Már azóta várólistán volt ez a könyv, hogy megtudtam, hogy megjelent. Az előző részhez képest jóval később tudtam elolvasni. Ami nem gond, hiszen egy kihívás kapcsán újraolvastam a napokban a Reménytelent is, így kerek lett a sztori.
Nagyon örülök, hogy elolvashattam Holder szemszögéből is a történteket, hiszen így pont került az i-re, helyére kerültek a még tisztázatlan kérdések is. Holder másképp élte meg a történteket, Hope elvesztését, sőt neki ott volt a nővére is, aki öngyilkos lett és már előtte is furcsán viselkedett sokszor.
Nagyon érdekes és egyben izgalmas volt olvasni, hogy mi járt Holder fejében, milyen bűntudattal élt együtt.
Legjobban a halott nővérének írt levelei, személyes üzenetei érintettek meg, amelyekben beszámolt Sky-ról, vagyis Hope-ról és arról, hogy miképpen éli meg az újbóli találkozást és azt, hogy nem mondhatja el Less-nek, már nem nevethetnek együtt. A nevetés kiemelten érzékenyen érintette a srácot, mert Less-ben a nevetését szerette a legjobban.
A Reménytelen (lány) a Reményvesztett fiúval lett teljes, jól kiegészíti egymást a két könyv, ugyanúgy, mint a két főszereplő.
Nagyon ajánlom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése