Már hosszú ideje nem olvastam Vörös Pöttyös könyvet, komolyabb témákba mélyedtem el helyette. Most viszont a sok pszichológiai, önfejlesztő, önismereti könyv után különösen jól esett a lelkemnek egy kicsit kikapcsolódni, szórakoztató irodalmat olvasni.
"A nagyapám szerint minden véletlen az Istenlogikája."
„Talán Tristan csókja kint a hóban életem legizgalmasabb csókja volt, de ez volt a legszebb. Egyszerűen éreztem, hogy ez a csók az igazi."
Fanny egy bohókás, de igen szerethető lány, aki megnyert a bátorságával, stílusával. Kíváncsian vártam, vajon Tristan vagy Ben lesz e a befutó, egyáltalán mindkét fiú olyan rendes, becsületes, mint amilyennek mutatkozik?
Egészen körülbelül a történet közepéig nem is sejtettem, hogy mi nem stimmel, hol jön a csavar a történetben. Majd, pont akikre nem számítana az ember, hisz a legkedvesebb, legbájosabb vendégek ők lesznek a bűnözők. Ez a váratlan fordulat nagyon tetszett, még véletlenül sem jöttem volna rá, kik a negatív szereplők. Bennek ugyan néha kicsit lassú volt a felfogása, de megszerettem őt is egyenes, őszinte jelleméért. A többi karakter, szállóvendég és alkalmazott igazi színt, életet hozott az öreg falak közé.
Izgalmas volt együtt nyomozni és menekülni Fannyval, akinek végül segítsége is akadt a váratlan szorult helyzetében.
Összességében egy izgalmas, kalandos ifjúsági regényt kaptam némi romantikával és krimi szállal.Szimpatikus karakterekkel és egy különleges helyszínnel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése