Mathias Malzieu: A szív mechanikája

A szív mechanikája kötetet az Európa Kiadó Raktárvásárán vettem még júniusban. A különleges borító és a nem mindennapi leírás szinte azonnal magával ragadott.

"Malmom az álmok búzájából valóságot őröl."

A szerzőről tudni kell, hogy francia rockénekes, tehát ezt a romantikus mesét ennek fényében tálalja. 

A történet elején azt hittem, hogy egy különös fantasy történet bontakozik ki előttem, ami igaz is, ám ez sokkal árnyaltabb ennél. A főszereplő nem akármilyen hátránnyal, beteg szívvel születik. Annak érdekében, hogy jól működjön egy órát erősít a szívéhez a furcsa Madelaine bába, gyógyító. Ám nem elég, hogy betegen született, ráadásul szülőanyja is lemondott róla, senki nem akarta örökbe fogadni. Ám ez még semmi ahhoz képest, amit Jack - a főszereplőnk - a nagybetűs életben, a világban megtapasztal, kénytelen átélni. A bántás, csalódás, sóvárgás és maga a szerelem is csorbát ejt a fiú szívén, melyet nehéz helyrehozni. Ám ő kitart az álma, vágya mellett, nem adja fel, hogy az övé legyen a kis énekesnő. Ám az énekesnő szívére más is pályázik, nincs könnyű dolga Jack-nek. Ennek ellenére küzdve az elemekkel  - ha csak rövid időre is - sikerül elérnie, hogy a kis énekesnő felfigyeljen rá, értékelje, viszonozza a szerelmét. Végül a sok zavar és félreértés miatt elválnak útjaik, majd évekkel később ismét keresztezik egymást, több-kevesebb sikerrel. 

"Úgy ​szeretjük egymást, mint két megelevenedett gyufa. Nem beszélünk, lángra gyúlunk!"

A főszereplőt több karakter is segíti útján, de akad egy ellenlábasa is, aki mindenáron útját akarja állni. Ez a könyv jól bemutatja, hiába annyira más valaki, mint a legtöbb ember, őt is érhetik csalódások, kihívások, akadályok, szívfájdalmak. Rávilágít arra a szerző, hogy az Élet minden helyzetben okozhat váratlan meglepetéseket, fordulatok várhatnak minden utcasarkon, anélkül, hogy felkészülhetnénk rá. Rendkívül fontos, hogy a szívünkre hallgassunk, figyeljük meg, mit súg és ne hallgassuk el az igazat, legyünk őszinték akkor is, ha az tűnik a kockázatosabbnak. 

A kalandok során végig izgultam a történéseket, bízva benne, hogy Jack-et elfogadják és elnyeri a lány szerelmét. 

Ez a különleges, izgalmas fantáziavilággal bíró könyv belopta magát a szívembe. Kiemelést, dicséretet érdemel a szerző írói stílusa, történetvezetése. 

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek

A közelmúltban hallottam először erről a könyvről, mely mára - nem véletlenül - klasszikussá nőtte ki magát.

Számomra a könyv szent és sérthetetlen, ahogy az irodalom is, emiatt érdekelt, hogyan vetemedhet valaki ilyen elborzasztó tettre, mint a könyvégetés... Ennek jártam utána Bradbury történetében.

"Emberekkel együtt lenni, az jó. De azt már nem tartom szociális valaminek, ha összeterelnek egy csomó embert, s nem hagyják őket beszélgetni. Tv-óra, kosárlabda, baseball vagy atlétika…"

Külön-külön és egyben tekintve is figyelemre méltó történetet, történeteket kaptam.

A Fahrenheit 451 határozottan helytálló a mai, 21. században. Sokan manapság is inkább struccpolitikát folytatnak, homokba dugják a fejüket, nem veszik észre a problémát a világban, az életükben, csak élnek, sodródnak. Ez köszön vissza Bradbury szavaiból is, míg Guy Montag fülébe egy „kismadár” belecsicsergi, hogy másképp is lehetne élni. Ez a másképp pedig a lelassulás, a pillanat töredékének megfigyelése, rácsodálkozás a természtre, stb. Nem utolsósorban pedig művelődés, költészet, irodalom, kultúra, melyek rávilágítanak a valóra, görbe tükröt tartanak a társadalom felé. Vajon áldás a tudatlanság vagy átok? Jobban járunk, ha sodródunk a tömeggel és nem tudunk semmit vagy van ismeretünk a valódi világról, majd ennek hatására jobb, teljesebb, minőségibb életet élnénk. Elgondolkodtató, vajon érdemes szemet hunyni a társadalom parasztvakítása, megvezetése felett vagy megpróbálhatunk kilógni a sorból, jobbak, eltérőbbek lenni az átlagnál? Tudjunk vagy ne tudjunk? Ez itt a kérdés. Akarom mondani, van egyáltalán kérdés?

A többi rövid történet is tanulságos, érdekes volt a maga módján, bár számomra kissé elvont is egy-egy sztori. Érdemes olvasni a szerzőtől, megismerkedni a stílusával, világnézetével.

Szentendrei Judit: Mézes Cukrászda

Mesék a méz utcából

Édesszájúként különösen megörültem ennek a kis könyvnek, ki is olvastam hamar. 

Meseszerű grafika, ízléses elrendezés jellemi a Pagony Kiadó eme példányát.

Senki és semmi sem az, akinek/aminek elsőre látszik. Elsőre nehéz megállapítani ki milyen karakter, ahogy ebben a tanulságos mesében sem lehetett.
Négy különböző habitusú karaktert kaptunk, akik egy kivétellel mind kibuktak, hogy egy félreértés miatt együtt kell lakniuk. Ám, ahogy az lenni szokott enyhült a rosszallás, majd valami frenetikus dolog született az együttműködésükből.
Érdemes követni hőseinket, akik tanítanak, elrettentő vagy éppen követendő példaként szolgálhatnak gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
Ráadás, hogy a történet végén különböző íncsiklandó süteményrecepteket oszt meg az olvasókkal a szerző.

Érdemes elolvasni ezt a tanulságos, szórakoztató történetet, mely egy nem mindennapi, ám nem is olyan ritka társaság közös kalandját örökíti meg. 

George Orwell: Állatfarm

Orwell az 1984 című művével máig töretlen népszerűségnek örvend. Rejtett politikai mondanivalójú műve az Állatfarm is, mely állatok főszereplésével mutatja be az akkori szovjet állam, sztálini korszak elnyomó világát. Ez a szatíra rendkívül hűen ábrázolja a rendszer kegyetlenségét. 

Az Európa Kiadó legutóbb egy letisztult, a fő karaktert középpontba helyező borítóval adta ki a sokak által emlegetett könyvet. 

A szerző a második világháború idején írta a művet, mely 1945-ben látott napvilágot, majd közel 10 évre rá szerzett hírnevet magának. Érdekesség, hogy rajzfilm, majd élőszereplős filmfeldolgozás is készült belőle.

A történet azzal kezdődik, hogy az állatok, a disznók vezetésével megdöntik Mr. Jones, a gazda uralmát. Elegük van a zsarnokságból, egyenlőtlenségből, ám a maguk által igazgatott Állatfarm csak a kezdeti időszakban tűnik szabad, derűs légkörűnek, hamar komorrá válik a hangulat. Eleinte büszkén éneklik az állatok az Angolhon Állatai című indulót, majd az új, zsarnoki vezetésnek köszönhetően le kell mondaniuk róla. Hamar megváltozik, átalakul az a hétparancsolat is, melyet az Állatfarm működésének elején meghatároztak. Megjelenik a történelmi dokumentumok hamisításának eleme, mely egyre durvább formákat ölt. 

"A dolgok sohasem mentek, és soha nem is mehetnek se jobban, se rosszabbul - az éhség, a szenvedés és a csalódás (...), az élet megváltozhatatlan törvényei."

Orwell több ízben is kritizálta a sztálini vezetést, a szovjet mintát. A mű ugyan a sztálini korszak kiparodizálása, ráhúzható minden egyes elnyomó, totalitárius rendszerre. 

A kezdeti "Minden állat egyenlő" jelszó érdekesen módosul a történet végére. Az Őrnagy eszméi feledésbe merülnek Napóleon diktátori uralmával. Napóleon különböző ideológiai magyarázatokkal egyre zsarnokibb, zord diktatúrát kényszerít az állatokra, akiknek ugyan kezd gyanús lenni a sok módosulás, de szólni nem mernek, félnek a megtorlástól.

Elgondolkodtató írás, mely a diktátori rendszerek tükörképeként jelenik meg. Megmutatja, mi történik, ha rossz kezekbe kerül az irányítás és rávilágít arra, hogy nem mindig érdemes váltani, változtatni, hiszen minden uralomnak megvan a maga árnyoldala. 

Müller Péter: Vallomás a szerelemről

Müller Péter neve, személyisége kellemes érzést kelt bennem, nyugalmat, bölcsességet sugároz. Már több könyvét is olvastam - ám közel sem eleget - nagyon kedvelem a stílusát, azt amiről beszél.

A Vallomás a szerelemről már régóta várólistán volt, eddig halottam, mert úgy éreztem, kell hozzá egy bizonyos nyugalmi állapot, hangulat. 

Az első oldaltól az utolsóig élveztem a szerző szavait, aki, mint mennyei mannáról beszél a szerelemről. A szerelem igazi valóját megfogalmazva, körüljárva tárja elénk ezt a világteremtő, összetartó, mindenek felett álló érzést. Beszél a három szer - a szeretet, a szerelem, a szeretkezés  - együtteséről, arról, hogy akkor van igazi harmónia, amikor ez a három egyszerre van jelen. 

"A szerelem láng, a szeretet parázs. Az egyik lobogva lángol, a másik hosszan, tartósan melegít."

"Ha valóban megszeretlek, s te megszeretsz engem: egyikünk sem lesz többé az, aki volt."

Azt, hogy létezik e a nagybetűs Igazi, több irodalmi mű és valós eset is igazolja. A legismertebb Madách Imre az ember tragédiája című műve, ahol Ádám és Éva különböző megtestesülésekben is felismerték egymás lelkét, az ősvalójukat, nem csak eredeti képükben. Ebben a műben alátámasztásra kerül, hogy a nő nem bűnbe viszi a férfit, hanem éppen, hogy visszatéríti a helyes útra, más szóval megmenti a világot. 

Shakespeare Rómeó és Júlia szerelme a világirodalom egyik leghányattatottabb kapcsolata, ám a két fiatal mégis kitartott egymás mellett. A szerző megemlíti még Teréz anyát, aki élete végéig odaadóan szerette, követte Jézust. II. János Pál pápa szerelme is példaértékű, aki még pápává választása előtt beleszeretett élete szerelmébe, akivel ki is tartottak egymás mellett halálukig. Ugyan nem érintkezhettek, ám ez a mély érzés, mindennél erősebb kötelék túlélte a távolságot, külön élést is. 

Müller Péter találóan megfogalmazza, hogy a férfinek míg háza van, de asszonya nincs, addig csak haza megy. Amikor felesége lesz, már otthonná válik a szimpla ház, egy meleg, szeretetteli otthonná. A nő életet lehet belé, ahova boldogan siet haza a férfi. 

A szerelem, ahogy a könyvből is kiderül, hatalmas erő, ami által többek leszünk, teljesebb lesz az életünk, mint nélküle. Óvjuk, őrizzük ezt a tüzet, hogy megmaradjon a lángolás, ha rátaláltunk az Igazinkra. 

"Szerelmes ​vagyok. Hatvankét éve. Ez a történelmi korokon áthúzódó személyes élményem szülte ezt a könyvet. Nem a tartós párkapcsolatról, hanem a szerelemről írtam. Az öröklángról, amelyről tudom, hogy nem lesz parázs soha. Láng marad mindig. Azt is tudom már, hogy öregkorunkban lobog a legszebben és legizzóbban. A búcsú gyönyörűbb, mint a találkozás.

Életem összegezése ez a mű."

A szerző a szerelem rejtélyét igyekszik felfejteni e könyvben, rájönni a szerelem titkára. Ez korántsem könnyű vállalkozás, ám érdemes elolvasni, sok sok értékes sor tárul a szemünk elé. Gyönyörű, megindító gondolatok, elhivatottság és örökláng. 

Dan Brown: Vad szimfónia

A szerző már régóta nagy kedvencem, így felkaptam a fejem, amikor megtudtam, hogy egy gyerekeknek szóló verses-zenés könyvvel rukkol elő. 

A hatás pedig nem maradt el. 

Dan Brown megmutatta, hogy gyermeknyelven is jól teljesít. A borító lenyűgöző, az illusztráció csodaszép, a versek, azaz szimfóniák találóak, játékosak. 

Ha Dan Brown pennát ragad, abból kizárólag valami jó sülhet ki a végén. Így történt ez a Vad szimfóniával is, melyet az általam oly nagyra tartott Papolczy Péter fordított. Elismerés illeti Susan Batori illusztrátort is, gyönyörű, elképesztő munkát végzett. Humoros, vidám, csattanóra végződő történetek, bemutatkozók, melyek hűen ábrázolják a felsorakoztatott állatokat, különböző, különleges tulajdonságai alapján. Ráadásul Dan Brown saját zeneműveivel aláfestve is olvashatjuk a dalszövegnek beillő tartalmakat. Ehhez csupán QR-kód leolvasóra van szükségünk és a fülünkre.

Csoda klassz könyv tele bölcs gondolatokkal, tanító jellegű tanácsokkal a szimfóniák mellett.

Polus Enikő: Életünk mellékszereplői

Az érzelmi intelligencia fejlesztése

Polus Enikő mentálhigiénés szakember, családsegítő, fejlesztő pedagógus formabontó kötete tavaly, 2020-ban jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában, gyönyörű színekkel, keménytáblás kiadásban.

A szakértő segít, hogy fejlesszük személyiségünket, tudatosabban éljük hétköznapjainkat. Rávilágít arra, hogy minden egyes pillanat fontos, jelentős lehet az életünkben, akár a környezetünk életében, ahol mi játszunk mellékszerepet. 

"Soha nem baj, ha nem mindenki szeret, de legyen valaki, aki igen."

Az Életünk mellékszereplői egy olyan könyv, amelyben a szerző, szakember megmutatja,hogyan lehetünk mások hasznos, akár kulcsfontosságú mellékszereplői, s, hogyan vehetjük észre a saját mellékszereplőinket, hogyan, miképpen becsülhetjük meg őket. Polus Enikő szakmai tapasztalatai mellett számos saját példát is hoz egy-egy élethelyzetre, melyeket sok esetben mesével is alátámaszt, bemutat, ábrázol.

Ez a kötet rávilágít arra,hogy mi legyünk saját magunk életének kovácsai, főszereplői, mellékszereplőinkre pedig fordítsunk nagy figyelmet, hisz rengeteget tanulhatunk tőlük.

Mindennek oka van, okkal történik velünk az, ami. Nem véletlenül találkozunk bizonyos emberekkel, hiszen valamilyen formában hatással vagyunk az életükre vagy éppen ők a miénkre. Minden mindennel összefügg, mint egy nagy körforgás. Fontos, hogy lehetőségünkhöz mérten tegyük szebbé, jobbá a másik életét, dobjuk fel a napját, hiszen ezzel már örömteli perceket okozhatunk az illetőnek. Jó tett helyébe pedig jót várj. Ám ne feledjük, nem biztos, hogy attól a személytől kapjuk vissza ezt a jót, akinek adtuk. 

Ajándék lehet a másik számára akár egy mosoly, egy apró gesztus is, nem kell hatalmas dologra gondolni. Emellett ne felejtsük el, hogy a saját életünkben a főszereplők mi vagyunk, tehát magunkat állítsuk az első helyre. Pihenjünk eleget, töltődjünk fel, foglalkozzunk lelkünk ápolásával, személyiségünk fejlesztésével. Ezáltal tudunk aktívan, pozitív szerepkört betölteni mellékszereplőként mások életében és így élhetünk igazán főszereplőként sajátunkban. 

Stefanie Stahl: A benned rejlő gyermeknek otthonra kell találnia

Megoldás (szinte) minden problémára

Az önismereti könyv 2017-ben, a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg hazánkban. 

A szerző okleveles pszichológus, szaktekintély a szakmájában. Elsősorban a kötődési szorongással, az önbecsülés erősítésével és a "belső gyermek" problémáival foglalkozik. 

"Tekintsd kötelességednek, hogy minél több örömet találj a mindennapokban, és élvezd az életet."

Több pszichológiai,önismereti könyvet olvastam már, így nagyjából tudtam, mit várhatok ettől a könyvtől. Ezzel szemben sokkal többet, mélyebb információt , mint, amire számítottam. Ajánlanám mindenkinek, aki kicsit is jobban meg szeretné ismerni saját magát, esetleg rá szeretne jönni, miért cselekszik sokszor ugyanúgy, miért követ tudattalanul egy adott sémát és hogyan tud ebből kimászni. Közérthető, könnyen olvasható, nem szükséges szakmai előismeret hozzá, csak nyitottság, befogadóképesség.

"Minden embernek szüksége van egy olyan helyre, ahol szeretik, elfogadják és biztonságban érezheti magát."

Ősbizalom - a boldog kapcsolatok kulcsa

Szól a szlogen a könyv hátoldalán. Arra céloz a szerző, ha megvan az ősbizalom, ősbiztonság, akkor megalapozzuk vele a sikeres, boldog kapcsolatainkat. Ezt az ősbizalmat jó esetben gyermekkorunk során fejlesztjük ki magunkban, s ez végigkísér minket egész életünkben. Emellett a pozitív, negatív tapasztalatok, szüleinktől, más-más személyektől szerzett sérelmek mélyen belénk vésődnek és tudat alatt meghatározzák önértékelésünket, kapcsolataink minőségét. 

Stefanie Stahl neves német pszichológus a "belső gyermeket" veszi górcső alá, aki a mi gyermeki énünk, akit otthonról hozunk magunkkal. Legtöbbünkben él egy úgynevezett sérült árnyékgyermek, aki negatív beidegződéseinket, gondolatainkat, érzéseinket magába zárja. Meg kell tanulnunk elválasztani saját magunkat a szülői elvárásoktól, negatív üzenetektől. Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy értékes emberek vagyunk, attól függetlenül, milyen bántások, sérelmek értek minket, melyek felnőttként akadályoznak minket, hogy kibontakoztassuk lehetőségeinket, megmutassuk, mire vagyunk képesek. 

A szakértő lépésről lépésre bemutatja, hogyan szerezzük vissza rég elveszett önmagunkba és a világba vetett önbizalmunkat.

Először is ismerjük fel és értsük meg, barátkozzunk meg a negatív dogmákkal töltődött árnyékgyermekünkkel, ezután már előhívhatjuk magunkban a napsugárgyermeket, aki nyitott a világra, vidám, erős, örömteli. Lehetővé teszi, hogy kiegyensúlyozott életet éljünk, boldog kapcsolatokkal vegyük körül magunkat.

Nagyon fontos, hogy konfliktus esetén beszéljük meg, ki mit érez, mit gondol, mert lehet nem is a felnőtt énünk sértődött meg, hanem a gyermeki, aki tele van félelemmel, sebekkel. Így könnyen tisztázhatjuk a nézeteltérést, nem alakul ki kommunikációs góc. 

Ne felejtsük el jutalmazni, dicsérni mind önmagunkat, mind társunkat, éreztessük vele megbecsülésünket. Amikor rengeteg információval telítődünk, hagyjunk magunknak időt ülepedni, ne válaszoljunk, cselekedjünk soha hirtelen felindulásból. 

Számomra sokat adott, segített a szerző, hogy más megvilágításban lássam a dolgokat, élethelyzeteket, mint korábban. 

"Vagy, aki vagy, ilyen vagy, kész, passz, és jó vagy így, ahogy vagy!"

Olvashatjuk a kötet végén ezt a bölcs gondolatot. Ne megváltoztatni akarjuk magunkat, hanem elfogadni, szeretni, csiszolni, hogy úgy viselkedjünk, hogy jól kijöjjünk magunkkal, és mások is jól kijöjjenek velünk.

Önmagunk elfogadása pedig nem zárja ki, hogy fejlődjünk! Sőt, csak akkor tudok dolgozni a gyengéimen, ha beismerem őket. 

Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi 8/1.-8/2.

Végére értem a méltán népszerű ifjúsági sorozatnak. Emiatt az egyik szemem sír, a másik nevet. Akarom mondani a 12 fős csapattal egy szuper élményben, kalandos utazásban lehetett részem, amiért ezer hála az írónőnek. Másrészről pedig szomorú vagyok, hogy véget ért ez a történet, amelyen nem egyszer sírva nevettem, meghatódtam vagy éppen megbotránkoztam.

Lassan érettségizik a banda, majd ki-ki megy a maga útjára. Nehéz lesz megválni a „csapattól”, de jó lesz visszaemlékezni rájuk. Osztálykép, új kapcsolat, ismét para Reni, laza Cortez és idegesítő Kinga, ám, aki mindemellett megmutatja, hogy igenis vannak érzései. Nagy változások vannak készülőben, ám van, ami sohasem változik. Ilyen a b-sek és a-sok kapcsolata, Zsolti és Máday kebelbarátsága, némely fiúk kütyümániája, Virág állatőrülete, Cortez „leg”-sége, a tanárok folyamat kiakadása és a sok sok őrültködés, nevetés.

Vizsgadrukk, év végi hajrá, osztályon belüli korrepetálások, Reni aggodalmai, túlparázások.. Végül újabb zseniális osztálybalhék, Gábor hihetetlen egyedi, fantasztikus búcsúbeszéde, fergeteges kirándulás, érettségi vizsgák, amin sikeresen túljutott mindenki, majd búcsúzás, ami kissé könnyesre sikeredett. Végül ki erre, ki arra, szétszéledt a 12 fős banda.

Hálám üldözze Leiner Laurát,hogy megírta ezt a sorozatot! Egyszerűen zseniális minden egyes kötet! Izgalmas, feledhetetlen időszakot jelentett a Szent Johanna olvasása. Az utolsó kötetet ráadásul buszon olvastam, nem tudom a többi utas mit szólhatott a néha könnyező, néha sírva nevető fejemhez. Mindenesetre hatalmas kaland volt, az összes karakter egyéniség, szívesen lettem volna az osztálytársuk.

Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi 7. Útvesztő

Ismét belevetettem magam a Szent Johannába, ahol ugyanaz a fergeteges hangulat fogadott, mint az eddigi hat részben.

"(…) – Kell egy biztos pont? – kérdezte halkan.

– Jól jönne – bólintottam.

– Itt vagyok. A többit kitaláljuk – mondta ki, nekem pedig a megkönnyebbüléstől szinte könny szökött a szemembe. A szavai hallatán valamiért elöntött a nyugalom, ami igazán jól jött, mert egy pillanat alatt megszüntette a pánikomat. És pont erre volt szükségem. Cortezre. Hogy mellettem legyen."

Alig vártam,hogy újra olvashassam a sorozatot. Ilyenkor mindig kicsit úgy érzem, mintha belebújnék Reni bőrébe. Legalábbis hozzá hasonlítok a leginkább.

Az eddigiek közül talán ez volt a leghangulatosabb rész, sok sok eseménnyel, történéssel, melyek megváltoztatták a szereplők életét. A szalagavató, a versenyek, szerelmek, új kapcsolatok, barátság, testvérharc, örökös tanár-diák küzdelem. Talán az tetszett a legjobban, hogy kitalálták nyomot hagynak maguk után. Ámbátor ezt az osztályt, ilyen színes karakterekkel mégis ki felejtené el? Emlékül pedig különböző nem éppen hétköznapi feladatokat kellett végrehajtaniuk. Alig várom, hogy megtudjam, a megmaradt diákoknak, mit kell véghez vinniük. Jó látni, hogy talán a rockerek kivételével minden diákon valamilyen módon fejlődött a karaktere, átalakuláson ment keresztül. Buli, könyv, filmezés, ami örök. :)) Ja, és I <3 Máday :D Szegény nő, nem is értem,hogy állt meg a lábán sokszor ennyi csíny után.

Shona Innes: A család olyan, mint egy süti

Gyermekeknek gyermeknyelven a családról. A szerző a család és a süti közötti párhuzamot szemlélteti könyvében közérthetően, élvezhető stílusban. Valóban sok hasonlóságot lehet felfedezni közöttük. Sokféle/fajta süti létezik, ahogyan többféle családmodell is. A hozzávalók/tagok szintén sokfélék, különbözőek, mégis jól megférnek egymás mellett. A süti és a család, családtagok is lehetnek különböző összetevőjűek, formájúak, méretűek, mégis mindegyik úgy értékes, ahogy van. Ilyen és ehhez hasonló finomságokat tár az ifjú olvasó elé a szerző. Célja, hogy ismertesse a család fogalmát a kicsikkel, bemutassa nekik, hogy több családmodell is elfogadott. Emellett hangsúlyozza a család értékét, fontosságát, természetesen a gyermek szemszögéből.

A szerző felhívja  a figyelmet a család fontosságára, jelentős szerepére a gyermek életében. A kisgyermeknek nem arra van szüksége, hogy szakszavakkal, tudományos érvekkel, netalántán szájbarágósan , meséljenek neki a család fogalmáról, hanem arra van szüksége, hogy az ő szintjén, a korának megfelelően, könnyedén, érthető módon legyen tálalva az adott téma. A gyermek nem buta attól még, hogy keveset tapasztalt, csak más oldalról, szemszögből kell megközelíteni. Ehhez nyújt segítséget ez a kis könyvecske, melyben a szerző hasonlatokon - jelen esetben család és a süti -keresztül magyarázza el a kicsiknek, mi is az a család. 

A könnyed, informáló szöveget Agócs Írisz egyedi, különleges, jópofa illusztrációi kísérik. Sok esetben a rajzok már önmagukért beszélnek. 

Gyermekeknek és szülőkkel közösen is olvasmányélményt adhat, sőt érdemes a kicsivel együtt olvasni, így már az olvasás folyamatában meg lehet beszélni a tartalmat.