Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa

Ez a kötet ugyan már hosszú ideje, hogy napvilágot látott, ám a tartalma még ma is forradalmian hat mind az olvasóra, mind a világra. 

A könyv a 1992-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tartott előadássorozatot foglalja magában. Feldmár András betekintést engedett a pszichoterápia lehetőségeibe, beszélt a gyógyulás lehetséges módjairól, a tudat természetéről és még számos, ma is aktuális témát érintett. 

"… minden betegség, minden fájdalom arra kér minket, hogy változtassuk meg az életünket. A kérdés az, hogy hogyan."

Szét lehet szedni részekre a dolgokat azért, hogy beszélhessünk róluk, de nem szabad elfelejteni, hogy mi szedtük szét. Illúzió, ha azt hisszük, hogy valódi részek. Abban a pillanatban, amikor a világról szavakkal beszélünk, szétszedjük a világot. De sajnos elfelejtjük, hogy mi szedtük szét. A világot sok darabra szét lehet bontani, ám valójában nincsenek darabjai. Illúzió azt hinni, hogy vannak.

"Vigyázni kell arra, hogy az ember kinek a szavára hallgat."

Könnyen eltévedhetünk, ha nem a megfelelő személyre hallgatunk, ha hagyjuk befolyásolni, irányítani magunkat. Nem véletlen, hogy az a legjobb, ha mi magunk döntünk, saját magunk tapasztaljuk ki, hogy mi a jó nekünk, nem pedig mások mondják meg, mi lenne a helyes.  

Vajon melyik és milyen az eredeti tudatállapotunk? Mivégre vagyunk a világon, mi az oka,hogy megszülettünk? Hogyan tudunk és mit vált ki belőlünk, ha egy másik tudatállapotba kerülünk?

Ezeket és ehhez hasonló kérdéseket vet fel, majd válaszol meg az elismert szerző. Érdemes végigolvasni, elmélkedni a szavak felett. Vajon élhetnénk másképp is? Mi az, ami meghatároz bennünket?

Feldmár András saját tapasztalatait, élményeit adja át némi spirituális vegyítéssel.

Érdekes, elgondolkodtató olvasmány a tudatunkról, annak működéséről és egyéb finomságokról.

Agnes Ravatn: Madarak ítélőszéke

A Madarak ítélőszéke egy olyan pszichológiai regény, ami az elszigetelődést, vezeklést, megbocsáttatást tárja az olvasó elé vegyítve a skandináv mondavilággal. 

"Az itteni életem olyan volt, mintha megszűntem volna létezni. Bagge lehúzott magával, és mégis a saját önszántamból vagyok itt."

A könyv tavaly, 2020. novemberében jelent meg a Tericum Kiadónál, hozzám pedig idén márciusban került egy nyereményjáték hozadékaként. Ezúton is köszönöm a kiadónak a kötetet! 

Elsőre a gyönyörű, egyedi madaras borító ragadta meg a figyelmem, majd felkeltette az érdeklődésem, hogy vajon milyen történet rejtőzhet egy ilyen beszélő cím mögött. 

Hamar beszippantott a történet, rabul ejtettek a szerző szavai. Agnes Ravatn pontosan tudja, mire van szüksége az olvasónak, ami miatt legszívesebben egy ültő helyében kiolvasná a könyvet. 

Adott két szereplő, egy férfi és egy nő, akik a közelmúltban elkövetett bűnük miatt úgynevezett száműzetésbe vonulnak, remeteként élnek egymás oldalán. Izgalmas volt látni, napról-napra, hogyan közeledik egymáshoz a két fél, majd kialakul a bensőséges kapcsolat, megtudják, mi miatt vezekel a másik. Elgondolkodtató, hogy melyikük bűnösebb, melyikük érdemel feloldozást az elkövetett vétek miatt. Próbára teszik hőseinket a madarak is, akik példát statuálnak a bűnösöknek különböző formákban. Külön érdekesség volt számomra, hogy a norvég, skandináv regékből, mondákból is merített a szerző. Ezáltal színesebb, árnyaltabb lett a cselekmény. 

Élet és halál, bűn és bűnhődés témaköre egyaránt felvetődik a történetben. Ki érdemel életet, feloldozást, s ki büntetést? Ezeket boncolgatja az írónő, aki zseniális stílusával az első oldaltól az utolsóig fogva tartja az olvasót. 

Spirit Bliss: Mennydörgő némaság

Elérkeztem a végső búcsúhoz, amikor lezárom magamban a Swanson-Summers történetet. Fájó szívvel, de mégis boldogan, elégedetten fejeztem be az utolsó kötetet. 

Spirit Bliss sokadszorra is elvarázsolt, rabul ejtette a szívem. Kétségtelen, hogy az egyik ritkán emlegetett tehetséges hazai írónőnk, aki több figyelmet érdemelne.

"A testvéreknek két kötelessége van, hogy békeidőkben civakodjanak, a bajban pedig összetartsanak."

A Könyvmolyképző Kiadó ad otthont az írónő eddig megjelent könyveinek, amely remélem még gyarapodni fog a közeljövőben. 

A befejező rész váratlan fordulatokat tartogat, ami hatással van az összes szereplőre. Bűnüldözés, menekülés, álca, haláleset, félelem, rettegés szeretettel, érzelmekkel fűszerezve. Elénk tárul a gyönyörű Skócia, ahol tanúvédelmi program keretén belül tartózkodik a Swanson és Summers család. Rejtélyek, váratlan gyilkosságok ütik fel a fejüket, melyek még inkább felrázzák és összezavarják szeretett karaktereinket. Kicsit olyan, mintha az olvasó és a szereplők is egy kész átverés show-ban szerepelnének ahol minden sarkon kandikamera leselkedik áldozatra várva. Ráadásul azt sem tudni kiben bízhatnak, ki barát, s ki ellenség. Emellett érzelmek garmadája vonul végig a cselekményen. Jossie két tűz közé kerül, vajon kit szeret valójában, s kire tekint barátként? Adam és Camilla a kislányuk és egymás lelki, mentális egészsége miatt aggódnak, hisz a bekövetkezett tragédia mindőjükben mély nyomot hagyott. Végül mikorra úgy tűnt, hogy elmúlik a fenyegetettség, megérkezik a felmentő sereg a véghajrában kiderül, hogy sokan nem azok, akiknek mondják magukat, van akit pedig ártatlanul megbélyegeznek. A végső küzdelem után mindenki megnyugodhatott, majd a két friss szerelmes rájött, hogy a korkülönbség nem lehet akadály, ám ráérnek, hiszen az igaz szerelem türelmes, kitartó és elszánt a választott mellett. 

A történet fokozatosan bontakozott ki a szemem előtt, izgalomban tartva. A nyomozót hamar megkedveltem, Jossie-t, Adam húgát pedig jobban megismerhettem, mint eleddig. Ez a kötet méltó lezárása a Swanson-Summers történetnek.

Ráadásul még intenzívebbnek éreztem, mint az előzőeket. Le a kalappal az írónő előtt,hogy fenn tudta tartani az érdeklődésemet feszültségkeltő történetvezetésével.

Az előző kötetekhez hasonlóan nyugodt szívvel ajánlom ezt a részt is a borzongani vágyóknak, rejtélyt szeretőknek.