Irodalomterápiáról Dr. Béres Judittal

Az irodalom, az olvasás, könyvek mindig is közel álltak hozzám, így kapva kaptam az alkalmon többet megtudjak az irodalomterápiáról, mint hivatásról és segítő módszerről. Érdeklődésemre volt pszichológia oktatóm, Dr. habil. Béres Judit személyközpontú irodalomterapeuta, tanár, kutató válaszolt egy átfogó interjú keretében.

Mit lehet tudni Önről? Hogyan került erre a pályára, mi motiválta?

- Az irodalommal már nagyon korán szoros és személyes kapcsolatban álltam, és talán az átlagosnál jobb érzékem is volt hozzá. Általános iskolás koromtól versmondó voltam, de kipróbáltam magam diákújságíróként és a diákszínjátszásban is. Gimnáziumban humán tagozatra jártam, ahol magasabb színvonalon és mennyiségben is többet tanultunk irodalmat, mint az átlag középiskolás. Akinek volt rá fogékonysága, annak elég erősen formálta ez a világ- és emberszemléletét. Amikor pályaválasztásra került a sor, számomra nem volt kérdéses, hogy magyar szakos szeretnék lenni, csak az nem volt biztos, hogy a magyartanári munka vonz jobban vagy a bölcsész lét. Érdekes, hogy emellett a nyelvek és a pszichológia vonzott még, és a pályámat nézve úgy tűnik, mindegyikkel dűlőre jutottam. Ha például nem lettem volna olasz szakos is, most nem dolgozhatnék együtt a veronai és monzai olasz kollégáimmal az irodalomterápiás képzéseikben. A pszichológiai érdeklődésem pedig előbb a József Attila pszichoirataival való foglalkozásban öltött testet, amihez az első, 2009-ben megjelent könyvem is kapcsolódik Találkozás egy szellemmel. Kultusz, kiadástörténet, emlékezet címmel), ez tulajdonképpen az egyik szakdolgozati témám volt. Utána már magától értetődő módon a pszichológiai vonalat választottam a doktori tanulmányaimhoz. A témám az irodalom, a filozófia és a pszichoanalízis határmezsgyéin mozgott, a francia Hélène Cixous és a posztstrukturalista irodalomelmélet és filozófia Freud-olvasatait kutatva. Ezzel párhuzamosan kezdtem el célzottan irodalomterápiát tanulni, 2012-től pedig csoportokat tartani, majd a módszert kiképzőként is oktatni. Időközben, a régi érdeklődésemhez kapcsolódóan voltak irodalmi munkáim is, például részt vehettem a József Attila 1930 és 1937 között írt értekező prózai írásait bemutató kétkötetes kritikai kiadás filológiai háttérmunkálataiban, ami nagyon inspiráló és megtisztelő lehetőség volt. A velem zajló folyamat, ami végül is egy nagyon speciális szakterületre terelt, végül a személyközpontú módszertani képzésben nyert megkoronázást, ami megerősítette és gazdagította a szemléletet, amit ma is képviselek, s ami nagyon termékenyen tudott találkozni a gyakorlati irodalomterápiás munkával.

/Fotó: Csortos Szabolcs/

Mit lehet tudni az irodalomterápiáról dióhéjban? Hogyan működik?

- Az új könyvemben egy egész fejezet szól erről, most próbálom a legfontosabb aspektusait említeni. Az irodalomterápia verbális művészetterápia, munkaeszköze a nyelv és a nyelvművészetek. Azzal ér el hatást, hogy segít megtalálni személyes közünket az irodalomhoz, az olvasáshoz és az íráshoz, ezáltal jobban tudunk tájékozódni külső és belső világunkban. Ez a művészetterápiás módszer az olvasás és az írás kreatív, (ön)reflektív és interaktív alkalmazásával juttat fontos belátásokhoz, ér el változást, megkönnyíti a hétköznapi létkihívásokkal, életfordulókkal való szembenézést, támogatja a lelki egészség megőrzését, előmozdítja az önismeret fejlődését. Azért is sorolják az expresszív művészetterápiák közé, mert segít megtalálni a megfelelő szavakat, metaforikus képeket ahhoz, hogy a saját élményeinkhez kapcsolódjunk és pontosabban kifejezzük szavakkal mindazt, ami bennünk és velünk történik. Szerintem az irodalom (és általában a művészetek) egyik legfontosabb célja, hogy rajta keresztül másfajta, mélyebb figyelemmel tudjunk közelíteni és kapcsolódni magunkhoz, másokhoz és a világhoz. Az irodalomterápia ennek megfelelően arra hív, hogy önismereti téttel olvassunk, írjunk, s keressük meg a szövegekben a saját életünk nagy kérdéseit, személyes érintettségünket. A irodalomterápiában részt vevők élethelyzeteihez, aktuális problémáihoz az irodalomterapeuta által választott szövegek (pl. versek, novellák, regények, dalszövegek, mesék), valamint a szövegekkel való munkát kiegészítő asszociációs kártyák és művészetterápiás technikák segítenek reflektálni a külső és belső világunkra, segítenek a megfelelő kérdések megfogalmazásában, de nem feltétlenül szolgálnak kész válaszokkal. Utóbbiakat, a saját egyéni megoldásainkat magunknak kell kidolgoznunk. A problémánk jellege, súlyossága szerint sok esetben szükséges lehet ehhez egy segítő szakember bevonása, egyéni és csoportos irodalomterápia vagy más terápiák igénybevétele is.

Kiknek, milyen élethelyzetben és milyen korosztálynak, társadalmi csoportnak segíthet ez a módszer?

- A célcsoport és így az élethelyzet, korosztály is nagyon változó. Már óvodás kortól lehet használni olyan gyerekirodalmat, amely a gyerekek életében fontos kérdésekkel való empatikus foglalkozásról, a pszichés terhelést jelentő helyzetek kezeléséről és a kapcsolati készségek fejlesztéséről szól. Ugyanúgy, ahogy más célcsoportoknál, ha gyerekcsoporttal dolgozunk, ott is megnézzük, hogy a résztvevők adott életkori szakaszában milyen életforduló, fejlődési feladat van, ami nehéz lehet, a terapeuta ehhez keres szöveget, ami a résztvevőket megérinti és személyes bevonódásra készteti. Az irodalomterápiás csoport a kiskamaszoknak, a középiskolásoknak és az egyetemista korú fiataloknak is fontos lehetőséget biztosít arra, hogy az őket aktuálisan érintő problémákkal egy biztonságos, érzelmileg megtartó közösségben foglalkozhassanak, sok esetben olyan témákról is őszintén beszélve, amiket még otthon vagy a hozzájuk közel álló emberekkel sem osztanak meg. Ugyanígy a felnőtt csoportoknál is átgondoljuk, hogy az adott kliensek milyen élethelyzetben vannak, milyen elakadások lehetnek az életükben, ami ebben az esetben mindannyiunk életében előforduló hétköznapi kríziseket, problémákat jelent. Tartunk csoportokat felnőtteknek, például szülőknek, pedagógusoknak, időseknek. A felnőtteknek szervezett irodalomterápiás csoportokban rendszerint van egy kitűzött tematikus fókusz pl. anyaság, női identitás, párkapcsolati problémák, önértékelés, veszteségek, egzisztenciális szorongások. Vannak ezeken kívül klinikai terepen vitt irodalomterápiák is pl. alkohol- és drogfüggőknek vagy egyéb pszichiátriai problémákkal élőknek, de a daganatos betegeknek és a börtönökben tartott irodalomterápiának is komoly hagyományai vannak hazánkban is.

/Fotó: Pixabay.com/

A Magyar Irodalomterápiás Társaság elnökeként milyen feladatai vannak?

- A Magyar Irodalomterápiás Társaság 2010 szeptemberében alakult és elsősorban az irodalomterápiával dolgozó szakembereket fogja össze, illetve képviseli, biztosítva számukra olyan alapvető dolgokat a munkájuk végzéséhez, mint a szupervízió. Az egyesület ezen kívül népszerűsíti az irodalomterápiás módszert és igyekszik eljuttatni az irodalomterápiás események, csoportok hírét az érdeklődő közönséghez. Tevékenységeink követésére javasolt a Facebook-oldalunk, valamint a honlapunk. Ennek az egyesületnek az elnökeként alapvető feladatomnak tartom az irányadást és a tagok motiválását, s az egyre növekvő szakmai közösség összefogását olyan közös célok és tevékenységek mentén, amelyek mindannyiunk fejlődését és a módszerünk minél szélesebb közönséghez való eljuttatását szolgálják. Ilyenek a kiadványaink (idén jelenik meg a második könyvünk és a konferenciáink, munkáink fórumaként szolgáló folyóirat), de fontosak a közhasznú tevékenységként tartott csoportok, pszichoedukáció és olvasásnépszerűsítés is. Minden évben szervezünk műhelykonferenciát és idén augusztus végén megrendezzük az első egyesületi konferenciánkat is, amely a tagságon túl az érdeklődő közönség számára is nyitott lesz. Mivel elég kiterjedt külföldi kapcsolati hálóm van, ezt is a szakma és az egyesület javára tudom fordítani. Az egyetemi berkekben eltöltött 20 év arról is meggyőzött, hogy az egyesületi keret az ideális a képzés számára, ezért most a saját irodalomterápiás képzésünk előkészítésén dolgozom. Ezeknek a feladatoknak a nagy része a mostani elnökség két éves mandátumára vállalt munkatervben is szerepelt és a nagy öröm, hogy az idei évre mind meg is valósult vagy elkezdődött a megvalósítása. A kitűzött feladatok természetesen nem egyemberes vállalások, ezért fontosnak tartom a csapatmunkát, amit a háromtagú vezetőségen kívül a kommunikációs csoport és a tagtársak kreatív kezdeményezései inspirálnak, hajtanak. nélkülük ezt az egészet nem lehetne végrehajtani.

/Fotó:Pixabay.com/

Hogyan látja, ma miként viszonyulnak az emberek az irodalomterápiához?

- Nagy örömmel tapasztalom, hogy az emberek, bármilyen korosztályban és élethelyzetben legyenek is, nyitottak és fogékonyak tudnak lenni arra a szemléletre, amit az irodalomterápia nyújt. Sok év munkája áll mögöttünk, és sok kollégám dolgozott azért, hogy mostanára elmondhassuk: az irodalomterápia lassan hazánkban is ismertté válik mint a jelentősnek és hatékonynak elfogadott művészetterápiák egyike. Bár vannak speciális intézmények és célcsoportok is (pl. pszichiátria, börtön, idősek otthona), valójában egyre többen hétköznapi életvezetési kérdésekben és mentálhigiénés igénnyel keresik az irodalomterápiás szolgáltatásokat. Kezdik azt is érteni, hogy ez sok esetben nem pszichoterápiát takar, hanem az egészségesek terápiája, vagyis élni segít, mindenkinek, legyen szó akár gyerekekről, akár felnőttekről.

Mi az a könyv, amit elsősorban ajánlana annak, aki jobban meg szeretné ismerni önmagát? (számomra Almási Kitti könyvei és Vágyi Petra Sémáink fogságában című könyve volt különösen meghatározó)

- Mivel irodalomterápiával foglalkozom, biztosan tudom állítani, hogy a szépirodalommal és azon belül is főleg a mi világunkról szóló kortárs irodalommal való találkozásnak hatalmas személyiségformáló ereje van. Tehát, aki jobban meg szeretné ismerni önmagát, az igen jó úton jár, ha irodalmat (is) olvas. Ha pedig a magányos olvasás adta felismeréseknél többre és mélyebb önismereti élményre vágyik, amit elsősorban a más emberek nyújtotta perspektívák és visszajelzések támogatnak, akkor jól teszi, ha eljön egy nyitott vagy zárt irodalomterápiás csoportba, folyamatba. Így nemcsak a jó irodalom által felvetett kérdésekkel találkozik, hanem megtalálhatja a saját válaszait is, amiben az olvasáson és önreflektív beszélgetésen túl az írásgyakorlatok támogathatják. Aki konkrét olvasmányajánlásokra vágyik, az Élet a sorok között című könyvem számos ilyet kínál.

Tavaly, 2022-ben megjelent Élet a sorok között című irodalomterápiáról szóló kötete, ami számomra meghatározó élmény volt. Mit lehet tudni a könyv születéséről?

- 2021 őszén érkezett a Libri Kiadótól egy felkérés, hogy nyitottak lennének rá, ha lenne az asztalfiókomban olyan újabb irodalomterápiás anyag, amit szívesen publikálnék. Mivel az előző irodalomterápiás könyvem 2017-ben jelent meg, úgy gondoltam, hogy az azóta eltelt években beért újra egy olyan anyag és mondanivaló, amit jó lenne megosztani, így az Élet a sorok között végül is tíz év irodalomterápiában szerzett tapasztalatával a háttérben született. Fontosnak tartottam, hogy az új könyv önsegítő jelleggel is használható legyen azoknak az olvasóknak, akik szeretnék megismerni az irodalomterápia módszerét és erejét, de mégis legyen mélyebb és megalapozottabb, mint a piacon lévő tudományos ismeretterjesztő művek. Ezt a megalapozottságot a gyakorlati példák bemutatásával szerettük volna elérni, ami az írásgyakorlatokon túl az esetleírásokat jelenti. Mivel elég sok nemzetközi példát is hozok a finn, olasz, amerikai és brit kollégáim munkáiból mind a szakirodalom, mind pedig a bemutatott olvasás- és írásgyakorlatok tekintetében, célom volt az is, hogy a gyakorló segítő szakemberek, akik szövegeket, irodalmat visznek a munkájukba, egyfajta ötlettárként nyúlhassanak ehhez a könyvhöz. Vagyis azt mondhatom, hogy a kötet egyszerre lett a módszert népszerűsítő munka és az általam képviselt szemlélet és „pécsi iskola” tankönyve, módszertani kalauza. Örültem, hogy adódott erre lehetőség és kiadói nyitottság.

Úgy tudom, hamarosan megjelenik egy új irodalomterápiás kötet, melyben társszerzőként írt Ön is. Ez a könyv miben lesz más, mint az Élet a sorok között című kötet? Miben nyújthat segítséget, új információt az olvasóknak, téma iránt érdeklődőknek?

- Ez a nagyszabású kötet Szöveglelő címmel a Libertine Könyvkiadó gondozásában fog megjelenni a könyvhétre és sok tekintetben hiánypótló újdonság lesz. Áprilisban már hivatalos információk is lesznek róla, érdemes figyelni!