Vallom, hogy a mese lehet gyógyító erejű, ha megfelelően van elmesélve, körítve, ábrázolva. Ehhez tudni kell, melyek azok a mesék, amelyek leginkább alkalmasak a célra.
Boldizsár Ildikóval - akitől Csóka Judit is tanult - még általános iskolában találkoztam először, amikor a tapolcai könyvtárral ellátogattunk Paloznakra, az akkori Meseterápiás Központ színhelyére. A mesék ereje, sajátos világa már akkor magával ragadott, majd időnként újra visszaköszön.
"A mesék arra tanítanak, hogy minden döntésünknek következménye van. Ha rosszul döntünk, akár végzetes is."
"Amikor egy mesehős szorult helyzetbe kerül, ha olyan mértékű lesz a szenvedés nyomása, amit már nem tud tovább
viselni, akkor elindul. Más történik, amikor valaki beteg lesz. A beteg nem mindig tud saját maga elindulni, hogy
megtalálja a gyógyulását, ilyenkor a segítők szerepe válik fontossá.
Az első lépés pedig mindig a felismerés. A betegnek és a környezetének be kell látnia, hogy az egészség elveszett. Fel
kell vállalni a sokszor szégyenletes betegség tényét, mert enélkül nem kezdődhet meg sem a gyógyítás, sem
a gyógyulás."
A mese szóról elsősorban a gyermekek jutnak eszünkbe, ám ez a könyv ugyanannyira szól felnőtteknek is, ha nem jobban. Csóka Judit olyan gyógyító, betegségről szóló meséket válogatott össze a világ minden tájáról, melyek elgondolkodtatnak, jó tanáccsal szolgálnak az élethez. Eszerint a hűség, szerénység, bátorság, őszinteség, hit ahogy a mesékben, úgy az életben is követendő erénynek számítanak. Meglétük kihúzhat a csávából, békés életet ígéretét hordozza.
A különböző történetek, műmesék, népmesék mind mind példaértékkel bírnak, az olvasó értelem-, és érzelem gazdagabb lesz általuk.
A kötetben fellelhető mesék tele vannak tanító-nevelő célzatú gondolatokkal, bölcseletekkel, melyeket beépíthetünk az életünkbe felnőttként és gyermekként egyaránt.
Csóka Juditnak emellett mese formájában megjelent kötetei, szerkesztései :
- Mesék a pénzről
- Mesék feleségekről és férjekről
- Mesék a szabadulásról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése