Nagyon szeretem az életszagú történeteket, így kifejezetten örülök, hogy a kezembe akadt Cathy Kelly Párizsban kezdődött könyve.
A Cartaphilus Könyvkiadónál eddig Jojo Moyes könyvei voltak számomra a kedvencek, ám Cathy Kelly személyében most új kedvencet avattam.
"Az életen nem gondolkodni kell – meg kell ragadni."
"Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba."
Minden sorát öröm volt olvasni ennek könyvnek, hiszen nem egy habos-babos történetet mutatott be a szerző, hanem egy megfogható, élethű sztorit, ami akár velünk is megeshet. Szeretet, szerelem, romantika, fájdalom, család, barátság, testvéri kapcsolat, újra egymásra találás, sőt még napestig sorolhatnám, annyi értéket tartalmaz a könyv. A sorok között sok-sok jó tanáccsal találhatjuk szembe magunkat, melyeket, ha megfogadunk más színben láthatjuk az életet, kevésbé borúsnak.
Az első oldaltól kezdve végig azon drukkoltam, hogy a pozitív karakterek megkapják a boldog befejezést, még, ha kis döccenők árán is. Jó volt látni, ahogy kivirágoztak a szereplők és előjött a vidám, boldog énjük, melyet hosszú ideig - más- más okból - elnyomtak.
Több történetszál fut egybe a könyvben, melyek - ahogy a cím is sugallja - mind Párizsban kezdődtek. Olvashatunk benne az élet nehézségeiről, fájdalmairól, de arról is, hogyan lehetünk önmagunk, miként kerekedhetünk felül a problémákon, új, tiszta lapot kezdve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése