Köszönöm szépen a könyvet a szerzőnek! Egy olyan írást kaptam, melyet egy anya írt a többi és a leendő anyáknak, azzal a céllal, hogy ne parázzanak rá minden helyzetre és ne érezzék szükségesnek, kötelezőnek a szabványminta szerint a gyermekvállalást, szülést, gyermeknevelést! Mindenki, minden gyermek és minden helyzet egyedi, tehát kár általánosítani!
"Anya vagy…
Anya vagy, bejárónő és feleség, Sehol nincs meg a száz százalék!Pedig száztíz sem lenne elég, Mert anya vagy, bejárónő és feleség!Mindent magad elé helyezel, Mindig a gyerekeidért teszel.Mégis úgy érzed, nem elég, Mert anya vagy, bejárónő és feleség.Szalad a lakás, de a gyerek boldog, Úgy érzed, sosem lesznek rendben a dolgok. Innen elveszel, amoda raksz.Játszol az idővel, míg be nem sokallsz.Osztódnod kellene, de inkább zsugorodsz, Kínodban néha a földre kuporodsz.„Hogy lehetne huszonnégy óra elég?Mikor anya vagyok, bejárónő és feleség?”Fogod a fejed, mikor lesz vége?Mikor lesz egy kis nyugi végre?Hisz nyugtod nem volt már rég, Mert anya vagy, bejárónő és feleség.Ha beleroppanni készülsz, akkor cukiskodni kezd, Nem lehet, hogy meg ne könnyezd.Édes-keserű rontott sorsod más színben látod.Anya vagy, és te jelented a világot!"
Édesanya még nem vagyok, a nagyon közeli tervekben nem is szerepel a gyermek, mégis örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet. Sokkal többet kaptam általa, mintha egy leírásokkal, tanácsokkal,útmutatókkal teli szakkönyvet veszek kézbe.
Már a cím is sokat sejtető, hisz magában foglalja, hogy itt most nem csak a pozitív, rózsaszín burkos rész lesz olvasható, hanem a tömény valóság, amit a szerző a maga őszinte, néhol humorba oltott stílusával elénk tár. Véleményét, tapasztalatait kendőzetlenül ossza meg velünk, olvasókkal. Felhívja a figyelmet arra, hogy nem érdemes bedőlni mások "jótanácsainak, bölcsességeinek", hiszen minden baba más, nem lehet általánosítani, hogy mit hogyan kell csinálni, szoktatni. Kornélia elmondja, hogy nem árt, ha kézbe veszünk egy-egy témához kapcsolódó könyvet, de ne érezzük hátrányban magunkat, ha nálunk nem minden az előírás szerint zajlik. Hagyjuk, hogy kialakuljon a saját rendszerünk, ne akarjunk megfelelni a nagykönyvben leírtaknak. Egyik gyerek sem egyforma, így a testvéreket sem érdemes egymáshoz viszonyítani, hasonlítgatni. Előfordulhat, hogy egyikük előbb kezd beszélni, vagy többet alszik, nyugodtabb baba, mint a másik. Emiatt ne érezzük rosszul magunkat, nem rontottunk el semmit, vigasztal minket a szerző. Egyik kicsi több törődést igényel, míg testvére önállóbb.
Nagyon tetszett a tematika szerinti felosztás, így mindenki ott kezdhette a könyvet, amelyik téma jobban megmozgatta. Jópofa az a rész, ahol a szerző dalszövegek címét állítja párhuzamban egy-egy élethelyzettel. Például amikor először megpillantod: Először látlak, de belehalok - Happy Gang: Kérek egy kulcsot a szívedhez, hasfájós/fogzós éjszaka: Az éjjel soha nem érhet véget - Soho Party, Amikor mindenkiből eleged van, mert folyton okoskodnak: Hagyjatok békén, ennyi - Tankcsapda.
Összességében egy rendkívül jól megírt könyvet kaptam, ami stílusában sokkal megfoghatóbb, emberközelibb, mint a szakkönyvek. Érthetőbb jobban bele tudjuk élni magunkat az adott szituációba. A leendő kismamáknak, újszülött és nagyobbacska gyermekek édesanyjának feltenném az ajánlott könyvek polcára! A szerző őszintén mesél a szülésről, a szülés utáni időszakról, arról, milyen amikor kistestvér érkezik, hogyan áll vissza a férfi női szerep és még az etetéstől elkezdve az esti alvásig bezárólag tárgyalja a témát Kovács Kornélia írónő, édesanya.
A könyvet a szerző Oldalán kedvezményesen megrendelhetitek.
