Szabó T. Anna: Törésteszt

Számomra Szabó T. Anna neve egyenlő a magas irodalommal. Így kissé ódzkodva vettem kézbe ezt a kötetét. Ám az egyedi, sajátos stílus mellett közérthető maradt a tartalmi mondanivaló, így nem maradt hiányérzetem, hogy nem értek valamit belőle.

"Azt mondta el neki, hogy mi volt a közös titkuk a papával: hogy éjszakánként, amikor a ház elcsendesedett, mindig megfürödtek együtt. A kád volt a menedékük, csak ott tudtak mindent veszekedés és félreértések nélkül megbeszélni."

Szabó T. Anna egy számomra új megközelítésből mutatja be a férfi-női kapcsolatot, a szerelmet, szenvedélyt. Több ízben boncolgatja, mi minden férhet bele egy kapcsolatba, mi az, amit még el kell, érdemes eltűrni, elviselni és mi az a pont, amikor már elég és ne tovább?

Elgondolkodtató íráscsokor a magányról, párkapcsolatról, mindezek zűrzavaros viszonyáról, arról, hányféleképpen lehet megélni egy adott szituációt.

"Elveszni, beleveszni – az élete átka. Mindig feladta magát másokért, áhítatosan és állhatatosan kereste a szeretetet, hogy mindig el is veszítse."

A magány, ha nincs kire támaszkodjon az ember, akkor felőrölhet, ám az a párkapcsolati szituáció sem jobb, ahol dúl a hidegháború. Folytonos harc van a két fél között vagy nem is szólnak egymáshoz, csak hallgatják a kellemetlen, kínos csendet. 

Többször elgondolkodtam már én is azon, mennyit bír ki egy kapcsolat, mennyit bír ki egy személy komolyabb lelki sérülés nélkül és hol az a határ, amikor vagy ki kell szállni a süllyedő hajóból vagy segítséget kell kérni, ha még van esély a gyógyulásra, együttműködésre. 

Lukács Liza: Hogyan szeretsz?

Kötődési sebeink gyógyítása

Lukács Liza Hogyan szeretsz? című könyve hatalmas kedvencem lett.

Ez a kötet az egyik legjobb a témában. Minden olyan kapcsolódást, kötődést említ, melyek hatással vannak az egész életünkre.

Lukács Liza közérthetően, mégis mély információtartalommal foglalta össze, hogy min is múlik, ki hogyan szeret, hogyan tud, hogyan képes szeretni.

Mindezt korosztályokra, különböző problémákra lebontva.

"Önmagunk megismeréséhez ugyanis mindig kell egy másik ember, aki betölti a tükör szerepét. Az igényeink, a szükségleteink, az érzelmeink visszatükrözéséből áll össze bennünk egy kép önmagunkról."

"A stresszkutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy a személyes jó kapcsolatok nemcsak elraktározódnak az idegrendszerben, hanem a leghatásosabb és mellékhatásoktól mentes gyógyszert is jelentik a testi és lelki feszültségforrásokkal szemben."

A könyv elején mélyebben megismerhetjük magát a kötődést, a kötődés típusait. Majd ezután korcsoportokra lebontva ráismerhetünk a saját jellemzőinkre is vagy éppen a környezetünkben élők kötődési típusára, sebeire. A szerző, szakember informatívan, közérthetően vezet be minket a kötődés, leválás, önállóság, öröklődés berkeibe. Külön ajándék, hasznos útmutató, hogy minden fejezet végén önismereti, önsegítő kérdéseket gyűjt csokorba Lukács Liza pszichológus, melyek segíthetnek alaposabban megismerni önmagunkat, azt, ahogyan viselkedünk, szüleink viselkedését. Több ízben olvastam már ebben a témában, de úgy tűnik, még mindig tud újat mondani a szerző. 

A szerző fő célja, hogy rálépjünk az önismeret, öngyógyítás útjára, a következő generációnak pedig ne adjuk át saját kötődési sebeinket, hanem gyógyítsuk meg magunkat előbb.

Bátran ajánlom a téma iránt érdeklődőknek!

Hasznos tanácsadó lehet ez a kötet annak, aki útmutatót szeretne kapni kötődési sebeinek gyógyításához, megértéséhez, feldolgozásához. 

Patrick Ness – Siobhan Dowd: Szólít a szörny

A Szólít a szörny (A Monster Calls) mintegy 40 országban jelent meg, a díjak történetében első alkalommal elnyerte valamennyi angliai ifjúsági nagydíjat, a német ifjúság díjat (Deutsche

Jugendliteratur Preis).

"A mesék hősei nem mindig egyértelműen jók vagy rosszak. Ahogy az emberek többsége sem az."

Számomra ez a mondat összefoglalja a cselekmény fő mondanivalóját. Elárulja, hogy semmi sem csak fekete vagy fehér, sokkal árnyaltabbak a dolgok, helyzetek, emberek, mint elsőre látszanak. Ám az egyensúlynak fenn kell maradnia a világban, így nincs jó a rossz nélkül, pozitív a negatív nélkül.  

"Sokszor becstelenségnek érezzük az igazságot. A királyság olyan uralkodót kap, amilyet érdemel, parasztlányok halnak meg értelmetlenül, és néha a boszorkányok is megérdemlik, hogy megmentsék őket. Sőt, nem is olyan ritkán. Meglepődnél, milyen gyakran."

Többször szembetaláltam magam ezzel a könyvvel, valami mégis visszatartott. Eleve kevésbé szeretem a szörnyes történeteket, melyeket gyerekeknek címeznek. Ám ez a könyv nem a megszokott gonosz, rémséges rémet tárja elénk. 

"Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz.

 A lényeg az, hogy mit cselekszel."

Ez nem egy szimpla, megszokott mesekönyv. Ez a történet megszólítja az olvasót, megérinti a lelkét. Egyfajta gyászfeldolgozási folyamatot tár elénk fantasy elem közreműködésével.

Megrázó, egyben megható olvasmány, mely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt elgondolkodtató lehet.

A szerző érdekes feldolgozási módot választott, ám gyermekszemszögből meglehetősen ideális ez az ábrázolás. Fontos belátnunk, hogy önmagában senki sem csupán fekete vagy fehér, jó vagy rossz. Ennél sokkal árnyaltabb a kép. Aki az egyik oldalról csupa ellenszenvet sugároz, az a másik oldalról egy igazi jótét lélek lehet.

Ne feledjük, soha nem az az igazi szörny, ami előttünk van, amit látunk, hanem ami bennünk rejlik. Elég erő, küzdés, akarat pedig megkönnyítheti az elengedést.

William Golding: A legyek ura

A közelmúltban eldöntöttem, hogy, ami kicsit is érdekel klasszikus és eddig kimaradt, azokat bepótlom. Így legutóbb A legyek urára került sor. 

Először a Szívek Szállodája Roryjánál láttam ezt a könyvet, ráadásul molyon Rory listáján is fenn van, így mindenképp meg akartam próbálni. 

Első olvasásra nekem kicsit Orwell Állatfarm című kötetére hajaz, sok hasonlóságot véltem felfedezni közöttük. 

"– A dolgok szétesnek. Nem értem, miért. Olyan jól kezdődött; boldogok voltunk. És aztán…"

Minden egyes könyv hozzánk tesz valamit, mondanivalója van, ám úgy gondolom, hogy a klasszikusnak titulált kötetek igazán mély üzenetet hordoznak az olvasók számára. Bemutatják az adott kort, korszakot, amelyben íródtak, szemléltetik a társadalmi-, és erőviszonyokat. 

Így történt ez A legyek ura esetében is, ahol a hajótörött fiúk vezért választottak, majd a választás ellenére mégis két csapatra osztódtak, külön vezetővel, mintha ellenfelek lennének, nem egy lenne a vágyuk. Ez pedig nem más, mint, hogy kijussanak a szigetről és haza jussanak. Ám a fiúk közül sokan vademberekként kezdtek viselkedni, mint akiknek elborult az elméje, elfeledve a civilizációt, kulturált viselkedést, létezést. 

"Határoznia és gondolkodnia kell….. a gondolkodás fontos dolog….. következményei s eredményei vannak….."

Láthatjuk az emberi ösztönök fejlődését, az akaratosságot, a másik legyőzni akarását. Az ésszerű döntések mellett sajnos fellépett a hatalomvágy, erőszak, kegyetlenkedések.

A hajótörés, a sziget, maga a bevezető kép Robinson Crusoe világát idézi bennem, azzal a különbséggel, hogy ő mindvégig ember maradt, nem vált erőszaktevővé.

A több ízben megjelent klasszikus hétköznapi problémákat vet fel nem éppen hétköznapi környezetben.

Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek

Az iskolai erőszak, bántalmazás vagy lelki terror sajnos erősen jelen van a hétköznapokban. Szinte nem telik el úgy tanév, hogy ne lenne egy diák, aki a bántalmazók áldozatául esik. Emiatt úgy gondolom, hogy az iskolákban, ha nem is napirendi pontként, de heti témafelhívásként ott kellene lenni a bántalmazásnak. 

A Móra Kiadó TABU Könyvek sorozata több érzékeny, ám sokakat érintő témát dolgoz fel. Ilyen a bántalmazás is. 

Julie Anne Peters ebben a könyvben egy 15 éves lány hányattatásait meséli el. Megtudhatjuk, hogy Daelyn hogyan, miképpen tervezi az öngyilkosságát és, hogy mi vezetett el ehhez a kétségbeesett döntéshez. Végigkísérhetjük a saját maga által kijelölt utolsó napig. Néha érezni az elbizonytalanodást a döntését illetően, főleg, amikor megismerkedik Santanával, aki halálos beteg. Ám a fiú hiába kedves vele, szeretne barátkozni, Daelyn bezárkózik, mert nem hiszi el, hogy valóban érdekli a srácot, azt hiszi, csak átverés. Míg Daelyn saját akaratából akar véget vetni az életének, úgy, hogy még annyi jó várhatna rá, csak belefásult a sok fájdalomba, addig Santanának a betegsége az, ami fenyegeti az életét, ami miatt meg vannak számlálva a napjai. 

Santana hiába mondja Daelyn-nek, hogy majd kölcsönösen meggyógyítják egymást, valahogy a lány nem hisz ebben, vagy nem eléggé.

Amire úgy tűnik, jóban lesznek, addigra eljön Daelyn utolsó napja, amikor döntenie kell az életéről. A történet vége kissé függővég jellegű, hiszen nincs konkrétan kimondva a folytatás..

Érdekes, kissé megrázó volt mindezt gyermekszemszögből olvasni, átélni. Rettenetes érzés lehet egy gyereknek, diáknak, amikor azzal szembesül, hogy kiközösítik, megalázzák, gyalázzák mindenki szeme láttára. 

A könyv végén különböző magyar elérhetőségeket tüntettek fel segélyvonalakról, lelkisegély-szolgálatokról. Ezeket faliújságokon, iskolákban lehetne hirdetni, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek.

Elsősorban lehet, hogy tanárok, pedagógusok kezébe adnám ezt a könyvet, hogy tudják, milyen tettek mennek végbe a falak között titokban. Hátha jobban tudnának tenni ellene, fellépni az erőszak ellen. 

Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl

A szerző 2015-ben debütált ezzel a könyvével a világon, itthon pedig 2018-ban jelent meg ez a különleges könyvecske.

A szerző egy fiktív, ám egyáltalán nem megszokott fantasztikus, időutazós sztorit vázolja fel a különálló történetekben, hanem izgalmas, egyedi hangulatot, varázst ad a cselekményeknek.

A könyv ráadásul egy rendkívül sikeres színdarab alapján íródott, mely elnyerte a 10. Szuginami Drámafesztivál nagydíját.

"Igya meg a kávét, mielőtt kihűl!"

Különböző életeket, élethelyzeteket ismerhetünk meg, akik ilyen vagy olyan okból kifolyólag szeretnének visszamenni a múltba egy adott napra vagy éppen a jövőbe, melyet még homály fed. Mindehhez csupán öt dolgot, szabályt kell betartaniuk, méghozzá a következőket:

1. Az időutazás során csak azokkal az emberekkel találkozhatsz, akik már jártak a kávézóban.

2. Bármit is csinálsz míg „odaát” vagy, a jelent nem változtathatod meg.3. A kérdéses széken ül valaki. Mindenképpen meg kell várnod, amíg ő elhagyja a széket.

4. Nem ülhetsz át máshova, nem cserélhetsz széket.

5. Az utazás akkor kezdődik, amikor kitöltik a kávédat, és akkor végződik, amikor kihűl.

A Funicula Funiculi Kávézóba egy időben éppen ezért számos számos ember, turista érkezett, hogy változtasson valamit a múltban, ami által jobb lesz a jelenje. 

Ám, amint megismerték a feltételeket sokan visszahőköltek az időutazástól. 

Ennek ellenére mégis akadt néhány bátor versenyző, aki benevezett egy útra. Természetesen csak addig, míg a kávé ki nem hűl. 

Előkerül az anyaság, hűség, házasság, testvériség, gyász, betegség, mint központi téma a történet során. Mindezt körülfonja a kávékultúra és a szeretet. A társas kapcsolatok több szempontból is nagy szerepet kaptak a kötetben. Baráti, testvéri, szerelmi, házastársi kapcsolatot is megfigyelhetünk. Emellett a kávézó, pincérek és a vendégek viszonya is említésre méltó. 

Külön élveztem, hogy váltott szemszögben íródtak az egyes részek, így egy kicsit mindig más bőrébe bújhattam. A téma és az, ahogy a szerző továbbítja a cselekmény lényegi üzenetét merőben lélektani színezetet kölcsönöz neki. 

Egy kedves történetcsokrot kaptam, ami mélyen megérintett a maga különleges bájával. Csak ajánlani tudom az elolvasását. 

Kimondhatatlanul

Az érzelmeinkkel, azok kifejezésével sok esetben hadilábon állunk. Ne bántsuk meg vele a másikat vagy mi van akkor, ha a másik személy nem úgy érez, ahogy mi, stb.. 

Az egész életünket átszövik az érzelmek, érzések, melyeket nem tudjuk elfojtani, elnyomni magunkban, sőt, legtöbbször az arcunkra van írva az aktuális lelkiállapotunk. 

"Az élet nem egy nyugodt folyóparti séta, hanem akadályfutás. A változások pedig nem valaminek a végét jelentik, hanem új kezdetet, jó alkalmat, lehetőséget."

Ebben az antológiában 12 olasz szerző ír olyan érzelmekről, mint: VÁGY. ​SZÉGYEN. FÉLÉNKSÉG. FÁJDALOM. SZERELEM. KÉTSÉGBEESÉS. FÉLELEM. ÖRÖM. BÁTORSÁG. BŰN. FÉLTÉKENYSÉG. GYŰLÖLET.

Hibátlanul teljesítették azt az elvárást, előírást, hogy az adott érzelem csak a címben szerepelhet, magában a novellában nem. Olyan élethűen körülírták az adott érzést, hogy szinte átéltem én is az adott élethelyzetet, ami kiváltotta a főszereplőből.

Sokszor nem árt egy kis segítség, ami által könnyebben kifejezzük magunkat. Elsősorban fiatalok, kamaszok a fő célközönség, de sok esetben nekünk, felnőtteknek is nehéz kinyilvánítanunk egy-egy érzelmet. Tapasztalhattuk már több ízben is, hogy egy szöveg - legyen ez könyv, dal, stb. - segít kifejezni, amit nehéz kimondanunk a mélysége miatt. Így van e könyv esetében is, mely a fent említett érzelmeket veszi górcső alá és járja körül adott szövegkörnyezetbe ágyazva.

Érdemes kiskamaszok, kamaszok, fiatalok kezébe adni, hátha segít nekik megnyílni, világra hozni a mondandójukat, gondolataikat, érzéseiket, melyek mélyen szunnyadnak.

Lisa Wingate: Elrabolt életek

A kötet sokáig vezette a New York Times Bestseller listáját, majd nálam is előkelő helyen végzett.

A könyvet még barátnőmtől kaptam születésnapomra három éve. Eddig a témája és a hossza tartott vissza, hogy elolvassam, de bőven megérte végre belemélyedne ebbe a mély hangvételű megrázó történetbe.

"Nem szükségszerű, hogy a múltad megszabja a jövődet."

"Hát, ilyen az élet. Nem lehet minden a miénk. Kaphatsz egy kicsit ebből, egy kicsit abból, vagy mindent ebből és semmit abból. Mindig azt választjuk, amit az adott időben a legfontosabbnak gondolunk."

A szerző lépésről lépésre, alaposan építi fel a cselekményt, mely szívet-lelket érint. Ahogy kibontakozik a történet, úgy állsz össze a kép, hogy ez egy mély, összetett élettörténet, nem csupán egy egyszerű, hétköznapi sztori. Érdekes, hogyan alakulnak egyes sorsok, min múlik, ki, hova születik mi lesz vele később. A múlt sokszor szövevényes, árnyakkal, titkokkal teli, melyet,ha megbolygatunk, hatással lehet az egész környezetünkre, életünkre.Az adott témában valami egyedülállót alkotott Lisa Wingate. Egy rendkívül összetett, valóságon alapuló, megrendítő történelmi regényt kaptam. A főszereplő tette pedig példaértékű.

Ebben a könyvben a jelen találkozik az eltitkolt múlttal, családi titkokkal, melyről az egyik utód lerántja a leplet, ezzel jobban megismerve önmagát is. Az unoka, aki elkezd nyomozni nagymamája múltja után, végül saját maga is megváltozik, rájön, mi az igazán fontos a számára, mit is szeretne az élettől. 

Az igaz történeten alapuló cselekmény megrázó és megható is egyben, hiszen egy család brutális szétszakítását meséli el, majd összehozza a még megmaradt családtagokat időskorukra. 

Nagy hatást tett rám az írónő ezzel a történettel, mely több szempontból emléket állít azon áldozatok előtt, akiket elvettek a családjuktól, hogy másnak pénzért árusítsák őket. Ráadásul a nagyrészt törvénytelen örökbefogadást megelőzően is mostoha körülmények között kellett élniük. 

A cselekmény összetetten, alaposan mutatja be a fent említett tragédiát, melyet úgy élhetünk át olvasás közben, mintha ,mi magunk is ott lennénk a szereplőkkel. 

Kiss Ottó: A bátyám öccse

A kötet idén elnyerte az év gyermekkönyve díjat, ami igazán elismerő cím, nem osztogatják akárkinek. 

Elsősorban emiatt voltam kíváncsi a könyvre, majd a borító is magára vonta a tekintetem. 

A bátyám öccse egy humoros, az életet ábrázoló történet, melyben fiú és lánytestvérek egyaránt magukra ismerhetnek. Megmutatja, milyen a testvéri véd-és dacszövetség, az öri-hari, melyben napirendi pont egymás bosszantása. 

"Azért jó érzés, hogy az embernek ilyen bátyja van.

Meg az is jó, hogy pont én vagyok az öccse.

De az a legjobb, hogy ez már örökre így is marad."

Egy testvér mindig ajándék. Tanít, játszik velünk vagy éppen nevel, dirigál, egyszóval hatással van ránk, az életünkre. A könyvben található különálló történetek mind mind jóízű kacajt, mosolyt váltanak ki az olvasókból, melyek gyermeknyelven, egy gyermek szemszögéből mesélik el, milyen testvérnek, kistestvérnek lenni. Kicsiknek, nagyoknak egyaránt kellemes időtöltés lehet Kiss Ottó testvérekről szóló könyve. 

Wéber Anikó: Cseresznyeliget titka

A Pagony Kiadóról már korábban hallottam, hogy a gyerekek, kiskamaszok körében nagy népszerűségnek örvend. Ráadásul az Abszolút Könyvek sorozat igazi best of. Izgalom, kaland, rejtély, minden egy helyen. 

Wéber Anikó írónővel pedig volt szerencsém találkozni is, amikor néhány éve Tapolcán járt a Wass Albert Könytár és Múzeumban, ahol feledhetetlen perceket okozott a gyerekeknek. 

Az utóbbi időben immár kötelező/ajánlott olvasmány címkét is viselnek könyvei, ami hozzájárult ahhoz, hogy végre én is olvassak az írónőtől. 

"Titkok mindig mindenütt vannak. Csak az a kérdés, észrevesszük-e őket..."

A könyvnek már a borítója is magára vonta a tekintetem. Az álmodozó, kalandokat kergető lány a borítón nem más, mit a főszereplő Kitti. A kiskamasz lányt édesanyja a nagynénjéhez és annak családjához küldi nyaralni, ami elsőre rém unalmasnak ígérkezik. Kitti eleinte el sem tudta képzelni, hogy bármi izgalmas is történhet vele a nyáron, mígnem egy igazi rejtély kellős közepén nem találta magát. Ráadásul igaz barátokat szerzett, akikkel kalandok sorozatába vetették magukat. Elrabolt kincsek, boszorkány históriák színesítették a szürke hétköznapokat, melyek valódi fejtörést okoztak főhősünknek. Kitti mindenáron hinni akart a titkokban, megfejteni azokat, utánajárni a dolgoknak. Ám Kitti elé akadályokat gördítettek, sokszor nem az volt a bűnös, aki gyanúsnak látszott, hanem épp ellenkezőleg.

Cseresznyeligeten Kitti végre barátokra lelt, kalandos nyárban lehetett része, amilyenről mindig is álmodozott. Ugyan nem indult valami bíztatóan a nyári szünet, a végére igazi élményekkel gazdagodott Kitti. 

Könnyen beleképzeltem magam Kitti szerepébe, hiszen én is szeretem a kalandos történeteket, rejtélyes helyzeteket. Wéber Anikó úgy ír Kittiről, mintha bármelyikőnk lehetne, aki kalandos nyaraláson vesz részt.

Tetszett a történetvezetés, az egyszerű, de nagyszerű cselekmény, a bonyodalom fokozatos kibontakozása. 

Összességében egy kellemes nyári olvasmányt kaptam, ami kalandra hívott, ismét kíváncsi, érdeklődő gyermek lehettem, míg olvastam a történetet. 

Csóka Judit (szerk.) : Mesék a szabadulásról

 A Mesék a gyógyulásról után ez a kötet - gyógyító, segítő mese - került a kezembe. 

Az ember szabadság iránti vágya hatalmas. Nem akarunk gúzsba kötve lenni, korlátok közé szorítva, behatárolva. Természetesen vannak olyan társadalmi normák, melyeknek meg kell felelni, ám fontos, hogy az alapszabadságunk megmaradjon, önmagunk lehessünk minden körülmény között.

A könyvben található mesékben rengeteg példa szerepel, melyeket ráhúzhatunk egy-egy élethelyzetre, okulva, tanulva belőlük, hogy mi már jobban csináljuk. 

A mesék segítenek rálelni a megfelelő útra, ha éppen szabadulni vágyunk egy helyzetből, érzésből. Amellett, hogy akár gyermekkorunkat is felidézhetik a különböző történetek, fabulák, el is gondolkodtatnak az adott témával, szituációval kapcsolatban. Értéket képviselnek ezek az írások, hiszen a "kezünket fogva" kísérhetnek minket a sötét alagúton ki, a fény felé. Ebben a fényben pedig már nekünk kell tudni jól dönteni, megtartani önállóságunkat, szabadságunkat, döntőképességünket. 

Összefoglalva ezek a mesék élni, gyógyulni segítenek, kiszabadíthatnak a magunk vagy mások általi fogságból, azaz támpontot adhatnak a szabadulásunkhoz. 

Mindezeket ráadásul egy letisztult, egyszerű, de nagyszerű borítóba csomagolva.