen lehetetlen nem szeretni! :)

"– Átfutunk a fájdalmon, mi?

– Át. Átfutunk a fájdalmon. Az beválik."

A Nyugtalan vizek borítója szinte kiköpött mása a Lélegezz velem-nek, azzal a különbséggel, hogy itt férfi, Sabin van a képen, míg az előző könyvnél Blythe volt. 

Ahogy kezembe vettem a könyvet, visszaidéződött az a három évvel ezelőtti pillanat, amikor az első részt fogtam hasonló kíváncsi érdeklődéssel a kezemben. 

A történet középpontjában itt is a Shepherd testvérek és Blythe áll. Mindannyiuk mögött fájdalmas, sebekkel teli múlt rejtőzik. Ezt egymás segítségével, támogatásával, szeretetével igyekszenek oldani.  Míg az előző könyv főként Blythe és Chris - az idősebb Shepherd testvér - köré épült, addig itt Sabin és Blythe kapcsolata játszik központi szerepet. A fiúnak rosszul esik látni, hogy tesvérei mind megtalálták a párjukat, ő viszont egyenlőre csak tengődik, nem érzi azt, hogy valaki mellett megállapodna. Emiatt elköltözik a többiektől San Diego-ba, ahol kezd magára találni, ám még messze van a gyógyulás. Chris, Blythe és a csapat többi tagja Sabinhoz repül karácsonyra, ha már a fiú nem tud - vagyis nem akar - hazamenni hozzájuk. Retteg szembenézni a múlttal, amely egyre csak kísérti. E mellé társul Blythe iránt érezni vélt szerelme. Eközben Blythe is úgy érzi, több van közte Sabinnal, mint szimpla barátság. 
Majd Chris segítségével, külsős rávilágításával rájönnek, hogy valóban igen szoros a kapcsolatuk, mint a testvéreknél, ám ez nem szerelem, hisz testi vágy nincs közöttük. Ezt követően Blythe javaslatára a két fivér megejti a rég esedékes beszélgetést a múltjukról, arról, melyikük, hogyan, miképp dolgozta fel a történteket. 

"– (…) Akár egész hátralévő életedben érezheted ezt a fájdalmat, és ez rendben van. Egyszer majd elviselhetővé válik, de az is rendben van, ha ez nem ma következik be. Az ember eltervezi a gyógyulást. Abból kell kiindulni, hogy el fogsz jutni odáig. Ezért küzdünk. Nap mint nap megküzdünk a gyógyulásért."

Lassan, lassan de megindul mind a három főbb szereplő a gyógyulás útján, ám elfogadják, hogy a fájdalom megmarad, az emlékeket nem tudják kiírtani a szívükből. 

Ugyan nem közelíti meg a Lélegezz velem varázsát, de azért nagyon szerettem ezt a részt is, mely Blytheról és Sabinról szólt. A barátság, a család fontossága itt is központi téma, emiatt ajánlom mindenkinek! Sokat lehet tanulni belőle, kitartásról, elhivatottságról, szeretetről, megbocsátásról, segítségnyújtásról. :)

Jojo Moyes: Mióta megszerettelek

Jojo Moyes a Mielőtt megismertelek mély hangvételű írásával belopta magát a szívembe. Ennélfogva nem is volt kérdés, hogy elolvasom az egész trilógiát, azaz a Miután elvesztettelek és a Mióta megszerettelek köteteket. 

"(…) ne azt akarjam megvalósítani, amit mások teljes életnek tartanak, hanem a saját álmomat."

Világszerte emberek milliói várták, hogyan folytatódik Louisa Clark története. Lou-t nem nehéz szeretni, hiszen egy kedves, életvidám, szeretetreméltó, bohókás karakterről van szó.

Természetesen ebben a részben is több ízben megemlíti a szerző Will Traynor-t, aki balesete előtt szintén végigjárta New York-ot, ahogy most Louisa. Az ő New York-i élményeit, beszámolóit leveleiből ismerhetjük meg, melyet édesanyja adott Louisa-nak. 
Lou élete hatalmas fordulatot vett az első két könyv óta. Lett egy barátja, mentős Sam személyében, rövid ideig nevelőszülősködött Will hirtelen felbukkant lánya felett és New York-ban kezdett dolgozni a jómódú Gopnik családnál. Meglepetések, váratlan események, döntések késérték végig Lou New York-i életét. Barátokat szerzett, majd szerelmet - akiről kiderül, hogy nem egészen önmagáért szereti a lányt - egy teljesen új kultúrát ismert meg és rég elfeledett családi titkokat fedezett fel, majd segédkezett a családegyesítésben. 
A nagyváros teljesen bekebelezte Louisa-t. Először elvette a stílusát, majd a költözés hatására majdnem elveszítette a férfit, akit Angliában hagyott. Majd külső erőknek, segítőknek hála rátalált a saját útjára, így a végén már csak amiatt drukkoltam, hogy sikerüljön véghez vinnie a tervét, álmát. Megijedtem amikor kisiklani látszott Lou élete, de szerencsére ez csak átmeneti időszak volt. Akár egy tesztnek is betudható, hogy hogyan szerepel. 

"Ha a szeretteink fiatalon halnak meg, az olyan, mintha folyton megböknék az embert, figyelmeztetnék, hogy semmit ne vegyen magától értetődőnek, és hogy kötelessége a legtöbbet kihozni abból, amije van."

Úgy érzem, hogy ebben a befejező részben ugyanazt a cserfes, vidám, mosolygós Louisa-t kaptuk meg újra, akit elkísértünk a kalandos útján, akit megismerhettünk a Mielőtt megismertelek kötetben. Nagyon örülök, hogy Lou megkapta a boldog befejezését és Will tiszteletére is méltó emlék lett állítva. Szépen elrendeződtek a kapcsolatok, mondhatni, minden szereplő révbe ért.

"Amíg itt vagyok, minden héten csinálok valami újat, és igent mondok.- Igent mond?- Az új dolgokra. Will mindig azt mondta, hogy elzárkózom az újdonságok elől. Úgyhogy ez a tervem."

 Rendeld meg, itt :-)

Christelle Dabos: A tél jegyesei

Ezt az ifjúsági fantasyt már a beharangozója óta szerettem volna elolvasni. Mindig is érdekeltek a friss könyves szerzők, akik még nem igazán ismertek az irodalmi körökben. Christelle Dabos esetében már biztos, hogy változni fog ez az állapot, hiszen regényével hatalmasat alkotott.

A tükörjáró sorozat első része A tél jegyesei gyönyörű borítót kapott. A címmel párhuzamban egy hideg, téli, háttér vonzza a borítóra a tekinteteket. Már maga a kastély formája és a szalagon belebegő cím is felkelti az olvasó érdeklődését. Nem túl zsúfolt, cicomázott, hanem lényegre törő, amilyennek lennie kell egy igazi fedlapnak. 

A könyvet kinyitva Anima csodás világa tárult elém, ahol a tárgyaknak lelkük van és sokszor gazdájukhoz idomulva változtatják a hangulatukat. Mivel hatalmas könyvmoly vagyok, nagyon örültem, hogy levéltárban, könyvek között vette kezdetét a fejezetek közti utazásom Ophelie oldalán. 

A főszereplőlány a kezdetbeli naivságával, majd a későbbi bátorságával elnyerte a tetszésemet. Nem egy zseni, nem egy kitűnő szépség, mégis a legérdekesebb karakter. Persze Thorn mellett, akiről először nyomdafestéket nem tűrő gondolatok jutottak eszembe. Ez a történet alakulása során megváltozott. Nem véletlenül van az a mondás, hogy lakva ismerszik ki az ember. Vagyis jelen esetben olvasva tudtam meg, hogy ki milyen is valójában, mik a mozgatórugók.

Besorolás alapján 14 éven felülieknek, inkább kamaszoknak ajánlott a könyv. Ennek a korosztálynak tökéletesen eltalálta az írónő mind a stílust, mind a képi elemeket. Úgy gondolom, hogy bátran kijelenthetem, ez a könyv műfajának egyik kiemelkedő alkotása. Talán 2018 egyik legjobb ifjúsági könyve. Emiatt nagyon várom már a folytatását - ami már megjelent - vajon a továbbiakban mivel rukkol elő Miss Dabos.

Erősen a valóságra hajazott a kedvenc részem, amikor Ophelie és nénikéje környezetükből kiszakítva egy új világban találták magukat. Ez a világ szöges ellentéte az általuk megszokott körülményeknek. Sokkal zordabb, hidegebb, hamisabb mind környezetben, mind karakterekben. Ennek ellenére a tükörjáró szépen megfelelt az elvárásoknak. Ugyan az elején nehezen vette az akadályokat, de ez nem tántorította el attól, hogy kitartson ezen a rideg helyen. 

Nagyon megfogott a tükörjáró, mint képességgel felruházott személy, Ophelie, a főszereplőlány. Jobban belegondolunk ki ne akart volna akár csak egyszer az életében valamilyen tárggyal vagy tárgyon keresztül utazni. Ilyen volt például a szőnyeg az Aladdin mesében, a szekrény a Narniában. 

Sokan használják, veszik eszközül a nem hétköznapi közlekedést, mint jelen esetben a tükörjárást. Persze nagyon fontos, hogy nem akármilyen tükör alkalmas az átjárásra. Megfelelő méret kell hozzá, legalább akkora, mint annak a személynek a fele, aki használni akarja. Így például egy zsebtükör teljességgel kizárt, hogy céleszköz legyen. 

Ez a csavaros, fordulatokban bővelkedő történet minden szempontból eleget tett a várakozásomnak és elvárásaimnak. Gyönyörűen kidolgozott, részletekben gazdag, érdekes szereplőgárdát felvonultató könyvet kaptam. Összességében nagyon tetszett, engem megvett magának az írónő. Remélem hasonlóan izgalmas lesz a folytatása is Ophelie történetének.

https://moly.hu/konyvek/christelle-dabos-a-tel-jegyesei

Charlie N. Holmberg: A papírmágus

Ezt a könyvet egy kihívás miatt vettem a kezembe, más különben lehet észre sem veszem.
Maga a történet kicsit in medias res kezdődött, mint aminek se eleje, se vége. Aztán, ahogy egyre haladtam a történetben, észrevettem, hogy mégis van értelme a sztorinak, csak olyan kis kuszának tűnt az elején...

Pozitív dolgok:

Az nagyon tetszett, megfogott, hogy nem egy kitalált helyen, hanem Angliában (London) játszódik a történet, így a varázslat, mágia beágyazódik a való világba, "átlagos" emberek közé.
A főszereplő, Ceony Twill segítőkészségével, kedvességével, önfeláldozásával könnyű volt azonosulni. A küldetés végéig szurkoltam a lánynak, hogy sikerüljön, amit eltervezett.
A borító nagyon találó, hasonlóan képzelném én is, ahogy Thane mágus és Ceony a papíron mágiát használ.

Negatív dolgok:

Nagyon lassan indultak be az események. Sokáig úgy tűnt, hogy a papír csak szórakozás, semmi komoly jelentősége nincs. Valahogy hiányoztak az emberi érzelmek, kicsit silánynak találtam az érzelemnyilvánításokat.

A vége felé már keveselltem az oldalszámot, kíváncsivá tett a történet, hogy vajon, hogyan tovább.
 Összességében egyszer megérte elolvasni, valószínű, hogy elolvasom a folytatásokat is, de újraolvasás kizárt.

https://moly.hu/konyvek/charlie-n-holmberg-a-papirmagus

Tarryn Fischer-Colleen Hoover: Never, never 2.

Ugyan már eltelt egy kis idő, hogy az első részt olvastam, de gond nélkül fel tudtam venni a történet fonalát. Tetszett, hogy ott folytatódott, ahol az előző könyvben véget ért a sztori. Nem sokkal, de egy kicsit többet tudtam meg Silas és Charlie múltjáról. Ahhoz még mindig keveset, hogy összerakjam a kirakós darabkáit. Ennek ellenére bizakodom a legjobbakban, mert a könyv vége elég kecsegtetőn, reménytelin zárul az olvasó számára. Hátha az a sokadik első csók megtöri az „átkot” vagy bármi is ez, ami miatt kétnaponta elveszítik az emlékeiket a főszereplők.

https://moly.hu/konyvek/colleen-hoover-tarryn-fisher-never-never-soha-de-soha-2