Számos könyvet olvastam már Musso-tól, így tudtam, mire számíthatok. Talán kijelenthetem, hogy az egyik legjobb kortárs szerző, számomra legalábbis biztosan.
"Utazó voltam, aki csak átkel a maga korán, de nem éli meg.Nem találtam a szavakat, és nem értettem, amit hallok.Lemaradtam, egyre kevésbé éreztem otthon magam ebben a rémisztő világban."
Ez az idézet, könyvbéli gondolat röviden, tömören összefoglalja, mi is a történet fő mondanivalója. A főszereplő nem élte meg és nem élte át az életét, csupán élt, robogott, át egyik napról a másikra. Mindezt elég szövevényesen, fantasztikus elemekkel tarkítva tárja elénk a szerző. Itt, ebben a műben semmi sem az, ami elsőre látszik.
Érdemes alaposan kinyitnunk a szemünket, hogy átlássunk ezen a nyakatekert történeten. Már javában sajnáltam a főhőst, amikor fény derült rá - mintha lehullott volna a hályog a szememről -, hogy mindez pusztán a látszat.
Nem véletlen szól úgy a mondás, ami a könyvben is szerepel:
"Sose feledd, hogy két életed van. A második akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egyszer élsz.""[…] a tetteink nem múlnak el minden következmény nélkül."
A történet tele van fordulatokkal, merész váltásokkal és meglepő lépésekkel, jelenetekkel. Musso egy percre nem hagyja, hogy lankadjon a figyelmünk. Sosem lehet tudni, mi lesz a következő lépés, hogyan folytatódik a cselekmény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése