Úgy gondolom manapság egyre több írás, szó, bíztatás kell az anyáknak, hogy nincsenek egyedül a helyzetükkel, más is hasonló cipőben jár, mint ők. Ehhez járul hozzá Kovács Kornélia is, aki két kisgyermek édesanyjaként frissen tapasztalja a gyermeknevelés áldásos és áldatlan állapotait egyaránt.
Köszönöm szépen a recenziós példányt a szerzőnek! Ismét gazdagodtam a tapasztalataival!
"A kételyeink arról tanúskodnak, fontos nekünk, hogy jó anyák, jó szülők legyünk. Egy kis pszichológiai csavarral arra az eredményre juthatunk, hogy ha fontos nekünk, és jól akarjunk csinálni, akkor máris jó anyák vagyunk."
Kovács Kornélia ebben a kötetben ismét megerősíti és megnyugtatja az anyákat abban, hogy nem kell mindig mindenkinek megfelelni, nem kell és nem is lehet tökéletes anyának lenni. Felhívja az anyukák figyelmét az énidő fontosságára, jelentőségére. Hiányának a levét a család minden tagja issza. Ám meglétének pozitív hozadékát is érzékelik. Higgyük el, higgyétek el kedves leendő anyukák és gyakorló anyukák, hogy elég jók vagytok. Ennél pedig nem kell több! Amit tudtok tegyetek meg a gyermeketekért, de nem kell megfeszülni, beleőszülni a hétköznapok sablonos világába. Néha igenis merjetek lazítani a gyeplőn, nem dől össze a világ, ha nem minden úgy történik,ahogy a nagykönyvben megvan írva.
Bátran ajánlom ezt a szókimondó könyvet mindazoknak, akik erőt, megerősítést szeretnének kapni az anyasággal kapcsolatban. A szerző őszinte tükröt tart a ma társadalma és az ésszerűtlen elvárások elé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése