Christelle Dabos: A tél jegyesei (A tükörjáró 1.)

Christelle Dabos-t hazájában csak úgy emlegetik, az ifjú J. K. Rowling. Fantáziavilága erősen hajaz a Harry Potter stílusára. Karakterei szinte kilépnek az oldalakra, annyira emberiek (persze a plusz tulajdonságokat leszámítva). Lenyűgöző történet, mely korosztálytól függetlenül magával ragadja az olvasót és elrepíti a fantázia birodalmába.

Egy kis háttérinfó az írónőről (avagy kis "véletlen" egybeesések) : szintén '80-as születésű, mint a keresztanyám, akire felnézek, könyvtárosnak tanult, ami nekem is nagy vágyam, hogy könyvtáros legyek, és még inkább hirdessem, piedesztálra emeljem a könyveket és az olvasást. :)

Ajánló alapján olvastam el ezt a könyvet, de nem bántam meg. Nem tudom megfogalmazni, hogy mit is vártam tőle, de az biztos, hogy felülmúlta az elképzeléseimet. Műfaját tekintve, fantasy, ifjúsági könyv, ennek ellenére nyugodt szívvel ajánlom idősebb korosztálynak is.

A borító igazi figyelemfelhívó alkotás. A címet is jól eltalálták, bár első hallásra/ránézésre nem feltétlen erre asszociáltam, mint amit kaptam.

Miss Dabos igazi csavarokkal tűzdelt, fordulatos történetet tárt az olvasók elé, ami bizony alaposan elgondolkodtatja az embert, hogy vajon mi lesz itt a továbbiakban.

Kijelenthetem, hogy ez az a könyv, ahol szereplők nem azok, akiknek elsőre tűnnek. Kellemes és kellemetlen csalódások értek, miközben haladtam a könyvben és megismertem a karaktereket. Egyiket sem lehet csak ilyennek, vagy csak olyannak bélyegezni. Kedvencem Ophelie lett, aki egyszerű, magának való léleknek mutatkozik, majd kiderült róla, hogy ki tud állni saját magáért és meg tudja védeni magát. Kedvenc jelenetem nincs, azokat a részeket kedveltem leginkább, ahol átkel Ophelie a tükrökön.


Izgatottan várom a folytatást, remélem mielőbb elmerülhetek újra a Sark és a Tükörjáró világában.