2020. október 23., péntek

Lackfi János: Száll a kakukk a fészre

 Lackfi János számomra a kortárs magyar szerzők egyik kiemelkedő alakja. A szerző oldalán láttam először, hogy megjelent ez a rendkívüli kötet, majd nagy örömömre megláttam, hogy megvan a könyvtárban is. Ki is kölcsönöztem, hamar kiolvastam és sokat nevettem,mosolyogtam rajta. 

"De adnék egy szakmai tanácsot: az asszony nem kínai váza, ha egyszer széttörött, kár ragasztgatni. Akar maga egy restaurált viszonyban élni?"
"Robespierre barátai remekül érzik magukat Robespierre társaságában, itt: Robespierre kivégzése. Micsoda fejetlenség! Barátunknak kicsit elszállt az agya! Éljen a forradalom!"
Eddig is kedveltem Lackfi János írásait, de ez a mostani kötet felülmúl szinte minden eddigit számomra. Régen nevettem ennyit egy könyvön. Olyan, mai formába öltöztette Lackfi a különböző történelmi, irodalmi korokat, szereplőket, természetesen kiparodizálva, hogy szem nem maradt szárazon. Ennyi történelmi tény, információ nevettető formában ritkán van jelen. Úgy gondolom, aki kevésbé szeret olvasni, de tanult már pl a szabadságharcról, Arany Jánosról az garantáltan jól szórakozik majd Lackfi János szavain.

Legjobban a Himnusz átirat tetszett, azon rengeteget nevettem, valami eszméletlen jó lett. A másik hatalmas kedvenc pedig a Ketrecharcosok klubja, ahol először Arany János és Petőfi Sándor rímharcát olvashattam, majd Ady és Kosztolányi is megmérettettek. 

Lackfi János, mondhatni, tiszteletlenül bánik a történelem nagy alakjaival és a magyar irodalom zseniális alkotóival, de emögött a tiszteletlenség mögött mély szeretet, rengeteg ismeret és persze remek humorérzék bújik meg.

Nincsenek megjegyzések: