Összességében nagyon tetszett a történet, bár volt, amit nagyon furcsálltam. Na, de először nézzük a jó oldalát. Madeline és Olly személye szimpatikus volt, szurkoltam nekik, hogy összejöjjenek. Becsülendő, hogy a fiú így is beszélt találkozott a lánnyal, hogy egy külön tisztító procedúrán kell átesni miatta. A két fiatal chat beszélgetését élmény volt olvasni. Néhol kacagtató, vicces, néhol pedig az élet igazságát tartalmazta.
Hatalmas bátorságra vall Maddy részéről, hogy a betegsége ellenére kirohant az utcára, amikor látta, hogy Olly apja ordibál, kezet emel a fiúra és a családjára. Viszont innét már gyanús is lett a sztori. Ugyanis, ha a lány tényleg súlyos beteg, allergiás mindenre, akkor az a pár perc is megártott volna neki szerintem, aztán ki tudja. A Hawaii kaland során Maddy elengedte magát, végre úgy érezte, hogy igazán él, erre rosszul lett. Ekkor elkezdtem kételkedni, hogy mi van, ha mégis beteg. Persze végül kiderült, hogy csak valami vírust kapott el, amitől egyből megnyugodtam. Majd a végén lelepleződött, hogy Madeline édesanyja az igazi pedig, nem pedig ő maga. Maddy meg is haragudott az édesanyjára – akit kis részben meg tudtam érteni a tettéért, mivel élete szerelmét és a fiát is elvesztette, nyilván a széltől is óvná a megmaradt gyermekét – aki tizennyolc évet „vett el” az életéből. Se óvoda, se iskola, se barátok. Aztán jött Olly, a szomszéd srác, aki felforgatta Maddy addigi életét.
Amit nem tudtam felfogni az az, hogy Maddy-nek honnét volt pénze, hitelkártyája. Miből rendelt ruhákat, repülőjegyet, stb. Erre nem adott magyarázatot a szerző, mintha magától értetődő lenne, hogy van hitelkártyája a főszereplőnek.
Ennek ellenére a tízből nyolc pontot tudok adni ennek a könyvnek. A kedvencem nem lesz, de megérte elolvasni, kellemes kikapcsolódást jelentett minden sora.
https://moly.hu/konyvek/nicola-yoon-minden-minden
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése