Jane Fallon: Szabadulj meg a pasitól!

Molyon 81%-ra értékelték ezt az írást, így ennek és a sok pozitív véleménynek köszönhetően nekem is felkerült az elolvasandó könyveim listájára. 

Nagy reményekkel kezdtem el olvasni ezt a könyvet, ám csalódnom kellett benne. Számomra sokkal kevesebbet adott, mint vártam volna...

"– Milyen romantikus, hogy van melletted egy férfi, aki azért akarja élete további részét veled tölteni, mert úgy gondolja, nem fogadná vissza a felesége, ha te kidobnád."

Ízlések és pofonok, hogy kinek mi tetszik, mivel tud azonosulni, befogadni és mit nem. Sajnos hiába igyekeztem megszeretni ezt a történtet, számomra nem szólt nagyot. 

Meg kell hagyni, az eleje,-  amikor kezdett kibontakozni a cselekmény és megismerkedtem a szereplőkkel, Helennel, Matthew-val, majd Sophie-val - még kecsegtetett némi jóval, izgalommal, majd lassanként, de viszonylag hamar kezdett számomra ellaposodni a történet. Helen eleinte élvezte a helyzetet, tetszett neki a szituáció, ám amikor Matthew négy év titkos találkák után elhagyta miatta a családját, mintha elvágtak volna minden érzelmi szálat, ami a férfihoz kötötte. Még mindig kedvelte, ám korántsem volt szerelmes belé. Nem is értettem, hogyan engedhette meg, hogy hozzá költözzön a férfi, amikor már semmit sem érzett iránta. Ezt nagy átvágásnak éreztem. Na de álljunk meg egy percre! Matthew-t sem kell sajnálni, hisz a Helennel töltött időből bőven tagadott le, sőt! Kiderült, hogy a felesége is a szeretőjeként kezdte anno az első felesége mellett. Tehát mondhatni a vérében van a kikacsintgatás. 

Helen sokáig sokféle képet festett gondolatban a megcsalt feleségről, ám amikor találkoztak, összeismerkedtek, - sőt álnéven a barátnője lett - megváltozott a véleménye. Egy kedves nőt ismert meg Sophie személyében, akit indokolatlanul megcsalt, elhagyott a férje. Mivel Helen már nem akart semmit a férfitól, igyekezett a házastársakat összeboronálni, így csökkentve a terhet a lelkén, miszerint elszerette a családtól Matthew-t.

"A „Matthew elhagyása mellett szóló érvek” három és fél oldalra sikerült. A „Matthew megtartása mellett szóló érvek” azonban szánalmasan kurta lett, mindössze három tételből állt:

Azt mondja szeret

Néha vicces

Különben kivel járnék?"

Ebből meglehetősen nagy kavarodás lett, mindenki őt hibáztatta, végül nem teljesen, de megbocsáttatott a "bűne". 

Logika számomra kevés volt benne. Érdekelt, hogyan alakul Helen, Sophie és Matthew kapcsolata. Ám számomra már elég kusza lett Helen szála, hogy kettős életet élt, egyet Helenként, egyet Eleanorként. Matthew már az elején sem volt szimpatikus, de ahogy haladtak előre az események egyre jobban leszerepelt előttem.. Helent úgy ahogy megkedveltem a végére, bár sok tettét megkérdőjelezem, nem értem.

Összességében tűrhető olvasmány volt, de nem igazán ajánlom. Számomra túl lett bonyolítva.