„A Drogma a lángolásról, a szenvedélyről, a hitről és a belső békéről szól. Korábbi változata – amelyet 8 évvel ezelőtt írtam – az életről vallott gondolataim durva megfogalmazása volt, a most, november elején megjelenő átdolgozott, bővített »új« Drogma egy önkritikus, öniróniával teli könyv, egy sokkal érettebb írás, amelyben az is benne van, hogy hogyan lehet mindezeket megszerezni.”
Ezt a 2011-ben megjelent kötetet érdeklődve, csupa kíváncsisággal vettem a kezembe. Csernus jól ismert stílusa mellett most két másik hang is megszólalt, akik alátámasztották vagy éppen bírálták a doki szavait.
"Gyógyulás az az állapot, amikor valaki a saját sikereit és kudarcait folyamatosan, napról napra jól tudja kezelni. A sikereitől nem száll el a feje, a kudarcok meg nem nyomják bele a sárba."
Elgondolkodtató, vajon mennyi minden szükséges ahhoz, hogy ellenálljunk a sötét oldal csábításának? Mekkora jelentőséggel bír az akar és kell szavunk? Ha már elmerültünk, magával rántott a hullám, akkor is van kiút. Persze ehhez nem kevés elhivatottság szükségeltetik, na meg a megfelelő segítség, szakember, aki kezelésbe vesz. Hasznos útmutató,hogyan álljunk fel a padlóról, legyen szó bármilyen nehéz helyzetről, amibe kerültünk.
A kötetben betekinthetünk az orvos/gyógyító-páciens/beteg kapcsolatba is. Csernus elénk tárja, hogyan érdemes hatékonyan kommunikálni az adott függővel, hogy el is jusson a tudatáig a neki szánt üzenet. Nem egyszerű, sokszor keménynek, kegyetlennek kell tűnni, ám ez vezet a gyógyuláshoz, nem pedig a pátyolgatás. Utóbbitól csak elkényelmesedik a beteg. Azaz nem hétköznapi pszichoterápiás módszerekre kaptunk rálátást, hogy hogyan is praktizált Csernus Imre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése