Nem is tudom, mit írjak erről a könyvről. Elég vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban.
A borító tetszik ugyan, de - miután megtudtam, hogy ez egy trilógia - nem értem, miért tér el ennyire a második és harmadik résztől. Valahogy ez a szürke fedlap mindenféle módon hatott rám, csak épp kecsegtetően nem. Ezzel szemben a leírása tetszett, így kíváncsi lettem a sztorira, mégis miről szól.
Ahogy elkezdtem olvasni már láttam, hogy ez valami teljesen más, mint amit elképzeltem. Egyedül az tetszett a történetben, hogy a szereplők karakterfejlődésére hangsúlyt fektettek. Így kiderült, hogy Carter miért volt olyan ellenszenves a börtönben és, hogy Kat-nek miért voltak folyamatosan rémálmai. Mindketten súlyos terhet cipeltek a vállukon. Amikor végül megtudták egymásról az igazságot, közösen igyekeztek gyógyítani a sebeket.
A történetben a tiltott szerelem veszélye és édessége jelenik meg, ami egyben nehezíti és könnyíti is a főszereplők helyzetét.
Kedvenc idézetem, ami átfogja az egész könyv lényegét:
"Egy szívet tépő éjszakán Bronx sötét és kihalt utcáján lett az övé a lelke, és most végre megértette, hogy idáig miért nem talált soha igazán magára."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése