2019. november 3., vasárnap

Javier Marías: Beleszerelmesedések

"A pár nélkül már nem élveztem úgy a reggelit; nem voltak ott, hogy egy kis optimizmust ragasszanak rám."

 Köszönöm a példányt a Jelenkor Kiadónak!

Ezt a remekművet még a Lapozz a 99-re, Szabados Ági podcastjében hallottam, ismertem meg. Első hallásra felkeltette az érdeklődésem, már csak azért is, mert a főszereplőhöz hasonlóan én is szeretem - távolról - megfigyelni az embereket, majd elképzelni, milyen lehet az életük. 

A szerző Javier Marías Madriban született, tizenhárom regényt, több novelláskötetet és számos esszét köszönhetünk neki. Magyarul eddig A szívem fehér, Holnap a csatában gondolj rám, Rossz kezdetFarkasvilág, Berta Isla, Amikor halandó voltam és a Beleszerelmesedések jelent meg. Bízom benne, hogy a közeljövőben a többi műve is elérhető lesz a magyar olvasók számára. 

A könyv borítóján egy nagyítón keresztül láthatunk egy boldog női arcképet, balra mellette pedig feltehetőleg a kedvese arcélét. Már itt is megmutatkozik, hogy egy szerelmes párt vesz górcső alá a főszereplő. 



A történet elején megismerhetjük Mariát, aki minden reggel abban a kávézóban tölti a munka előtti perceket, ahol egy kedves pár is. Maria a párt látva minden nap vidámabban kezdi a napot, hiszen a nő és a férfi látványa reménnyel tölti el, hogy létezik még igaz szerelem, kölcsönös tisztelet egy párkapcsolatban. Emellett a szerelmesek arcáról sugárzó boldogság őt is boldogítja. Ennek köszönhetően könnyedebben indul a napja a könyvkiadónál, ahol dolgozik. 
Telik-múlik az idő, majd egyik nap Maria munkatársa ráirányítja a nő figyelmet a szomorú esetre, - amit az újság is lehozott - hogy hidegvérrel meggyilkolták az általa oly kedvelt, megfigyelt házaspár férfitagját. Ezt követően indulnak be igazán az események. Maria találkozik, sőt felmegy az özvegy nő lakására, ahol megfelelő hallgatóságként vigaszt nyújt a gyászoló nőnek. Ezután kezd érdekessé válni a történet, beindulnak az események. A meggyilkolt férfi halála különösen gyanús, hiszen kinek lenne indítéka, oka megölni egy jóravaló férfit, férjet, apát? Erre is választ ad az író. Sőt több válaszlehetőséget is kínál az olvasónak. Kiderül az is, mit is jelent beleszerelmesedni valakibe. Az egyik szereplő hosszan ecseteli a beleszerelmesedés folyamatát, jelentőségét, amit átél Maria is. 

A történet végén nagyot ugrunk az időben, - körülbelül két évet - amikor bezárul a cselekmény, méghozzá keretes szerkezetet hoz létre. Ugyanott végződik, abban a kávézóban, ahol elkezdődött. Annyi különbséggel, hogy Luisa - a feleség - mellett már nem ugyanaz a férfi ült, mint kezdetekben. Már mással alkotott boldogságbuborékot. 

"… ami elmúlt, az kevésbé terhes, mint ami most történik, s hogy az elmúlás gondolatától majd megkönnyebbülünk. Hogy ami a múltban történt, az nem fáj annyira, mint ami most van, vagy hogy a dolgokat könnyebb elviselni, ha már elmúltak akármilyen rémesek voltak is."
A szerző sok esetben gondolkodásra, elmélkedésre késztetett a történtek kapcsán. Mekkora hatással lehet ránk a környezetünk?  Mennyit ér az adott szavunk? Mi bújhat meg a boldog felszín alatt? Ki számít igazán tettesnek egy érzékeny helyzetben, ahol több a gyanús elem? Mekkora a mi felelősségünk a történet szempontjából? Többek között ezeket a kérdéseket vesézi ki Javier Marías. A könyv tele van a szereplők vélt és valós gondolataival, velős beszélgetéseivel. Maga a cselekmény igazán érdekes, izgalmas módon van tálalva, szépirodalmias, finom stílusban. 

Bátran ajánlom mindazoknak, akik Mariához - és hozzám - hasonlóan szeretik megfigyelni külső szemlélőként az embereket, majd háttér történeteket gyártanak hozzájuk. 

Tetszett az ajánló? Szívesen elolvasnád? Rendeld meg a Jelenkor Kiadó oldalán!

Nincsenek megjegyzések: