Egy disztópia, melynek van valóságtartalma és egy lehetséges, ámde kegyetlen, érzések nélküli világot tár elénk.
Margaret Atwood-tól ez a harmadik könyv, amit elolvastam és a három közül - Boszorkánymagzat, Fellélegzés - A szolgálólány meséje tetszett a legjobban. Ez a történet volt a legrészletesebb, ami egy komoly témát, lehetséges problémát, jövőt boncolgat, mutat be az olvasónak (azaz nekünk) .
"Nolite te bastardes carborundorum." - Ne hagyd, hogy a gazemberek legyűrjenek.
Ez a latin idézet Fredé, - a mesélő szolgálólány - szobájában fedte fel magát új lakója előtt. Amióta megjelent ez a kijelentés vagy inkább felszólítás, figyelmeztetés a könyvben, azóta végigkísérte az egész eseménysorozatot, fel-fel bukkant itt-ott. A címben szereplő szolgálólány igyekezett nem behódolni, megadni magát, ám nagy volt az elnyomás és a kísértés, ami nem sok lehetőséggel kecsegtetett számára.
A sorozatot jóval előbb láttam, mint a könyvet, pedig – ha tehetem- jobb szeretem előbb az alapművet elolvasni. Margaret Atwood egy disztópikus világot tár elénk, amelynek részleteiben ugyan, de van valóságalapja.
A történetet egy Fredé nevet – eredetileg June – viselő szolgálólány meséli el. In medias res-szel kezdünk, majd ahogy haladunk oldalról oldalra, kezd kibontakozni a történet. Középpontban a termékeny nők, avagy a szolgálólányok állnak, akiknek kötelességük gyermeket nemzeni egy parancsnoktól egy terméketlen nőnek.
Van egyfajta izgalmas vegyület a könyvben, amikor a minden rosszban van valami jó címszóval Fredé egy kis izgalomhoz, élvezethez jut.
A lezáró gondolatoktól erősen dokumentumregény érzetem támadt, amelyben egy „főhős” meséli el a vele történteket. A lezáró befejezést hiányoltam, vártam volna még valamit, hogy mi lesz ezután. Ennek ellenére csillagos ötöst adok neki, mert bemutatott egy olyan világot Atwood, amely eddig idegen volt számomra és aminek megvalósulásától a hideg futkározna a hátamon.
Nemrég megtudtam, hogy a sorozat folytatása kapcsán az írónő tovább írja Fredé, a szolgálólány történetét. Nagyon örülök ennek a remek hírnek és kíváncsian várom, hogyan folytatja Atwood a történetszálat. Lesz vajon kézzelfogható happy end? Ezt nem tudni.. De én reménykedem benne. :)
Érdekel Fredé története? Rendeld meg a KIADÓTÓL ! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése