"A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában"
Az első rész elolvasása után alig vártam, hogy ismét elmerüljek Harry világába és újra belépjek a Roxfort kapuin. Így néhány héttel a bölcsek köve után a titkok kamrája is hívogatóan hatott kíváncsi, kalandkereső énemre.
Ez a rész is úgy kezdődött, ahogy az előző. Harry Potter otthonában voltunk - már ha otthonnak lehet nevezni - majd könyvbeszerzés és irány a 9 és 3/4-ik vágány. Ám az iskolába való visszatérést megelőzte Dobby, a házimanó váratlan felbukkanása és fenyegető szavai, miszerint, ha Harry visszatér a Roxfortba nagy bajba keveredik, nem lesz biztonságban. Így minden lehetséges módon igyekezett megállítani, visszatartani a fiút. Ám az ifjú Potter Ron barátja segítségével - ugyan nem szabályos úton, de - eljutottak az iskolába, pontosan egy fúriafűz ágas bogas ölébe. Már e gaztett miatt, majdnem kicsapták őket az iskolából, majd a kviddics mérkőzésen a házimanó Harryre uszította az egyik gurkót, bízva benne, hogy hazamegy, hazaküldik, ám nem sikerült a terve. Majd telt múlt az idő, egyik tanóráról a másikra készültek a diákok, főleg a szorgos Hermione. Ő kiváltképp Gilderoy Lockhart óráján tündökölt, aki mint új sötét varázslatok kivédése tanárként lépett színre.
A tanév során felütötte a fejét, hogy Mardekár utódja az iskolában van és kinyitotta a Titkok Kamráját. Mivel a párbajszakkörön Malfoy és Potter kerültek egymással szembe, aki egy kígyót vetett a fiú elé, kiderült, hogy Harry párszaszájú, - tud a kígyók nyelvén- mint Mardekár Malazár volt, így azonnal elkezdtek ujjal mutogatni, sustorogni, hogy ő az utódja. Ám Harry két barátjával Malfoyra gyanakodott, mivel ő Mardekáros, aranyvérű, apja Voldemort nagyúr csatlósa volt. Ennek kapcsán a három jó barát a százfűlé főzet használatával megkörnyékezték Dracot, majd kiderült, hogy nem ő a titokzatos utód. Mindeközben diákok tünedeztek el vagy éppen merevedtek szoborrá, ami nem kis ijedelmet váltott ki a tanárokból, tanulókból. A rejtély Tom Denem naplójának felbukkanásával elkezdett tisztulni, majd Harry és Ron megfejtették a kamra bejáratát, Hermione segítségével pedig azt is megtudták, mi az a szörnyeteg, ami a csövekben közlekedik és rettegésben tartja az iskolát. Harry végül - Dumbledore közvetett segítségével - bátorságának köszönhetően szembenézett Tom Denemmel, azaz Voldemort fiatalkori szellemképével, majd a félelmetes, több méter hosszú baziliszkusszal is. Harry az iskola hőse és igazi büszkesége lett, aki megmentette a Roxfortot a bezáratástól és Ginny Weasleyt a halál öleléséből.
Kijelenthetem, hogy ez a rész még jobban tetszett, mint a Harry Potter és a bölcsek köve. Egyszerűen elvarázsolt, bekebelezett Rowling varázsvilága és fogva tartott az utolsó oldalig. Egészen eddig kimaradt az életemből Harry Potter, de jobb későn, mint soha, nagyon örülök, hogy Harry mégis bekopogtatott az ajtómon!
Olvassátok és szeressétek, a 2019-es, Jim Kay által illusztrált kiadás valami meseszép! Megéri beszerezni, elolvasni, újraolvasni! :)
Rendeljétek meg ITT
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése