Már korábban is hallottam erről a regényről, ám csak most került a kezembe annak kapcsán, hogy októberben a veszprémi könyvtárba látogat a szerző, s én fogom kérdezni a kötetről.
A borító szépen tükrözi a hideg telet, amikor is a cselekmény játszódik. A szerző a tatárjárást egy magyar és egy mongol lány szemszögéből mutatja be, általuk ismerhetjük meg az adott kultúrát, világot, hagyományokat.
"A hegyhátak íve, a folyó kanyarulata, az égen úszó, nehéz felhők mind azt hirdették, a világon minden éppen úgy van, ahogyan lennie kell."
"Mandula végre nemcsak meghallotta, de meg is értette Zsombor szavait. „Nem lesz semmi baj…” – zengett a lány fülébe. De amit maga körül látott, a világvége képei, egészen mást mutattak."
Egy olyan korszak tárul elénk, ahol a lányokat az ékszerek, az új ruhák, család, házasság érdeklik. Ám, ahogy az lenni szokott mindig van, aki kilóg sorból, renitens. Jelen esetben az esztergomi leány, Mandula. Nincsenek is lány barátai, két korabeli fiú van, akivel bújócskázik, játszik, vadászik, mígnem a fiúkat elhívja a kötelesség, a munka, hivatás. Mandula pedig otthon marad az édesanyjával, de nem ül meg a házban, hanem eljár apjával, majd egyedül az erdőbe, felfedezni helyeket. Mandula nagy vágya, hogy nyilazhasson, íjjal lőhessen, vadászhasson. Ez hamarosan teljesül is, ám nem a várt formában, s inkább a szükség szüli a helyzetet.
Tungalag pedig anyjával mostohaapja családjánál élnek egy sátorban, mígnem a családfő a halálos ágyán kiházasítja lányait, s velük együtt Tungalagot is. Itt számos hiedelemmel ismerkedhetünk meg, melyek számunkra idegenek, furcsák. Majd a szülői porta elhagyása után Tungalag és mostohatestvére között férjcsere történik, hisz épp az ellenkező fiút szeretik, így megmásítják az atyai áldást. Útra kelve csatlakoznak a magyarok elleni menethez, hogy elfoglalják a földjeiket. Tungalagot az élteti, hogy felhőjáró lehessen, harcolhasson ugyanúgy, ahogy a férfiak. Ennyi nehézségre, fájdalomra viszont ő sem számított. Ám mongol lévén nem mutatott semmi érzelmet, nem sírt, nem omlott össze.
Érdekesség, hogy a két lány végül más-más férfi oldalán köt ki, sőt életük különösmód összefonódik egymással, elvágva az ellenséges szándékot, múltat.
Összességében egy izgalmas korképet kaptam a 13. századi Esztergomról és a mongolokról. Megismerhettem két fiatal lány álmait, küzdelmeit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése