Alapvetően nem szeretem az alien sztorikat. Ez alól erős kivétel persze a
Luxen sorozat, ami felülmúlt minden elképzelést. Emiatt az Elidegenítve
trilógiának is adtam egy esélyt. És milyen jól tettem!
Maga a történet jól felépített, a cselekmények egymásra épülnek,
nincs hiányérzet olvasás közben. Ami elsőre megfogott az a borító volt.
Már emiatt érdemes volt kézbe venni. Jól ábrázolja a két világot,
bolygót, ahol a lány a Földön, a fiú pedig a L'eihr bolygón látható.
Ugye mondanom sem kell, hogy egy szerelem kibontakozását tárja elénk
a könyv. Ám mellette egy nagyon fontos problémával is foglalkozik. A Földön tíz éven belül elfogy a víz, így a létfenntartáshoz szükséges elem megszűnik, ami az emberiség végét jelentheti.
Emiatt és a közös utód létrejöttének reményében akar szövetségre lépne a
L'eihr bolygó a Földdel. Mindeközben a szerelmesek hazugsággal,
fenyegetéssel találják szembe magukat.
Kedvenc szereplőm Cara, aki mindig kiáll magáért és a szeretteiért,
őszintén hisz a jobb jövő lehetőségében. Éltanuló, a vitakör kiemelkedő
tagja és nem utolsó sorban blogger, aki újságírónak készül. Blogjában a Földre érkező cserediákról ír, aki egy évig náluk fog lakni.
Az tetszett a legjobban a történetben, amikor Cara a l'eihr rajongólányok letámadásától megvédte a cserediákot. A
másik pedig ami még nagyon tetszett, az a pillanat volt, amikor Aelyx
mindent bevetett annak érdekében, hogy felvidítsa Cara-t.
Ugyan kétkedve vettem kezembe a könyvet, de ennek ellenére a végére egyre jobban megszerettem.
https://moly.hu/konyvek/melissa-landers-elidegenitve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése