A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ifjúsági. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ifjúsági. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 11., hétfő

Colleen Hoover: Finding Cinderella-Helló Hamupipőke

Ebben a könyvben a Hopeless/Losing Hope két főszereplőjének legjobb barátait ismerhettük meg jobban. Six és Daniel szerelmi szála szépen kibontakozik a történetben, semmi kivetnivalót nem hagy maga után. Nagyon tetszett, hogy mindketten szókimondóak, és a látszat ellenére fontos nekik a családjuk. Ha Sky és Holder kapcsolatával kellene összehasonlítanom, azt mondanám, hogy teljesen az ellentettje az ő viszonyuk. Sokkal tüzesebb, hevesebb, ám a közelmúltból nekik is van egy közös pontjuk, csak akkor még nem tudtak egymásról.
Igazán összeillő pár, nagyon mókás volt olvasni, ahogy próbálják titkolni a románcukat Holderék elől. Örülök, hogy végül összejöttek és együtt is maradtak, mert igazán jó hatással vannak egymásra.






https://moly.hu/konyvek/colleen-hoover-finding-cinderella-hello-hamupipoke

2017. december 3., vasárnap

Colleen Hoover: Losing Hope-Reményvesztett

Már azóta várólistán volt ez a könyv, hogy megtudtam, hogy megjelent. Az előző részhez képest jóval később tudtam elolvasni. Ami nem gond, hiszen egy kihívás kapcsán újraolvastam a napokban a Reménytelent is, így kerek lett a sztori.


Nagyon örülök, hogy elolvashattam Holder szemszögéből is a történteket, hiszen így pont került az i-re, helyére kerültek a még tisztázatlan kérdések is. Holder másképp élte meg a történteket, Hope elvesztését, sőt neki ott volt a nővére is, aki öngyilkos lett és már előtte is furcsán viselkedett sokszor.
Nagyon érdekes és egyben izgalmas volt olvasni, hogy mi járt Holder fejében, milyen bűntudattal élt együtt.
Legjobban a halott nővérének írt levelei, személyes üzenetei érintettek meg, amelyekben beszámolt Sky-ról, vagyis Hope-ról és arról, hogy miképpen éli meg az újbóli találkozást és azt, hogy nem mondhatja el Less-nek, már nem nevethetnek együtt. A nevetés kiemelten érzékenyen érintette a srácot, mert Less-ben a nevetését szerette a legjobban.
A Reménytelen (lány) a Reményvesztett fiúval lett teljes, jól kiegészíti egymást a két könyv, ugyanúgy, mint a két főszereplő.

Nagyon ajánlom!

https://moly.hu/konyvek/colleen-hoover-losing-hope-remenyvesztett


2017. november 29., szerda

Colleen Hoover: Hopeless-Reménytelen

Ez a könyv még második olvasásra is lenyűgözött, magával ragadott. Igen, második olvasásra, mert egyszer a közelmúltban már elolvastam. Nagyon jó volt feleleveníteni a történetet, főleg, hogy - mióta először olvastam - megjelent a második része és a kiegészítő kötete is.


Ismét egy remekmű Colleen Hoover tollából. Fantasztikus az írónő, az eddig tőle olvasott összes könyv a szívemhez nőtt.
Ez volt az első könyv, amit az írónőtől olvastam és megszerettette velem a könyveit.
Maga a történet teljesen átlagosan kezdődik, majd, ahogy Skye elkezdett iskolába járni, azzal párhuzamosan elkezdődtek a bonyodalmak, történések. A főszereplőt nagyon megszerettem, elsősorban a kitartásáért és az erőért, ami benne lakozik.
Kíváncsian várom a második részét, a Losing Hope-t, ami a fiú, Holder szemszögéből íródott. Az ő szemszögével együtt lesz teljes a történet.

" Ha Isten ezért a pokolba juttat téged, mert meleg vagy, akkor nem akarok vele az örökkévalóságban együtt élni."

" Köszönöm, hogy megmutattad, nem kell állandóan erősnek mutatnunk magunkat ahhoz, hogy támaszt nyújtsunk egymásnak."

" Köszönöm, hogy bátorságot öntöttél belém, hogy kérdéseket tegyek fel, még akkor is, ha rettegtem a válaszoktól."

"Minden házasságnak van lejárati ideje, ha nem a megfelelő indokkal kötik."

"Érezd csak, amit érezned kell, hiszen minden érzelem helyénvaló."

" A sorsdöntő dolgok ráérnek később. Ezt a néhány órát viszont tartsuk meg magunknak."

https://moly.hu/konyvek/colleen-hoover-hopeless-remenytelen

E. Lockhart: A hazudósok

Sok pozitív értékelést, kritikát olvastam a könyvről, így eljött az ideje, hogy én is elolvassam.
Nagyon tetszett mind a könyv, mind a borító, csak egy bajom volt vele, hogy túl rövid olvasmány.
Persze ettől nem veszít a színvonalából, értékéből, de olvastam volna még.


Borító: A borítón lévő kép magáért beszél (vagyis a történetért). A fedlapon szereplő lány nagy elmélyedéssel nézi a partot, a tengert, mintha vágyakozva nézni valaki/valakik után. Ez a könyv végén hamar ki is derül, hogy kiktől búcsúzik a főszereplő lány. A szürkés-kékes felhők és a tenger tükrözik a könyv borongós hangulatát, drámáját. Sokat sejtető, de mégis titokzatos.
A történet: Ha csak a címet veszem alapul és nem olvasom el a rövid ismertetőt, akkor egy teljesen más kimenetelű és töltetű történetre számítok. Így viszont pozitívan csalódtam. Sokkal érdekesebb lett a történet, mint, amilyenre számítottam. Duplán örülök, hogy a kezembe vettem, hiszen egy számomra új írónő stílusával ismerkedhettem meg, aki nagyon jól ír. Külön kiemelném a váltakozó idősíkot, mert ettől jobban megértettem, átláttam a sztorit, hogy megismertem a múltbeli történéseket.
Kedvenc szereplőm - a családba befogadott - Gat volt, aki nagyon szerette a Sinclair gyerekeket, vagy ahogy magukat hívták, a Hazudósok. Gat teljesen más világképpel és gondolkodásmóddal rendelkezett, mint a többi gyerek.

Kedvenc idézetem:

" Nem törődtünk bele egy olyan gonoszságba, amelyen tudtunk változtatni."

" Olyan jó, amikor szeretik az embert, még akkor is, hogyha nem lesz tartós."

" Légy szomorú, sajnáld, ha kell, de ne vedd a válladra mindenestül!"

https://moly.hu/konyvek/e-lockhart-a-hazudosok

2017. október 31., kedd

Janne Teller: Semmi

Ezt a könyvet ajánlás alapján olvastam el, de már előtte is felkeltette a figyelmem a szokatlan cím miatt. Őszintén megvallva egyáltalán nem erre számítottam, nem tudom, hogy pontosan mire, de valami másra, az biztos.


Semmi. Valami. Minden. Ebbe a könyvbe mind benne volt. Az biztos, hogy Nem semmi ez a sztori. Van benne Valami, ami már az elejétől fogva megfogott, ráirányította a figyelmem a szöveg mondanivalójában. Ha jobban beleássuk magunkat olvasás közben rájöhetünk, hogy van egy mély értelme, mondanivalója a történetnek. Rávilágít arra, hogy túl értékes az idő, nem érdemes elfecsérelni olyan dolgokkal, mint az élet értelmének keresése. Ezt mind a Fontos Dolgok Halmán keresztül mutatja be, ami valóban fontos dolgokat tartalmaz, de mégis lehet élni nélkülük.
Mindenki életében van valami szép, valami jó, valami, amit értékesnek talál. Felesleges emiatt gyűjteni a fontos dolgokat, hiszen mindenkinek más a fontos. Van, akinek minden, van, akinek semmi, van, akinek egy valami.

Nem kicsit morbid és hátborzongató belegondolni, hogy mi lenne, ha ez a valóságban is megtörténne egy kis településen kamaszok egymás közt... Remélem erre nem kerül sor.

Annyiból tanulságos volt a könyv, hogy rávilágított arra, mit ne tegyek és milyen embereket kerüljek el messzire. Ezek azok az emberek, akik irányítani, befolyásolni akarnak, hogy úgy éljek, ahogy nekik tetszik.

https://moly.hu/konyvek/janne-teller-semmi

2017. október 26., csütörtök

Colleen Hoover: Egy nap talán

Ennek a könyvnek már a címe is reménykeltő. A borító első látásra szerelem volt, kotta, hangjegyek, dallamok. Úgy gondolom, hogy ez a könyv méltán a Rubin Pöttyös könyvek csodája. Nem beszélve arról, hogy eddig a szerzőben sem csalódtam, élveztem minden történetet, amit eddig olvastam tőle.


Az első dalszöveges könyv, amit olvastam az Örökké a csajom volt (igen, ez itt a reklám helye), ami rögtön megszerettette velem az énekes, gitáros srácokat a könyvekben. Ridge-dzsel sem volt ez másképp, aki már elsőre szimpatikus volt, nem csodálom,  hogy Sydney az első akkordokkal elkezdett vonzódni hozzá.
Ez a könyv jóval több, mint egy szerelmi történet. Felmerül benne az elején a szerelmi háromszög, majd később ismét, ám ekkor akaratlanul. Benne van minden, aminek egy vérbeli Rubin Pöttyös könyvben benn kell lenni. Romantika, dráma, bonyodalom, zene, felnőtt tartalom.

Az eddig olvasott könyvek közül nehezen tudnék akár csak egy kedvencet is választani, de ez a könyv tuti, hogy a Nagy kedvencek közé került. :)

https://moly.hu/konyvek/colleen-hoover-maybe-someday-egy-nap-talan

Charlie N. Holmberg: A papírmágus

Ezt a könyvet egy kihívás miatt vettem a kezembe, más különben lehet észre sem veszem.
Maga a történet kicsit in medias res kezdődött, mint aminek se eleje, se vége. Aztán, ahogy egyre haladtam a történetben, észrevettem, hogy mégis van értelme a sztorinak, csak olyan kis kuszának tűnt az elején...


Pozitív dolgok:

Az nagyon tetszett, megfogott, hogy nem egy kitalált helyen, hanem Angliában (London) játszódik a történet, így a varázslat, mágia beágyazódik a való világba, "átlagos" emberek közé.
A főszereplő, Ceony Twill segítőkészségével, kedvességével, önfeláldozásával könnyű volt azonosulni. A küldetés végéig szurkoltam a lánynak, hogy sikerüljön, amit eltervezett.
A borító nagyon találó, hasonlóan képzelném én is, ahogy Thane mágus és Ceony a papíron mágiát használ.

Negatív dolgok:

Nagyon lassan indultak be az események. Sokáig úgy tűnt, hogy a papír csak szórakozás, semmi komoly jelentősége nincs. Valahogy hiányoztak az emberi érzelmek, kicsit silánynak találtam az érzelemnyilvánításokat.

A vége felé már keveselltem az oldalszámot, kíváncsivá tett a történet, hogy vajon, hogyan tovább.
 Összességében egyszer megérte elolvasni, valószínű, hogy elolvasom a folytatásokat is, de újraolvasás kizárt.

https://moly.hu/konyvek/charlie-n-holmberg-a-papirmagus



2017. október 2., hétfő

Jennifer L. Armentrout: Légy mellettem

Befejező kötetként minden történetszál el lett varrva, helyére kerültek a dolgok. Nagy várakozással kezdtem el olvasni, hogy ez a könyv vajon mivel szolgál, mi újat tud még mondani, mutatni. Összességében szépen kiegészítette az első könyvet, miután befejeztem a könyvet, nem maradt utána hiányérzetem.


A borítót itt is nagyon jól eltalálták. A leírás alapján hasonlóan képzeltem el én is Jase-t.
Tess és Jase háta mögött is kemény évek, és egy fájó múlt lapul, amivel szembe kell nézniük. Visszaemlékezve Avery és Cam sztorijára, Teresa és Jase története szinte az ellentettje a múltjukat eltekintve. Erős, akaratos fiatalok, akik kimondják, hogy mit gondolnak, nem finomkodnak a részletekkel. Jase,  - ahogy belemélyedtem a történetbe - egyre szimpatikusabb lett. Jobban megértettem, hogy miért élt olyan léha életet és miért nem akart komoly kapcsolatba bonyolódni. Ellenben Tess a biztonságot, a maradandót kereste, nem futó kalandokat akart, hanem Jase-t, magát, a mútjával, fájdalmával együtt.
Tanulság a történetben, hogy mindig előre nézzünk, ne a múlton rágódjunk, mert akkor elmegy mellettünk az élet.
Úgy gondolom, hogy ez a harmadik könyv tökéletes lezárása a trilógiának. Cam és Avery már közös életüket tervezik, míg Tess és Jase együtt karácsonyoznak, elképzelik a jövőt, amiben mindhárman együtt vannak.

Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a romantikus, drámai pillanatokat, a szókimondó pasikat és az erotikus tartalmat.

2017. szeptember 24., vasárnap

Jennifer L. Armentrout: Bízz bennem

Először nem is akartam elolvasni ezt a könyvet, mivel tükörregény, a sztori ugyanaz, csak a mesélő más. Mi újat mondhatna?

Ám az írónő megcáfolta a feltételezésemet. Bőven volt mondanivalója ennek a könyvnek is. Cameron teljesen máshogy élt meg dolgokat, érdekes volt olvasni az ő nézőpontjából. Ezáltal Cam még inkább a kedvencemmé vált! Külön becsülöm azért, hogy nem adta fel az első visszautasított randimeghívás után, hanem tovább próbálkozott Averynél. Ugyan nehezen, de végül egymásra találtak.
Aki elolvasta a Várok rád első részét, annak erősen ajánlom ezt a kiegészítő kötetet is! :)

https://moly.hu/konyvek/j-l-armentrout-trust-in-me-bizz-bennem

2017. szeptember 19., kedd

Jennifer L. Armentrout /J. Lynn: Várok rád

Hűű, hát ez a könyv nem semmi volt. A Luxen szériát olvastam először az írónőtől, ami nagyon tetszett, így már vártam, hogy ezt a könyvét is elolvashassam. Már az első oldal magába szippantott, nem volt kérdés, hogy elolvasom majd a folytatást is.


Borító: Jól eltalálták szerintem, illik a történethez. Tetszik, hogy nem csicsázták túl, nem aggattak rá mindenféle díszt, így szép, rendezett lett.

Főszereplők: Avery és Cameron jól kiegészítik egymást. Mindegyiküknek van sötét folt a múltjában, ami formálta/formálja az életüket. Egészen a történet negyedéig olyan volt, mintha macska-egér játékot játszanának, mivel Avery mindig kikosarazta Cam-et, de a fiú nem adta fel, kitartóan várt a lányra. Nagyon szimpatikus karakterek, a könyv végére teljesen a szívembe zártam őket.

Mellékszereplők: Brit és Jacob igazán mókás karakterek, színt, vidámságot vittek a történetbe. Velük együtt lett igazán kerek egész a sztori. Igazi szókimondó alkatok, de emellett hűséges barátok is, akikre mindig számíthat az ember. Olly-ról, Cam barátjáról és lakótársáról sokat nem tudtunk meg, de az a pár pillanat, amikor megjelent az éterben, igazán jófej, vicces figurának tűnt. Raffaello, a teknős szintén egy színfolt a történetben, aki ugyan sokszor nem volt jelen, de amikor igen, jó kedvre derített, változatosságot jelentett.

+ Szereplők: Ide Avery és Cam szüleit, testvérét sorolnám, akiknek sok szerepük nem volt, de megjelentek azért. Cam családja felüdülést jelentett Avery számára, aki ámulva látta, hogy szerető szülők is vannak még a világon. Teresa-val, Cam húgával is hamar összebarátkoztak. Avery szülei kész katasztrófák, rideg, ellenszenves emberek, akik csak a saját javukat nézik. Annyi pozitív volt velük kapcsolatban, hogy az apa, mikor lányuk elment hozzájuk elmondani, hogy nem volt igazuk, annyit mondott Avery-nek, hogy hiányzik neki, ahogy táncolt.

Összességében egy kerek egész történetet kaptunk szerelemről, fájdalomról, barátságról és az újrakezdés lehetőségéről. Nagyon ajánlom, mert igazán megéri elolvasni, izgalmas, szenvedélyes, néhol szenvedős sztori.

Kedvenc idézeteim:

"Katasztrófának kell történnie kettőnk között? Aha, én is éppen ettől tartok."

" Ebben a pillanatban pedig úgy èreztem magam, mint egy macskákkal teli szobában rekedt kis egèr. Tudom, hogy bèna dolog, de mèg soha nem ültem idegen srác kocsijában."

" Az élet bonyolult volt, néha szinte katasztrofális, de ebben a bonyolultságban megvolt a szépség is, és a katasztrófában a béke."

- Köszönöm!
Az ajka félmosolyra húzódott.
- Mit?
- Hogy megvártál.

https://moly.hu/konyvek/j-lynn-wait-for-you-varok-rad

2017. szeptember 13., szerda

Deirdre Riordan Hall: Sugar

Magamtól valószínű, hogy nem találtam volna rá erre a könyvre, nem olvastam volna el. Nagyon örülök, hogy mégis a kezembe került és belemerülhettem Sugar történetébe.


A sztori tele van érzelmekkel, fordulatokkal. Volt, hogy dühös lettem rá és volt, amikor magamhoz öleltem volna. Az írónő nagyon jól megragadta, hogy a főszereplő túlsúlyos lány miért menekül az evésbe, ha valamilyen hatás éri. Nagyon tetszett Sugar azaz Mercy küzdeni akarása, hogy jobbá tegye az életét, amit az anyja és egyik bátyja (Görény) rendesen megkeserít. Ugyan hosszú időnek és egy segítő, szerető társnak kellett jönnie, hogy Sugar rájöjjön milyen különleges lány valójában.
Hihetetlen gyorsan váltakoztak a történetben az érzelmek, így tartani kellett a tempót. Az egyik pillanatban még csak ismerkedtem a főszereplővel, a másikban már magamhoz akartam ölelni és üvölteni az őt támadókkal. Segíteni akartam Sugar-nak mindenáron, hogy kiszabaduljon a családi ház börtönéből, amit az anyja épített fel számára és a bátyja tett elviselhetetlenebbé.
Összességében nagyon megszerettem ezt a könyvet, jó döntés volt elolvasni. Ajánlom mindenkinek, ami maga is hasonló problémával küzd, mint a főszereplő vagy van olyan ismerőse, aki ebben a cipőben jár. Emellett ajánlom mindazoknak, akiket érdekel egy balsorsú lány története, aki kis segítséggel megváltoztatja, jobbá teszi az életét és önbizalmat is szerez.

Kedvenc idézeteim a könyvből:

"A féléves vizsgákra készüléstől felbolydul az iskola. Na, nem mintha bárki - akár tanár, akár diák - tényleg izgatná magát miattuk. Év elején mindig fogadásokat szoktam kötni magammal, hogy vajon kik jutnak el az érettségiig: egy maréknyian kimaradnak, néhányan teherbe esnek, mások elköltöznek. a felbolydulás igazi oka az, hogy muszáj levizsgázniuk."

"Ahogy közeledünk a suli bejárata felé, Even leveszi a karját a vállamról, hogy kinyissa nekem az ajtót, majd ismét közel húz magához. Olyan érzésem van, mintha mi lennénk Edward és Bella, amikor a parkolóban egy párként parádéztak."

"Szerintem nem a kövérségem határozza meg, ki vagyok. A zsírréteg rejti el az igazi énemet a külvilág és magam elől is."

"Talán nem ismerem Event olyan régóta, mint ti néhányan, de ő jobban ismert engem, mint ti valaha is. Űrt hagyott maga után az életemben és a szívemben. Ő volt a legkedvesebb ember, akit valaha ismertem. Olyan volt, mint egy tükör: megmutatta az előnyös tulajdonságaimat, amiket én magam nem láttam, és biztos vagyok benne, hogy ti sem. Sosem szűkölködött nagylelkűségével sem szavakban, sem gesztusokban."

"Even felnevet, melegen, mint a sirályok rikoltása és a motor dübörgése. Olyan, mint a napfény és a lábujjamat nyaldosó víz."

https://moly.hu/konyvek/deirdre-riordan-hall-sugar


2017. szeptember 6., szerda

Penelope Ward: Legdrágább mostohabátyám

Újabb könyv, amire szeptemberben került sor. Már több helyen olvastam, láttam, hogy mások milyen jó véleménnyel vannak róla, sokan olvassák, így eljött az ideje, hogy én is a kezembe vegyem.
Rubin pöttyös könyvben még nem csalódtam, így nagy bizakodva álltam neki ennek a történetnek is. A borító már elsőre levett a lábamról, ha tehettem volna egyszerre néztem volna a borítót és olvastam volna a könyvet.


A történet elején úgy tűnt, hogy egy egyszerű családi perpatvar tárul elém, kicsit megspékelve, de ahogy olvastam tovább, - szinte ittam a sorokat - rájöttem, hogy sokkal több van mögötte, mint, amit elsőre mutat. Elec az elején undok, kötözködik a mostohahúgával, zavarba hozza, majd féltékeny lesz, ha más fiúkkal látja a lányt. Na persze Greta sem maradt közömbös a fiú iránt...
Ez furcsa lehet első olvasásra, hisz szinte "testvérek", de a történet későbbi részeiben mindenre fény derül. Megtudjuk, hogy Elec miért viselkedett olyan bunkón a lánnyal, majd kiderül, hogy ki is ő valójában, mi a története, ami kihat az egész életére.
Amikor Elec visszament az anyjához, otthagyva Greta-t az éjszaka után, úgy tűnt, hogy vége mindennek, ennyi volt. Ám az írónő megmutatta a hét évvel későbbi helyzetet, ami szintén érdekes és kényes szituációkhoz vezetett. Greta szingliként, míg Elec a barátnője társaságában találkozott újra a lánnyal. Mindkettejüknek nehéz pillanat volt a találkozás, amire a múlt rávetette árnyékát. Végül Greta és Elec csak egymásra találtak, belátták, hogy nem tudnak élni a másik nélkül.

A legnagyobb karakterváltozáson Elec ment át, aki felelősségteljesebb és bölcsebb lett. Törekedett a jobb, boldogabb életre, ami neki gyerekként nem adatott meg. Ezért is szerette volna minél boldogabbá tenni a családját, bebizonyítva, hogy az alma messze esett a fájától.
Ajánlom mindenkinek, aki hisz a reményben és bírja az érzelmi hullámvasutat! :)

https://moly.hu/konyvek/penelope-ward-stepbrother-dearest-legdragabb-mostohabatyam

2017. augusztus 31., csütörtök

Melissa Landers: Összefonódva

Elérkeztem végül a trilógia zárókötetéhez. Ami furcsa, hogy ezt tartott a legtovább, míg kiolvastam. No ez van, ezt részben a zsúfolt cselekmények számlájára írom.
Ezzel a könyvvel lett kerek egész a történet, lezárt a sztori. Nagyon tetszett, hogy Cara és Aelyx körülménytől függetlenül kitartanak egymás mellett, nem választják a könnyebb utat.
A kezdetleges boldogság, nyugalom hamar elillant, gondok és rengeteg feladat lépett a helyébe. Syrene az előző két könyvben elég undok, kedvetlen l'eihr-nek tűnt. A hozzáállásom az utolsó kötetre gyökeresen megváltozott. Syrene hatalmas karakterváltozáson ment keresztül. Kedvesebb lett, majd David elvesztése után többször igényelte az egyedüllétet, nehezen dolgozta fel lih'anja halálát. Emiatt is örültem nagyon a befejezésnek, amikor kiderült, hogy tényleg létezik az ellenszer és David-et vissza tudják hozni az életbe. Így tripla happy end-el zárult a történet. Azaz Aelyx-Cara, Syrene-David és Elle-Troy páros egymásra találásával.
Ebben a könyvben Jaxen volt számomra a legellenszenvesebb karakter, örültem, mikor kimúlt.
Az zavaró volt egy kicsit nekem, hogy több minden történet ebben a részben, több szálon futott a történet. Emiatt adtam csak 4,5 csillagot. Ezen felülkerekedve viszont egy klassz alien-es, harcos történetet kaptam, szenvedéllyel átitatva.


2017. augusztus 24., csütörtök

Melissa Landers: Elidegenítve

Alapvetően nem szeretem az alien sztorikat. Ez alól erős kivétel persze a Luxen sorozat, ami felülmúlt minden elképzelést. Emiatt az Elidegenítve trilógiának is adtam egy esélyt. És milyen jól tettem!
Maga a történet jól felépített, a cselekmények egymásra épülnek, nincs hiányérzet olvasás közben. Ami elsőre megfogott az a borító volt. Már emiatt érdemes volt kézbe venni. Jól ábrázolja a két világot, bolygót, ahol a lány a Földön, a fiú pedig a L'eihr bolygón látható.
Ugye mondanom sem kell, hogy egy szerelem kibontakozását tárja elénk a könyv. Ám mellette egy nagyon fontos problémával is foglalkozik. A Földön tíz éven belül elfogy a víz, így a létfenntartáshoz szükséges elem megszűnik, ami az emberiség végét jelentheti. Emiatt és a közös utód létrejöttének reményében akar szövetségre lépne a L'eihr bolygó a Földdel. Mindeközben a szerelmesek hazugsággal, fenyegetéssel találják szembe magukat.
Kedvenc szereplőm Cara, aki mindig kiáll magáért és a szeretteiért, őszintén hisz a jobb jövő lehetőségében. Éltanuló, a vitakör kiemelkedő tagja és nem utolsó sorban blogger, aki újságírónak készül. Blogjában a Földre érkező cserediákról ír, aki egy évig náluk fog lakni.
Az tetszett a legjobban a történetben, amikor Cara a l'eihr rajongólányok letámadásától megvédte a cserediákot. A másik pedig ami még nagyon tetszett, az a pillanat volt, amikor Aelyx mindent bevetett annak érdekében, hogy felvidítsa Cara-t.
Ugyan kétkedve vettem kezembe a könyvet, de ennek ellenére a végére egyre jobban megszerettem.


https://moly.hu/konyvek/melissa-landers-elidegenitve

2017. augusztus 12., szombat

Nicola Yoon: Minden, minden

Végre sikerült elolvasnom ezt a várva várt könyvet. A filmes borítója gyönyörű, egyből beleszerettem. Ellenben a magyar borítója elég gyatra szerintem a könyvnek, túl nyálas, csöpögős. Ehhez képest azért a történet nem úszik nyakig a romantikában.
Összességében nagyon tetszett a történet, bár volt, amit nagyon furcsálltam. Na, de először nézzük a jó oldalát. Madeline és Olly személye szimpatikus volt, szurkoltam nekik, hogy összejöjjenek. Becsülendő, hogy a fiú így is beszélt találkozott a lánnyal, hogy egy külön tisztító procedúrán kell átesni miatta. A két fiatal chat beszélgetését élmény volt olvasni. Néhol kacagtató, vicces, néhol pedig az élet igazságát tartalmazta.


Hatalmas bátorságra vall Maddy részéről, hogy a betegsége ellenére kirohant az utcára, amikor látta, hogy Olly apja ordibál, kezet emel a fiúra és a családjára. Viszont innét már gyanús is lett a sztori. Ugyanis, ha a lány tényleg súlyos beteg, allergiás mindenre, akkor az a pár perc is megártott volna neki szerintem, aztán ki tudja. A Hawaii kaland során Maddy elengedte magát, végre úgy érezte, hogy igazán él, erre rosszul lett. Ekkor elkezdtem kételkedni, hogy mi van, ha mégis beteg. Persze végül kiderült, hogy csak valami vírust kapott el, amitől egyből megnyugodtam. Majd a végén lelepleződött, hogy Madeline édesanyja az igazi pedig, nem pedig ő maga. Maddy meg is haragudott az édesanyjára – akit kis részben meg tudtam érteni a tettéért, mivel élete szerelmét és a fiát is elvesztette, nyilván a széltől is óvná a megmaradt gyermekét – aki tizennyolc évet „vett el” az életéből. Se óvoda, se iskola, se barátok. Aztán jött Olly, a szomszéd srác, aki felforgatta Maddy addigi életét.


Amit nem tudtam felfogni az az, hogy Maddy-nek honnét volt pénze, hitelkártyája. Miből rendelt ruhákat, repülőjegyet, stb. Erre nem adott magyarázatot a szerző, mintha magától értetődő lenne, hogy van hitelkártyája a főszereplőnek.
Ennek ellenére a tízből nyolc pontot tudok adni ennek a könyvnek. A kedvencem nem lesz, de megérte elolvasni, kellemes kikapcsolódást jelentett minden sora.

https://moly.hu/konyvek/nicola-yoon-minden-minden

2017. július 21., péntek

John Green - David Levithan: Will&Will, egy név, két sors

Grayson megismerkedik Will Graysonnal. Az egyik fiú okos és különc, akinek egyik alapszabálya: mindentől és mindenkitől tartja a távolságot. A másik dühös és depressziós, életének egyetlen fénypontja egy internetes barátság. Egy hideg éjszakán Chicago egyik legfurcsább pontján a két fiú útja keresztezi egymást. Ettől a pillanattól kezdve világaik összekeverednek, az életük visszavonhatatlanul egybefonódik.
A Chicago különböző kertvárosaiban lakó két Will Grayson mintha nem is ugyanazon a bolygón élne, pedig Evanston nincs is olyan messze Naperville-től. Amikor a sors ugyanarra a meglepő helyre sodorja őket, a két fiú azon kapja magát, hogy hirtelen minden a feje tetejére áll, szembesülnek elkövetett hibáikkal, és esélyt kapnak a változtatásra. Régi és új barátaik – köztük a nagyon nagy és nagyon csúcs Mini Cooper, vérbeli focista és káprázatosan tehetséges musicalszerző – segítségével a két Will végül úrrá lehet szívügyein, mi pedig tanúi lehetünk egy olyan zseniálisan szuper gimis musicalnek, amelyhez foghatót még nem látott a világ.


Ma már egyre több könyv szól melegeknek, melegekről, stb. Ez a könyv azonban inkább a mássággal való megbarátkozásról szól és arról, hogy milyen melegként az élet, vagy milyen egy meleg-hetero barátság? John Green és David Levithan tollából több kérdésünre is választ kapunk. Elsőre elég bizarrnak, majd viccesnek találtam, hogy egy nagydarab srácot – aki ráadásul meleg – Mini Cooper-nek neveznek. Szinte, mint egy autót.
A két Will Grayson találkozása pedig bebizonyította, hogy hiába az azonos név, nincs két egyforma ember. Mini és a másik Will kapcsolata pedig megmutatta, hogy nincs két egyforma meleg, mindegyikük másképp élte meg a nemi identitását. Míg Mini büszkén, addig eleinte Will takargatnivalóként tekintett a másságára. Pedig ettől egyikük sem lesz más, vagy rosszabb ember, mint a hetero társuk, csak a másik nemet szeretik.
Összességében egész jó kis történet volt, amit meleg és hetero olvasóknak egyaránt ajánlok. Vicces, humoros – ugyan néhol fanyar – és tanulságos is.

2017. július 17., hétfő

Húsz éve varázsol Harry Potter



 Nem csak mi, a varázslóvilág is öregszik. Az írónő J. K. Rowling egyik napról a másikra sikeres és ismert lett az irodalomban. Idén már húsz éve, hogy 1997-ben megjelent a sorozat első kötete, a Harry Potter és a bölcsek köve.

Az évforduló kapcsán maga az írónő is megemlékezett az eltelt húsz év sikeréről. „Húsz évvel ezelőtt ezen a napon a világ, amelyben egyedül éltem, hirtelen másoknak is megnyílt. Csodálatos volt. Köszönöm. – írta büszkén, az oldalán Rowling. Nem csak az írónő emlékezett meg a huszadik évfordulóról, hanem a Harry Potter filmek több szereplője is. A legtöbben hálásan gondoltak vissza, hogy részük lehetett a csodában. Ez a világ generációkat kísért, és kísér még ma is végig a gyermek-, majd kamaszkoron. 

A varázslóvilágból már kikupálódtunk a könyvek és a filmek alapján, ám rejtély, titok így is maradt bőven. Most, a megemlékezés alkalmából több – eddig rejtett – érdekességre derült fény. Ami a legjelentősebb, hogy a Bölcsek köve megjelenése óta nagyjából félmilliárd példányt adtak el a sorozatból, így ezzel a Harry Potter lett minden idők legsikeresebb regénysorozata. Emellett vannak még kisebb-nagyobb nyilvánosságra hozott adatok, tények. Ilyen például, hogy Rowling ragaszkodott hozzá, hogy kizárólag csak brit színészek szerepelhetnek a filmekben. Kiderült az is, hogy a legidősebb színésznő Shirley Henderson, aki a Titkok kamrája forgatása idején 37 évesen játszotta el Hisztis Mirtillt. Így ő a legidősebb, aki roxfort diákot alakított.


Joanne Kathleen Rowling-nak, - amit nagyon kevesen tudnak – az életútja is mesébe illő. Amikor írni kezdte Harry történetét, egyedülálló anyaként, szociális segélyen élt. Élete legmegrázóbb élményeként tartja számon azt az éjszakát, amikor édesanyja elhunyt. Ekkor az írónő még csak huszonöt éves volt, a Harry Pottert hat hónappal anyja halála előtt kezdte el írni. Édesanyja elvesztése után jutott arra a döntésre, hogy Harry is veszítse el a szüleit. Első gyermekét elvesztette, majd 1993-ban megszületett kislánya. A házasság azonban nem bizonyult hosszú életűnek. A férfi agresszív viselkedése és alkohol iránti szenvedélye miatt tizenhárom hónap után elváltak. Kislányával Skóciába költözött. Sokáig munka és pénz nélkül élt egy lepusztult lakásban, olyan mély depresszióban, hogy már az öngyilkosságot fontolgatta. Lánya, Jessica és másik teremtménye Harry Potter azonban megmentették, értelmet adtak napjainak. A kéziratot nyolc kiadó dobta vissza, míg végül 1997-ben a Bloomsbury zöld utat adott a történetnek. Rowling ekkor tette hozzá nevéhez a K betűt, nagyanyja, Kathleen emlékére. Kiadója kérésére pedig csak a keresztnevei kezdőbetűit használta. Ugyanis az akkori tapasztalatok szerint az eredeti célközönségnek szánt fiúk nem rajongtak azokért a könyvekért, amelyeknek nő a szerzőjük. Ettől az előítélettől való félelem máig él az írónőben. Jelenleg heti kilencszáz millió forintot keres csak a könyveivel, amit még kiegészítenek az egyéb jogdíjak. Olyan sebességgel lett milliomos, majd milliárdos, hogy csak kapkodta a fejét. Ennek ellenére nem herdálja vagyonát, hanem elsősorban jótékonykodásra költi a pénzét.

2017. július 13., csütörtök

Stephanie Perkins: Isla és a hepiend

Még, még, még!!! Annyira beleolvadtam Isla és Josh sztorijába, hogy mikor befejeztem csak néztem magam elé. Vártam, hogy mi lesz még, hogyan folytatódik a történetük. Együtt öregszenek meg? Milyen foglalkozást választ Isla? És sorolhatnám még, de be kellett érnem Miss Perkins befejezésével. Az írónő ritka gyönyörűen tudja ábrázolni a szerelembe esést, mind a három regényében. Nagyon remélem, hogy még sok hasonlóan szép, megható történetet olvashatunk a szerzőtől. Legszívesebben ezt a könyvét is húztam-halasztottam volna még, hogy minél tovább a szereplőkkel lehessek, akik mind a humorukkal, egyediségükkel, különcségükkel magukkal ragadtak. Stephanie Perkins a harmadik regényével sem okozott csalódást az olvasóknak. Az pedig plusz pozitívum, hogy az előző két kötet szereplői is helyet kaptak!! :) <3



A városban, amely sosem alszik, fellángol a románc, de vajon kiállja a szerelem az idő próbáját? 

A reménytelenül romantikus Isla azóta van belezúgva a zárkózott művész Joshba, mióta csak megkezdték első évüket a Párizsi Amerikai Gimnáziumban. Egy véletlen nyári találkozás után Manhattanben románcuk nem is tűnik olyan lehetetlennek, mint Isla hitte. Ám ahogy Franciaországban megkezdik végzős évüket, Islának és Joshnak komoly kihívásokkal kell szembenézniük: meg kell birkózniuk a családi drámával, bizonytalan egyetemi jövőjükkel, és azzal az igencsak valószínű lehetőséggel is, hogy talán el kell válniuk egymástól. 

A rajongók kedvencei, Anna, Étienne, Lola és Cricket mind felbukkannak ebben az igaz szerelemről szóló, édes és érzelmes történetben – amihez New York, Párizs és Barcelona szolgáltatja a bámulatos hátteret –, Stephanie Perkins népszerű sorozatának lezárásában.

https://moly.hu/konyvek/stephanie-perkins-isla-es-a-hepiend

2017. július 12., szerda

Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Nagyon furcsa és eleinte értelmetlen olvasmánynak tűnt. Majd, ahogy haladtam a történetben, a ’90-es évek hangulatát idézte, amit úgy gondolom, hogy hűen visszaadott. Ennek ellenére nem igazán nyerte el a tetszésemet ez a könyv. Az olvasónak szánt üzenet szerintem az, hogy éljünk úgy, ahogy mi akarunk és ne úgy, ahogy mások elvárják tőlünk, menjünk az álmunk után. Ám a felelősségtudatról kevésbé van szó.


1993-at írunk, és az X-generáció Kurt Cobain és a grunge mozgalom zenéjére dübörög. A tizenhat éves Maggie Chicago nagyvárosából az Ír-tenger partjára kerül, egy szélfútta városkába, ahol rockzenész nagybátyja, Kevin által küldött magazinokon és édességeken tengődik, és nem tudja, valaha is megtalálja-e a helyét ebben az új világban. Amikor lecsap rá az első szerelem és egy hirtelen haláleset, Maggie tiltott zarándokútra indul, hogy teljesítsen egy utolsó kívánságot: „élj!”

https://moly.hu/konyvek/jessie-ann-foley-egyszeru-dal

Veronica Roth: A lázadó

Magamat megcáfolva előbb a filmet néztem, és csak most olvastam el könyvben. Nagyon tetszett a könyv, amiből megtudtam, hogy sok fontos infót kihagytak a filmből, ami lényeges. Összességében nem mondhatom azt, hogy jelen esetben a könyv jobb, mint a film (pedig 99%-ban a könyv a nyerő), hiszen a Tobias-t játszó Theo James-t nem lehet megunni a filmben :) Számomra ezért itt a könyv-film döntetlen, mintha kiegészítenék egymás hiányosságait. (persze Theo nem hiányosság a könyvben, de azért őt igazán jó „élőben” látni)


Egyetlen döntésed hatására megváltozhatsz – vagy akár meg is semmisülhetsz. Minden egyes választásunknak megvannak a maga következményei – Tris Prior is megtapasztalja ezt, amikor nyugtalanság s zavar támad körülötte a társadalom valamennyi csoportjában. Meg kell próbálnia megmenteni a szeretteit – és önmagát –, miközben újra meg újra szembesül a fájdalom, a megbocsátás, az azonosulás, a hűség, a politika, a szerelem és a szeretet kérdéseivel.