Osho: Bátorság

A tavalyi évhez hasonlóan idén is elsősorban az önismereti, önfejlesztő könyvek után nyúltam a polcon. 

Legutóbb Osho került a kezembe, amit egy barátnőm adott kölcsön, hogy nekem is segítsen, kvázi tanuljak belőle. 

Az Édesvíz Kiadó könyvei egyébként is értéket szolgáltatnak az ezoterikus, spirituális, önfejlesztő olvasmányok között. Nincs ez másként a Bátorság című könyvvel sem. 

"Az élet veszélyes, és csak a gyávák kerülhetik el a veszélyt – de akkor meg is halnak. Az, aki él, valóban él, akiben áramlik az élet, nekivág az ismeretlennek. Arrafelé veszélyek várják, de ő vállalja a kockázatot. A szív mindig kész vállalni a kockázatot, a szív hazárdjátékos."

"Az ismeretlen megtapasztalása révén átélt öröm, az eksztázis, amellyel az ismeretlen megtapasztalása eláraszt, erőssé tesz, teljességet ad, csiszolja az intelligenciádat. Először azt tapasztalod meg, hogy az élet nem unalom, hanem kaland. Azután lassacskán eltűnik a félelem; és mindig egyre újabb kalandok után kutatsz majd."

Ez az első Osho élményem, de még szeretnék sok sok hasonló tartalommal megismerkedni a szerzőtől.Már az első oldaltól tudtam azonosulni a szerző gondolataival, tanmeséivel. Elgondolkodtató,hogy mi az igazán fontos az életünkben, miért mit áldozunk be, mennyire merünk önmagunk lenni. Számomra az a megerősítés a legerősebb Osho szavaiból, hogy merjünk változtatani, nyitni az új felé, beleugrani a bizonytalanba. Az a legfontosabb,hogy éljünk, úgy igazán, nem pedig napról napra rutinszerűen. Boldogok, kiegyensúlyozottak pedig ne csak egy társ mellett, hanem egyedül is tudjunk lenni, éljünk meg minden pillanatot, örömet, utazzunk, próbáljunk ki újabb és újabb dolgokat. Élvezzük a szabadságunkat egyedül és párkapcsolatban is. Maradjunk önazonosak, de soha ne féljünk kilépni a komfortzónánkból.

Az ismeretlen helyzet - ahogy Osho fogalmaz - mindig kihívás elé állít minket, kalandra hív. Kész extázis közeli állapotba kerülünk, megugrik az adrenalin szintünk. Ám ez csak jó, hisz ez jelenti igazán azt, hogy élünk, merünk kockáztatni és nem a megszokás posványos talajában dagonyázunk, nem hagyjuk magunkat sodródni az árral, hanem a saját fejünk után megyünk. Amikor hív az ismeretlen, új helyzet, menni kell, nem megijedni a változástól, hanem bátran fejest ugrani az új lehetőségbe. 

Osho igazi tanító, aki nem mondja meg, mit tegyünk, mégis irányt mutat a teljesebb, színesebb, élettel telibb élet felé. Érdemes olvasni a szavait, gondolatait és mélyen elmerengeni, elmélázni rajta, majd megemészteni és elraktározni a hallottakat.

Kiley Reid: Micsoda idők

Ezt a könyvet először Reese Withersoon könyvklubjának instagram felületén láttam, ahol a címe és a borító színvilága azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Majd megismerkedtem a történettel, ami még inkább bevont, ösztökélt az elolvasásra.

A megkülönböztetés, diszkrimináció témája mindig is megérintett, hisz kisiskolásként én is áldozatául estem, ha csak kis időre is a kiközösítésnek, gúnyolásnak. 

Úgy gondolom, messze nem mindegy, miért csúfolják az embert. Többnyire olyasmi bújik meg a háttérben, amiről nem tehet. Vele született vagy önhibáján kívüli dolog, adottság.

Így van Ezzel a főszereplő Emira is, akit néger mivolta miatt gyermekrablónak néztek, miközben csak bébiszitterkedett, egy fehér nő gyermekére vigyázott. 

A benne taglalt téma megkerülhetetlen, nem lehet szó nélkül elmenni mellette. A rasszizmus, lelki bántalmazás része a mindennapjainknak, ugyanúgy, ahogy a félreértések, előítéletek is. Ennek esik áldozatául főszereplőnk is, aki végül két tűz közé esik, nem tudja kinek higgyen, ki áll igazán mellette. Végül barátnője segítségével sikerül világosan látnia a helyzetet.

Elgondolkodtató, nagy mélységeket bemutató történet, amit érdemes elolvasni, megismerkedni vele.

Ahogy a borítón is olvasható, a büszkeség és az előítélet nagyon rossz párosítás. Sokszor nem látunk a büszkeségtől és anélkül ítélkezünk, hogy alaposabban utána járnánk az adott szituációnak, helyzetnek. Ne feledjük, a legtöbbször nem az a való és az igaz, amit annak hiszünk, sokszor becsap a saját két szemünk, fülünk. Érdemes a dolgok mögé is nézni, nem azonnal ítélkezni, oldalt választani. 

Herendi Kata · Szabó Eszter Judit: 20 ​önismereti kérdés és válasz a kapcsolatokról

Az első kötet az önismeretről szólt, míg ez a második a kapcsolati viszonyainkat, viszonyrendszerünket veszi górcső alá.

Nagyon örülök, hogy a kapcsolatokról is készült egy különálló könyv, mely szépen összefoglalja a különböző kapcsolati viszonyok aspektusait.

A szerzőpáros megragadta a téma lényegét, így mi olvasók velősen, tömören, de mégis kifejtve, részletezve ismerhettük meg a kapcsolatok mit, miért, hogyan kérdéskörét.

"Nem kiérdemelned kell a jót, a szeretetet, az egészséges és kiegyensúlyozott kapcsolatokat. Egyszerűen megérdemled, úgy ahogy vagy."

Számomra ez a mondat, gondolat az, ami a legjobban betalált. Úgy gondolom, hogy ezt a mondatot mindenkinek minden nap mantraként kellene ismételnie, mondania magának. Ezzel is a túlzott megfelelés elengedésére hívták fel a szerzők a figyelmünket. Elsősorban önmagunknak akarjunk bizonyítani, megfelelni, mindenki más ráér utána. Ám ne felejtsük el, hogy a jót, a boldogságot nem kell kiérdemelnünk, hanem megérdemeljük!

Az előző könyvhöz hasonlóan ez is rengeteg információt tartalmaz önismeret, kapcsolat témakörben.

A szerzők rávilágítanak, hogy tudunk, tudnánk jól kapcsolódni önmagunkhoz és környezetünkhöz. Kiderült például, hogy a múltbeli fájdalmat nem érdemes eltemetni, hanem ha szükségét érezzük, gyászoljuk meg, hogy a későbbiekben ne okozzon nehézséget, traumát, ami akadályoz minket az egészséges kapcsolódásban.

Szó esett még a kötődés elméletekről, szorongások eredetéről. Nem megfelelő kötődés esetén szembe kell néznünk múltunkkal, hogy feldolgozhassuk és teljes értékű életet élhessünk.

Almási Kitti · Bagdy Emőke · Buda László · Kádár Annamária · Lukács Liza · Pál Ferenc · Piczkó Katalin: Életbátorság

Hogyan ne adjuk fel nehéz helyzetekben?

Úgy gondolom, ez sokunk számára örök kérdés, mely rendszeresen foglalkoztat minket. Amikor olyan szituációba kerülünk, sokszor nehéz nem feladni, hanem kitartani, küzdeni, átkonvertálni a gondolkodásunkat negatívból pozitívvá, bizakodóvá. 

"… sok kis ember sok kis helyen, sok kis dolgot megtesz, megváltoztathatja a világ arcát."

Ez az idézet különösen megragadott a könyvben. Elég már akár egy személy, aki elkezd változni, változtatni, akár a viselkedésén, gondolkodásán, a mindennapjain. Már azzal sokat teszünk azért, hogy szebb, jobb legyen a világ, ha minden nap rámosolygunk valakire, mondunk egy-egy jó szót embertársunknak, dicsérjük, stb.

Ám nagyon fontos, hogy ezt ne csak mással, a környezetünkkel, de saját magunkkal is tegyük meg. Dicsérjük magunkat, ünnepeljük meg a sikereket, jutalmazzuk meg magunkat egy egy eredmény elérése után. 

Ismét egy újabb kedvencet avattam. A szerzők saját tapasztalataikat, környezetükben, pácienseknél észlelt helyzeteket vetítik elénk, melyekből tanulhatunk, okulhatunk, esetleg ráismerhetünk saját hiányosságainkra, hasonló helyzeteinkre, örökölt traumáinkra, stb.
A szerzők kivétel nélkül kiemelik, hogy az önbizalom, az önmagunkba vetett hit mekkora erőt jelent a mindennapokban, főleg a célunk, a vágyott dolog eléréséhez. Ne arra várjunk, hogy más higgyen bennünk, bíztasson, hanem kezdjük el mi saját magunkat motiválni, hinni, hogy igenis képesek vagyunk dolgokra, bizonyos helyzetekben pedig tudunk higgadtak maradni, nyugodtan kezelni az adott szituációt.

A szakemberek több ismert embert is hoznak példaként, példaképként, akik ha küzdelem, kitartás árán is, de elérték céljukat, nem adták fel.

Az életbátorságot minden társszerző más és más módon értelmezi, fogalmazza meg, ám a lényegi jelentési ugyanaz. Higgyünk magunkban, gyűjtsük a pozitív emlékeket, élményeket, melyek erőt adhatnak a nehéz helyzetekben, mentsvárként szolgálhatnak.

Nick Hornby: Egy házasság helyzete

Az esetek nagy részében előre tudom, hogy mit fogok olvasni vagy éppen, hogy mit szeretnék kikölcsönözni a könyvtárból. Legutóbb velem jött két előre nem tervezett könyv is. Ilyen Nick Hornby Egy házasság helyzete című könyve is.

Vallom, hogy a váratlan dolgok, akár egy olvasmány is lehet olyan jó, mint, ami előre tervezett.

Így voltam ezzel a kötettel is, ami elmondhatom, hogy alaposan meglepett mind stílusát, mind előadásmódját tekintve.

"– Étteremben szoktunk hezitálni, ha nem tudjuk, hogy mit rendeljünk, nem amikor azt mondod valakinek, hogy szereted."

Először a Pop, csajok, satöbbi című könyvéről hallottam a szerzőnek, majd mégis ez a regénye került elsőként a kezembe. Sokan megosztó íróként hivatkoznak rá, így örülök, hogy már én is tudok véleményt alkotni róla. Számomra meglepetést okozott ez a szokatlan, sajátos stílus, ami néhol komikus volt, néhol érdekes hasonlatokkal tarkított. Végeredményben inkább a kedveljük a szerzőt csoportba sorolnám magam. Története, stílusa felüdülést hozott változatosságával, egyedi nyelvezetével.

Már értem, miért mondják,hogy Nick Hornby stílusa utánozhatatlan.

Valami különös humort alkalmazva mutatja be egy házaspárnak azt a helyzetét, amikor szembesülnek a közös életükkel, annak azonos és különböző pontjaival. A történetben minden egyes fejezet egy kocsmában játszódik, ahol a párterápia előtt találkoznak, beszélgetnek a felek, majd ez utóbbi tárul elénk, olvasók elé.

Szokatlan tálalása egy házasság rendbehozatalának, de mindenképpen érdekes olvasmány.

Még fogok olvasni a szerzőtől, abban biztos vagyok. Kíváncsian várom, hogy a többi írása milyen hatással lesz rám. 

Laura Barnett: Variációk egy párra

Rendszeresen elgondolkodom azon én is – úgy gondolom, sokan mások is – , hogy, ha egy adott helyzetben, dologgal kapcsolatban másképp döntök, vajon merre folyik tovább az életem, miben tér el a mostanitól?

Először Szabados Ági Nincs Időm Olvasni Kihívás csoportjában hallottam először a könyvről, ahol Ági gyönyörűen beszélt róla, ajánlotta a kötetet. Majd hosszabb idő elteltével eljött az a pillanat, hogy én is dicsérni, ajánlani tudom Eva és Jim történetét. 

"Nagyon kevés idő jutott nekünk. (…) Jó szerelem volt a miénk. (…) nem a kamaszok szédült szerelme, nem is a középkorú házaspáré, amelyet munka, háztartás, gyermeknevelés, a hétköznapok zsibongása zár keretbe; hanem minden egyébtől független, tiszta, önmagához hű, senkiért és semmiért nem felelős."

"Talán mindig így jön el a szerelem, írta a jegyzetfüzetébe: észrevehetetlenül siklik át ismeretségből bensőséges viszonyba."

Tavaly, 2021-ben megkaptam karácsonyra barátnőmtől ezt a könyvet. Korábban már próbálkoztam vele, ám akkor nem arattam sikert vele, nem tudtam lelassulni a történethez, túl vontatottnak éreztem. Ennek ellenére úgy éreztem, adok neki egy újabb esélyt, hátha most betalál. Nagyon jól tettem, hiszen határozottan betalált a történet. Elgondolkodtatott, megkönnyeztem, megmosolyogtam egyes részeket.

Ugyan most sem ment egyik napról a másikra a befogadása, hiszen egy mély történetről van szó, ami szép lassan, három variációban bontakozik ki előttünk.

Rendszeresen elgondolkodom azon én is – úgy gondolom, sokan mások is – , hogy, ha egy adott helyzetben, dologgal kapcsolatban másképp döntök, vajon merre folyik tovább az életem, miben tér el a mostanitól?

Ezt a mi lett volna ha gondolatot ragadta meg Laura Barnett szerző is, aki háromféleképpen meséli el egy pár történetét az első találkozástól kiindulva. Megdöbbentő, hogy néha milyen apró döntéseken, mozzanatokon múlik a holnapunk, az, hogy hogyan alakítjuk az életünket és éppen melyik verzió lesz számunkra a megfelelő, a legjobb.

Úgy gondolom, ezt előre soha nem tudhatjuk, ahogy Eva és Jim, a történet főszereplői sem tudták. Minden variációban különböző nehézségekkel, akadályokkal kellett megküzdeniük, ám végül mindig egymásra találtak. Egyedül a hogyan a fő eltérés és a körítés, ami nem mindegy.

Ez az első olvasmányom, ami három síkon játszódik, három lehetséges kimenetelt mutat be egy párról, hogyan miképpen alakulhat egymással és egymás nélkül az életük.

Remélem a szerző megörvendeztet még minket újabb írásokkal, hiszen egyedi stílusa, történetvezetése megéri, hogy elmélyedjünk benne, megismerjük.

Előolvasás - Farkas Anett: A 33-as ügy

(Dávid és Vivien 2.)

A 33-as beteg nyomozópárosa Vivien és Dávid újabb ügyet göngyölítenek fel ebben a kötetben. Ráadásul a 33-as ügyet, tehát még címében is kapcsolódik ez a történet az előzőhöz.

Maga a borító egyszerűen telitalálat. Sugárzik róla a gyermekkor, a magány, múlt, mely különös titkokat rejt. 

Egy napló, ami visszarepít az időben...

Egy napló, mely kihat az egész nyomozásra. Egy napló, mely összeköti a múlt rejtélyét a jelen kérdéseivel. 

Az írónő ebben a kötetben sem bízott semmit a véletlenre. Izgalom, csavar váltották egymást. Ismét a múlt hadakozott a jelennel. A múlt bűne kívánt bosszút, megtorlást az azóta is vígan élő tetteseken. 

A középpontban álló gyermekrablónak egészen a kötet végéig homály fedi kilétét. Meglehetősen érdekes, mi lehet a célja az ártatlan gyermekekkel? Kin, kiken akarhat bosszút állni az elrablásukkal? Vajon sikert ér a vállalkozásával? Megtörnek a bűnösök? 

Mindemellett végigkövethetjük Vivien és Dávid heves szócsatáit, se veled, se nélküled kapcsolatát. Hiába kemény nő Vivien, Dávid nem adja fel az ostromot, hogy megszerezze magának a szeretett nőt.

A tervét, hogy siker koronázza e, szintén kiderül a könyvből.

Összességében ez a történet ismét kellemes kikapcsolódást nyújtott. Anett bebizonyította,hogy a pszichothriller mellett a dráma műfajában is remekel.

Érdemes elolvasni ezt a kötetét is, hiszen újabb meglepetéseket tartogat, különös ügy kerül elő a múltból, mely rejtélyes módon összekapcsolódik az aktuális üggyel.

Érdekel, hogyan és ,hogy a nyomozópáros miként jár utána?

Olvasd el, nem bánod meg! ;)

Herendi Kata, Szabó Eszter Judit: 20 önismereti kérdés és válasz

 Pszichológiai kézikönyv önmagadhoz

Felsorolhatnék ide millió idézetet, amit kigyűjtöttem a könyvből, annyi jó gondolat, bölcsesség megragadott belőle.

A kötetben a Pszichoforyou online magazin szerző húsz hétköznapi, mindannyiunkat érintő témát állít középpontba és vesz górcső alá. Az itt összegzett önismereti gondolatok összefoglalják a téma főbb kérdéseit, gócpontjait. Igyekeznek támpontot adni, támaszként szolgálni, amikor nincs kihez fordulnunk vagy éppen nehezen küzdünk meg a problémánkkal. 

Számomra mindenképpen hasznosnak, informatívnak bizonyult ez a könyv, hiszen sok-sok engem is érintő témára, élethelyzetre világított rá, hogy miért éppen olyan, amilyen.

Természetesen 100%-os, kézzelfogható megoldást ez a könyv sem kínál, ám önismereti szempontból kiváló írás. Felnyitja a szemünket többek között arra, miért úgy éljük meg a nehézségeket, ahogy, mit kezdünk a problémákkal, stb.

"Valódi csodák akkor következnek be, amikor végre felhagyunk azzal, hogy a másik változására várunk, és inkább a saját viselkedésünkön változtatunk."

Úgy gondolom, hogy az önismeret mindig lényeges, kiemelkedő téma, hiszen ez alapján hozzuk meg döntéseinket, ez határozza meg a mindennapjainkat, múltunkat, jelenünket és jövőnket egyaránt. 

"Amikor nem vállaljuk az őszinte véleményünket, akkor tulajdonképpen saját magunkat tagadjuk meg, a saját énképünket romboljuk. Minden egyes hazugság egy tégla a falba, amit magunk köré építünk. Ez a fal teljesen kitakar minket a saját életünkből, és egy idő után olyanná válhat, mint egy utolsó pillanatos Jenga-torony: bármikor ránk dőlhet."

A problémák, elakadások, nehézségek nem ördögtől való dolgok, hanem az élet természetes velejárói. Ettől leszünk erősebbek, hogy ha el is esünk ugyan, de felállunk, küzdünk tovább, nem adjuk fel, szembenézünk a megoldandó feladattal. 

Bármilyen problémáról is legyen szó, az a legfontosabb, hogy merjünk önmagunk felé fordulni, befelé tekinteni, megvizsgálni cselekedeteink, tetteink forrását. A megoldás felé vezető úton az első lépés az, ha jobban értjük és ismerjük magunkat. Sokkal jobb, teljesebb, egészségesebb, boldogabb életet élhetünk, ha tisztában vagyunk a gyengeségeinkkel, erősségeinkkel, félelmeinkkel és vágyainkkal. Ezek felvállalásával felismerhetjük a számunkra megfelelő utat, a megfelelő lépéseket egy kiegyensúlyozottabb élet felé. 

Kijelenthetem,hogy eddig ez az idei legjobb pszichológiai olvasmányom. Minden egyes sora tanított, felnyitotta a szemem saját magammal, az önismeretemmel kapcsolatban. Alig várom,hogy olvassam a párkapcsolatos kötetet is.

Kicsit olyan érzés volt, mintha egy szakemberrel beszélgettem volna az olvasás során.

Anne Raven: Illegális szerelem

Idén találkoztam először Anne nevével, munkásságával. Ugyan még év eleje van, de talán kijelenthetem, hogy számomra ő az idei év felfedezettje, meglepetése. 

Már az felkeltette az érdeklődésem, hogy balatoni kötődésű a történet, amiről mindig szívesen olvasok. Romantikus könyvet pedig egy ideje nem forgattam a kezeim között, így kíváncsian vetettem bele magam az Illegális szerelem világába.

A kötet tavaly, 2021-ben a NewLine Kiadó gondozásában látott napvilágot.

Az írónőnek tavasszal érkezik következő romantikus-erotikus regénye, melyet nagyon várnak a rajongók.

"Nem kergethetsz tovább egy illúziót, ami már nem tesz boldoggá."

Váá.. alig tudtam letenni, legszívesebben egy szuszra kiolvastam volna ezt a könyvet. Az események pörögtek, a karakterek életszagúak voltak, semmi mesterkéltség, csak a csupasz emberi lélek bonyolult mivolta.

Vivienben hamar felismertem a saját bizonytalanságomat, ami időközönként előjön adott helyzetben.

A karakterfejlődés szépen nyomon követhető a cselekményben. A néhol forró hangulat sosem lépte át az illetlenség küszöbét, szép lassan haladtak a végkifejlet, megoldás, egymásra találás felé.

Érdekel, mitől lehet illegális egy szerelem? 

Erre a kérdésre több ízben is válaszol az írónő. Adott egy fiatal pár, akiknek látszólag tökéletes, boldog az élete, majd egyik napról a másikra fenekestül felfordul az addig biztosnak hitt világuk. 

Felbukkan egy régi barát, egy önfejű húg és a boksz, az összes árnyalatával együtt. Romantika, felfokozott hangulat, erőszak, párkapcsolati nehézségek, tévutak, nehéz családi múlt, illegális mérkőzések, zsarolás, ami mind mind hozzájárul, hogy egy ízig-vérig izgalmas, letehetetlen könyvet kapjunk.

Külön dicséret az írónőnek, aki a boksz világát úgy mutatja be az olvasónak, mintha a szemünk előtt zajlana, mintha belsős emberként mesélne az eseményekről. Így még hitelesebbé, olvasmányosabbá válik a történet. 

A cselekmény egy percre sem laposodott el, az elejétől a végéig fogva tartott. Legszívesebben egy ültő helyemben kiolvastam volna az egészet. 

Aki szereti az izgalmakat, különös életutakat, amikor a szerző választás, akadályok elé állítja karaktereit, akkor annak mindenképp ajánlom elolvasni ezt a könyvet. Az élmény garantált!

Dobray Sarolta: Üvegfal

azaz összezárva egy nárcisztikus személlyel

Évek óta érdekel a pszichológia szinte minden formája, az emberi viselkedés sémái, személyiségképek-, zavarok. Többek között mély érdeklődéssel vagyok a nárcizmus iránt is. Érdekel, miért, hogyan működik ez a személyiség, mi mozgatja, mi alapján cselekszik, stb. 

Ennek hatására figyeltem fel Dobray Sarolta könyvére, aki ezt a személyiséget állítja a középpontba történetében. 

A kötet a kezdet kezdetétől, vagyis a nárcisztikus személlyel való kapcsolatba lépés előtti időktől mutatja be a történetet, majd rátér a részletekre. Aprólékosan beavatja az olvasót, hogyan rombolja a nárcisztikus férfi a párja önértékelését, önbecsülését, egész lényét. 

"– Te sose beszélgess macskákkal, Léna. Te válassz jól. Vagy válassz rosszul, aztán menekülj. Csak legyél bátor."

A történetvezetés, személyleírás tökéletesen átadja a cselekmény eszenciáját, a cselekmény előrehaladását percről-percre, napról-napra követhetjük nyomon. 

A hideg futkárzott a hátamon, miközben haladtam előre a történetben.

Korábban is olvastam már a nárcisztikus személyiségzavarról, annak sötét oldaláról, ám most mintha testközelből láttam volna futna ezt a rémálomszerű esetet.

Dobray Sarolta őszintén és könyörtelenül ábrázolja ezt a súlyos pszichés betegséget mind az áldozat, mind az elkövető szemszögéből.

A kötet rávilágít arra, milyen az, amikor gúzsba kötik az ember kezét, lyukat beszélnek a hasába és szinte az orránál fogva vezetik meg.

Érdekesség, hogy ez a kötet a korábban a Nők Lapja újságban bemutatott sorozat duplájára bővített változata. Aki azt figyelemmel kísérte, ezt is érdeklődve fogja olvasni.

Aki nem hallott róla korábban azt is beszippantja ez a nem mindennapi, ám annál inkább a valóságból kiragadott történet.

Kívülről, egy külső személy mindig mindent jobban tud, okosabb, mint az, aki benne van az adott szituációban. Aki belül van, sokkal érzékenyebben éli meg a helyzet pozitív és negatív oldalát is. Hosszú hosszú ideig hisz benne, hogy ő a rossz, a gyenge, a hibás, majd amikor rájön, hogy nem, próbálja egyedül megoldani ezt a kicsinek éppen nem nevezhető problémát, azt a helyzetet, amiben újra és újra megfojtja a párja. Vajon időben jut el arra a pontra, hogy segítséget kérjen? Kijut még a fényre a gödör aljáról? Van esély a szabad életre, újrakezdésre? Kap még levegőt? 

Remélem az írónő a közeljövőben jelentkezik a folytatással és választ kapok a fennmaradt kérdéseimre.

Ismerd meg Farkas Anett írónőt!

A NewLine Kiadó csapata ismét egy tehetséges szerzővel gazdagodott. Farkasné Pozsgai Anett Farkas Anett néven publikál, felvéve a férje nevét.

Eddig A 33-as beteg címmel jelent meg felkavaróan zseniális pszichothrillere, melyet idén tavasszal követ A 33-as ügy című kötete.

Az írónő boldogan válaszolt a feltett kérdésekre, öröm volt vele beszélgetni.

Ismerjétek meg ti is Farkas Anett írónőt!

Mi indított el az írás útján?

- Kislány korom óta foglalkoztat az írás, számtalan történet lapul a fiókomban. Életemet végig kísérte mindig valamilyen formában, aztán tavaly ősszel döntöttem el több külsős pozitív elbírálás után, hogy szeretném Rebeka történetét a könyvespolcokra tenni.

Mi a civil foglalkozásod?

- Közel 10 évig a rendőrség szolgálatában voltam, miután leszereltem vállalkozást alapítottam, idén január 15-én lett 5 éves. Anett Családbarát Meseshop néven fut, nagyon szeretem ezt a munkámat is.

Mi alapján döntöttél a pszichológiai thriller műfaja mellett?

- Ez a műfaj áll hozzám a legközelebb, mind könyvek terén és mind filmek terén egyaránt. Számomra egy adott műben nem csak az fontos, hogy végig fentartsa a figyelmet, és izgalmas legyen, hanem az is, hogy a történet legvégén meglepődjön az illető. Szerintem egy-egy jól megírt, illetve megrendezett csattanóra mindig emlékezni fog az ember.

Ki tervezte a borítód? Részt vettél az alkotói folyamatban?

- A borítómat Faniszló Ádám (Coverist Studio) készítette. Ádámmal nagyon szeretek együtt dolgozni, eszméletlen fantáziája van. Annyi volt a dolgom, hogy részletesen elmeséljem A 33-as beteg legfontosabb elemeit, ő pedig ennek alapján ezt elkészítette. Ennél annyit kértem tőle, hogy egy ház mindenképp szerepeljen rajta, a többit pedig ő találta ki. A mostaninál már határozottabb elképzelésem volt, alig várom, hogy leránthassam róla a leplet. J

Mi alapján választottál kiadót?

- Olyan kiadót szerettem volna, aki nem szabja meg a zsánert. A NewLine kiadó ilyen téren mindenevő, átmentem a szűrűpróbán is, szóval örömmel írtam alá náluk a szerződést.

Hogyan született meg benned a történet?

- A történetek megálmodása nekem nem okoz nehézséget, rengeteg lapul még a fejemben, inkább azt fejezetekre bontani nagy feladat. A nyomozásban dr. Vajda Gábor rendőr alezredes segített, Rebeka mentális betegem felállításában pedig a sógornőm, Noémi, aki orvos. Szerintem egy ilyen történetnél elengedhetetlen a kutatómunka. Nekem nagyon fontos, hogy az olvasók hitelesnek találják azt, amiről írok. A karakterek személyisége: Dávid egy igazi pasi, Vivien egy határozott nő, Rebeka pedig az a bizonytalan személy, akire legjobban az olvasó kíváncsi lesz. Az ő fejezeteit szerettem írni a leginkább. Nagyon igyekeztem, hogy ne egyforma stílusban szólaljanak meg, felruházni őket, megteremteni nekik a saját tulajdonságukat. Bízom benne, mindenkinek lett kedvenc karaktere.

Tudatosan választottál magyar helyszínt, szereplőket?

- Nem volt tudatos. Először külföldi helyszín mellett döntöttem, ezt Nádasi Krisz tanácsára változtattam meg. Brighton-ban indult, külföldi nevekkel, az ő javaslatára lett a szülővárosom. Kevesebb munkám is lett, hisz legalább a helyszín után nem kellett kutakodnom, könnyedén írtam róla, mivel ismertem.

Mit lehet tudni az új könyvedről?

- Az új könyvem remélhetőleg áprilisban fog megjelenni: A 33-as ügy címmel. Sokkal több kutatómunkát igényelt, mint az előző, több bétázóm is van, akik örömmel segítettek végig az apróbb hibák kiküszöbölésében. Ennél egy pszichiáter segítségét vettem igénybe, valamint Pózvai Albin nyugalmazott rendőr alezredesét, aki bűnügyi szakember. Ebben a kötetben részletesebb a nyomozás, és talán izgalmasabbra is sikerült, betekintést adok majd olyan területekre, amit tényleg csak egy vérbeli profival lehetett megvalósítani. Albinnal pedig megbeszéltük, a későbbiekben is segít.

Van írói példaképed?

- Kimondott írói példaképem nincs, de Sarah Pingborough munkásságát nagyon szeretem, imádom a könyveit, a kedvencem tőle a: Ne higgy a szemének.