Fantasztikus könyv! A történet két fiatal „egymásra találásával” kezdődik és az egymástól való elválással végződik..
A két főszereplő, Will és Louisa kölcsönösen hatottak egymásra, ahogy kezdték megismerni a másikat, jobbá akarták tenni egymás életét.
Egymásba szerettek, ám a végén Will mégis betartotta az ígéretét és elment Svájcba, ahol békében távozhat… :/ Lou szinte beleroppant a fájdalomba, ám a férfi búcsúlevele új erőt, hitet adott neki, amivel folytatni tudta az életét. :) Ezáltal egy idő után Louisa is tovább tudott lépni, Will pedig örök emlékként maradt meg az emlékezetében.
Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki – miután egy motorbalesetben teljesen lebénult – depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait…
Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes…
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése