Idén ünnepeljük költőnk, balladaírónk születésének 200. évfordulóját, aminek alkalmából az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította 2017-et.
Már évek óta a köztudatban keringett, hogy 2017 kulturális jelentőséggel, minősítéssel bír majd Arany születésének 200. évfordulója okán. Ennek köszönhetően az idei év már hivatalosan is emlékév, melynek fővédnöke az MTA elnöke, Lovász László lett. Arany János szülővárosában, Nagyszalontán már 2014 óta készülnek a költő évfordulójára, egy helyi emlékbizottság vezetésével. Még ugyanabban az évben az országos Arany János Emlékbizottság is – melyet az MTA hozott létre három éve - megtartotta az első hivatalos találkozóját. Fő feladata, hogy a különböző megemlékezéseket figyelemmel kísérje, információit közvetítse és a tudományos feladatokat megszervezze.
2017-ben megemlékezés-sorozatot rendez Nagyszalonta és az Arany János Művelődési Egyesület. A programok között szerepelnek például könyvbemutatók, fesztiválok, Toldi-verseny, vetélkedők, kiállítások és színházi estek is.
Az emlékév március 2-án kezdődött Nagyszalontán, majd ősszel Debrecenben és Nagykőrösön rendeznek kiállításokat, eseményeket, végül Budapesten zárul az ünnepség. A kiállítást több helyen is megtekinthetik az érdeklődők: Nagyszalontán, Nagykőrösön, az Országos Széchenyi Könyvtárban, az MTA Könyvtár- és Információs Központban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az Országos Széchenyi Könyvtár szervezésében a határon túli középiskola diákjai szavalóversennyel színesítik a tudományos programokat. Emellett más kulturális események is előfordulnak majd az ünnepsorozat ideje alatt.
Arany János 1817. március 2-án látta meg a napvilágot, Nagyszalontán. Barátja, írótársa Petőfi Sándor mellett a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A sok elnevezés, titulus közül többek között az MTA főtitkára, a Kisfaludy Társaság igazgatója, énektanár, iskolaigazgató és nem utolsósorban költő, műfordító, lapszerkesztő, esztéta és újságíró is volt. A Toldi című elbeszélő költemény nem csak ismertté tette Aranyt, hanem Petőfi figyelmét is felkeltette. A két költő kapcsolatából hamar barátság lett, ami még haláluk után is fennmaradt. Fontos megjegyezni, hogy Arany költői volta is e barátság alatt virágzott ki.
„Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése